Bajnokavatás, avagy sírás lesz a vége

Győzelem esetén biztos első a Nagykálló, miközben két csapat sorsa megpecsételődhet. Meglehet, lesznek, akik tombolni fognak, mások szomorúan konstatálhatják: vége a dalnak. A megyei első osztály aktuális fordulója kardinális kérdéseket tisztázhat, vagy éppenséggel tovább bonyolíthatja a szálakat. A nagykállóiak például ,,ereszed el a hajam,, bulival spekulálhatnak szombaton este, már, ha nyernek Tiszalökön.

A tabella tetején nyomuló futballcsapat győzelme holtbiztos bajnoki címet ér, döntetlen esetén viszont ki kell böjtölni, vasárnap mire jut az egyetlen szóba jöhető rivális, a pillanatnyilag második Cellspan-Balkány. Utóbbi egylet feladata melegnek ígérkezik, nem csupán a beszökő kánikula - sokkal inkább amiatt, hogy az ellenfél az a Tiszakanyár, amelyre valós fenyegetésként leselkedik a kipottyanás veszélye.

A három kiesőhelyet (amennyiben a bajnok sikeresen túljut az osztályozón, ez a szám kettőre csökken...) ugyanis a hat gárda igyekszik nagyban elkerülni, közül egyelőre a Szatmár Unió FC szénája áll a legjobban.

Mindazonáltal, ha Virovecz-brigád elbukja a mindkét fél számára létfontosságú nagyecsedi partit, a Fehérgyarmaton székelő társulat könnyen megégetheti magát. De akkor mit mondjanak a sereghajtó ecsediek?Ponthátrányuk oly mértékű, hogy nem is gondolhatnak egyébre, mint a mérkőzés behúzására. S még ez sem garancia semmire. A vereség viszont egyenlő a süllyesztővel...

A sényői koreográfia kísértetiesen hasonló. A tizenötödik pozícióban veszteglő Rubóczki-legényégnek is csak akkor marad némi sansza a megkapaszkodásra, ha legyűri a Dombrádot. A változatosság kedvéért a Tisza-partiak is aknamezőn lépdelnek, nekik legalább annyira lényeges a kedvező eredmény elérése. Mert bár az utolsó két összecsapásukon halmozták a bravúrokat, miáltal reális esélyt teremtettek maguknak arra, hogy újoncként megragadjanak a megye egyben - szó nincs arról, hogy fellélegezhetnének.

No meg ott a Csenger, ahol szintén azon morfondíroznak: noha a vendég Nyírgyulaj jól muzsikál, nincs mese, valahogy ki kell brusztolni a sikert. A szintén a kiesés szélére sodródott szatmáriaknak egy hazai zakó már nem fér bele, talán az iksz még nem lenne dráma...

Eközben a Bakta-Kemecse meccs érintettjei az éremre hajtanak, márpedig ez a párosítás mindig is rangadónak volt titulálható - alighanem most sem alszik meg a tej a gyepre lépő játékosok szájában.

Szakvezetői várakozások: 28. forduló (kezdés: 17, ifi: 15)

Szombat

Baktalórántháza (4.)–Kemecse (3.)

Illés László, baktalórántházi játékos-edző: – Természetesen nem mondunk le a jobb helyezés megszerzéséről, amihez szükségünk van a Kemecse elleni három pontra. Ennek érdekében hegyezzük a stoplikat, a borotvát betesszük a sportszárba, és behúzzuk a meccset.

Ádámszki Róbert, kemecsei játékos-edző: – Ahhoz, hogy a dobogón maradjunk, mindenképpen ponttal, pontokkal kell távozzunk Baktáról. Tudjuk, ez a cél vezérli a hazaiakat, tehát harcos meccsre számítok.

Tiszalök (10.)–Nagykálló (1.)

Kovács János, tiszalöki edző: – Még mi sem dőlhetünk hátra azzal a tudattal, hogy elvégeztük a munkánk, mert az a fránya matematika és a labda kereksége bármikor beleszólhat a dolgokba, és vannak csodák, főleg ebben a sportban mostanság. Így akármennyire is csúnya dolog az ünnepre készülők számítását keresztbehúzni, mi éppúgy készültünk erre a mérkőzésre is, mint a többire. Sőt minden csapat örül annak, ha egy több mint valószínű „bajnok” skalpját begyűjti. A Nagykálló jó csapat jó edzővel, nyilván nem akarja elodázni a dötés, de remélem, Máté nem fog rám megharagudni, ha mi ezt nem hagynánk, majd a jövő héten ünnepeljenek...

Jánóczki József, nagykállói elnökségi tag: – Szeretnénk lezárni a meg fennálló nyitott kérdést, melyet legbiztosabban egy győzelemmel tehetünk meg. Tudjuk, hogy nem lesz egyszerű, mert nagyon jó csapathoz látogatunk.

Vasárnap

Nyírmada (6.)–Tuzsér (7.)

Szőke István, nyírmadai játékos-edző: – A jelek szerint kisebb gödörbe kerültünk, a héten megbeszéljük a dolgokat a fiúkkal, és persze javítani szeretnénk.

Dancs Béla, tuzséri játékos-edző: – A Nyírmada zsinórban két vereség után biztosan minden energiát mozgósítani fog a győzelem érdekében. Érzésem szerint mi jó formában vagyunk, és ideje lenne megszerezni az első idegenbeli győzelmünket tavasszal. Erre minden esélyünk megvan.

Nagyecsed (16.)–Szatmár Unió FC (11.)

Ricsei Ferenc, nagyecsedi játékos-edző: – A szezon legfontosabb mérkőzése előtt állunk, de bízom benne, a nagy tét nem fogja rányomni bélyegét a játékunkra. Hétről hétre javuló formát mutatunk, remélem, ami ezúttal már eredményeséggel párosul. A mellettünk kitartó szurkolóknak szeretnénk végre egy kis örömet szerezni.

Virovecz Pál, az SZUFC edzője: – A sokadik elszalasztott lehetőség után újra nehéz, küzdelmes mérkőzés előtt állnuk, mindenesetre szeretnénk folytatni jó idegenbeli szereplésünket.

Sényő (15.)–Dombrád (13.)

Rubóczki Tibor, sényői edző: – Nekünk csak egy esélyünk van, mindhárom hátralévő meccset meg kell nyerni!

Borza László, dombrádi edző: – Két bravúrgyőzelem után remélem, megfelelő önbizalommal lépünk pályára Sényőn. Céljaink elérése érdekében további pontokra van szükségünk, egyúttal most kell szerénynek lenni!

Tiszakanyár (12.)–Cellspan-Balkány (2.)

Koskovits György, tiszakanyári edző: – Úgy veszem észre, hogy még most sem érzi minden játékosom igazán a valós veszélyt. Ha a hét végére sikerül megtalálnom azt a tizenegy embert, aki képes megszakadni a sikerért, abban esetben lehet sanszunk a Balkány ellen.

Dán Ferenc, balkányi edző: – Az őszi idény végén volt egy ígéretem, mégpedig az, hogy tavasszal is ütőképes csapatunk lesz. Úgy néz ki, ott tudtuk folytatni ahol az évben befejeztük, az elért pontszám tekintetében is közel járunk a tervezetthez, de még három kutyanehéz meccs vár ránk.

Csenger (14.)–Nyírgyulaj (8.)

Barcsay István, csengeri edző: – A helyzet egyértelmű, győznünk kell ezen a mérkőzésen, mert csak akkor marad esélyünk a kiesés elkerülésére.

Lukács Tibor, nyírgyulaji edző: – A bajnokságnak ebben a szakaszában már meglehetősen nehéz motivációt találni a középmezőny csapatainak, de remélem, nekünk sikerül és győztesen jövünk el a kiesétől fenyegetett Csenger otthonából.

Mándok (5.)–Ibrány (9.)

Csoma Dezső, mándoki edző: – Remélem, most már végre össze tudunk állni! Annyi volt a sérült és hiányzó játékos az elmúlt időszakban, hogy edzeni sem sikerült normálisan, ennek pedig az eredmények látták kárát. Szeretnénk nyerni az Ibrány ellen.

Móré Zoltán, ibrányi elnök: – Annyira elkaptuk a fonalat, hogy szeretnénk folytatni a jó sorozatot, és kárpótolni a szukolókat korábbi gyengébb teljesítményekért. A Mándokot erős csapatnak tartjuk, ezért óvatosak vagyunk, de mindenképpen pontért, pontokért megyünk.