Miért baj az, ha főznek?

A kölcsei futballcsapatnál szeretnék jól érezni magukat, és nem foglalkoznak másokkal. A Szatmárcseke–Kölcse megyei másodosztályú futballmeccs (3–6) után a hazai szakvezető megpendítette: „Amíg az ellenfelekben fizetett játékosok szerepelnek, addig nekünk sajnos, nem sok esélyünk van”.

Nos, tény és való, ami az ominózus Kelet-Magyarország-csoportban érdekelt egyesületekre különösképpen igaz – ezen a szinten egyik gárdát sem veti fel a pénz. Sőt, jó néhány településen labdarúgás sem lenne (sőt, egyáltalán nem létezne sport...) egy-egy szent őrült nélkül, aki – ne szégyelljük kimondani – olykor mélyen a zsebébe nyúlva áldoz szeretet csapatára. Arról nem beszélve, időt, energiát nem sajnálva tesznek az ügy érdekében.

– Jobb abba nem belemenni, hogy ki hogyan futballozik – reagált Simon Csaba, a Kölcse trénere. – Én sem foglalkozom soha más csapattal, úgy tartom, mindenki úgy oldja meg a csapat dolgait, ahogy tudja. Különösebben nem zavar, hogy mit mondanak, mi egy baráti szellemű társaság kialakítására törekszünk, amelyben mindenki szívesen szerepel. Az már csak a hab a tortán, ha még eredményesen is. Meg lehet kérdezni bárkitől, hozzánk szívesen jönnek a játékosok, mert igyekszünk megfelelő körülményeket biztosítani. Ez az amatőr fociban nagyon fontos, talán a leglényegesebb tényező. Miért baj az, ha például a meccsnapon főzés van és jól érezzük magunkat a törzsszurkolókkal együtt? Megjegyzem, a költségek nagyobb részét éppen a játékosok dobják össze.

KM-KT