Mi így sportolunk az iskolában

A mozgás a legfontosabb egy fejlődő szervezet számára, de vannak olyanok, akik nem mozognak iskolán kívül, például nem tehetik meg különböző okokból kifolyólag. Így hát az iskolában történő sport remek lehetőség a sportolni vágyók számára.

Már kisiskolás korom óta részese vagyok ennek a rendszernek, és előszeretettel élek is a lehetőségekkel. Amikor elkezdtem a középiskolát a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban, örömmel tapasztaltam, hogy rengeteg mód adódik arra, hogy sportoljak. Rengeteg diáktársam gondolkodik ugyanígy, és választja a számára megfelelő sportkört. Tapasztalataim alapján lelkesen mennek el az edzésekre, hisz a jóhangulat még a kemény munka közben is garantált. A diákönkormányzat is többször biztosít alkalmat arra, hogy sportoljunk akár egy diáknap keretein belül vagy a mókás tizenkét órás röplabda mérkőzések során.

A testnevelésórát sokszor nem vettem olyan komolyan, de ahogy elkerültem a gimibe, a testneveléstanárom személyes példája felnyitotta a szemem, és rávilágított arra, hogy mennyire fontos számunkra a mozgás és a kitartás. Gyakran gondoltam azt, hogy nem is egy tanítási órán vagyok, hanem valami kiképzésen. Úgy tűnt, sose lesz könnyebb, heti ötször fogok vért izzadni, de ma már látom magamon a fejlődést. Ha azt mondta volna nekem valaki kilencedik osztály év elején, hogy napi rutinomba belekerül, hogy napi 1800 vagy 2400 métert fussak, sose hiszem el neki, de szerencsére felülmúltam önmagam. Ezt nem csak én mondhatom el magamról.

A testnevelésórák egyaránt fejlesztik a testet, és erősítik a lelket. „Ép testben, ép lélek” – ahogy a régi görögök már tudták. Megtanulunk befelé és egymásra figyelni, így a közös munka is könnyebben megy, hisz felismerjük egymás erősségeit és gyengeségeit, így tudjuk segíteni egymást.

- Szabó Inez, ZIG -