Az EP a kampányfinisben még gyorsan bírálta a magyar jogállamiságot

Ezekben a nehéz hetekben Magyarország erején felül teljesít, az Európai Parlamenttől segítségre, nem pedig kioktatásra, megalapozatlan kritikákra van szüksége. Másrészt Magyarországon országgyűlési választásokat rendeznek vasárnap: mi a szabad és külső befolyásolástól mentes választások mellett állunk. Azt gondolom, hogy ennek a vitának az időzítése nem segíti, hanem akadályozza ezt a célt

– fogalmazott Trócsányi László az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottságának (AFCO) hétfői ülésén, ahol a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást vették górcső alá a képviselők. A volt igazságügyi miniszter felszólalásában kijelentette, a szakbizottság előtti dokumentum ideológiai megállapításokat tesz; annak írója nincs tisztában a tényekkel, s nem is törekszik a jogászi szakma szabályaihoz méltó gondolkodásra. – Volt alkotmánybíróként állíthatom, hogy a magyar Alkotmánybíróság sohasem vonta kétségbe az uniós jog alkalmazási elsőbbségét – mondta a képviselő, utalva arra, hogy a Włodzimierz Cimoszewicz egykori lengyel kormányfő jegyezte vélemény-tervezet többek között ezt a vádat is megfogalmazza – írja Magyar Nemzet.

Az újabb EP-dokumentum annak margóján íródott, hogy a baloldali többségű testület a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárást szeretné a következő szakaszába léptetni.

(Az EP állampolgári jogi bizottsága (LIBE) épp időközi jelentést készít a magyar jogállamiságról, gyakorlatilag ehhez készült az AFCO-szakbizottság véleménye – a szerk.)

Włodzimierz Cimoszewicz az ülésen arról beszélt, hogy az első, a magyar „helyzettel” kapcsolatos, Rui Tavares-féle EP-jelentés már 2012-ben megszületett, majd hosszasan sorolta, hogy az utóbbi tíz évben az uniós parlament mely területeken bírálta a magyar demokrácia működését. Többek között a sajtó szabadságát, a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a koronavírus-járvány alatti, veszélyhelyzeti törvénykezést illette kritikával. Egyúttal arra kérte a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy a magyar jogállamisági eljárást illetően legyenek rendszeres meghallgatások, ahol az Európai Parlament is szerephez jut, illetve fogalmazzanak meg kötelezően végrehajtandó ajánlásokat az ország számára.

Trócsányi László felvetésére, miszerint miért közvetlenül a magyarországi választásokat megelőzően kerül sor a jogállamisági témájú vitára, Cimoszewicz csak úgy felelt: az EP-szakbizottság többsége döntött így, ők találták úgy, hogy ez a legmegfelelőbb időpont.

Ismert, a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást az Európai Parlament kezdeményezte, mégpedig a Zöldpárti Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentés megszavazásával 2018-ban. Emlékezetes, az EP-szavazás vitatott módja miatt a kormány az Európai Unió Bíróságán is pert indított, de azt végül elvesztette. Hazánk hetes cikkelyes eljárása jelenleg a tagállamokat tömörítő Tanácsban zajlik: az immár három és fél éve a „megelőző” szakaszban van, a tagállamok ugyanis nem mutatnak politikai hajlandóságot a megfáradt folyamat folytatására. Ráadásul a Sargentini-jelentés tartalmát, annak jogi-szakmai jellegét máig megkérdőjelezik uniós berkekben is.

A többi EU-intézmény óvatosabb a finisben

Emlékezetes, 

a többi EU-intézményben, az Európai Bizottságban és a tagállamokat tömörítő tanácsban is tekintettel voltak a magyarországi voksolásra a jogállamisági vita folytatásakor.

Az uniós bizottság például e sorok írásáig sem élesítette a gyakorlatban az uniós források elvételével fenyegető jogállamisági mechanizmust, noha a „késést” leginkább az ukrán-orosz háborúval magyarázzák. Korábban uniós diplomaták arról beszéltek a brüsszeli sajtónak, hogy

a magyarországi választásokba beavatkozásnak minősülhet, ha a voksolás előtt lépnek fel a magyar kormánnyal szemben.

Ami a tagállamokat tömörítő tanácsot illeti, az Általános Ügyek Tanácsa formáció február végén tartott meghallgatást a lengyelekkel szembeni hetes cikkely szerinti eljárás állásáról. (Az uniós államok közül csak Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajlik ilyen eljárás – a szerk.) Korábban arról volt szó, hogy a magyar jogállamisági eljárás állása pedig márciusban kerülhet terítékre, ám Clément Beaune európai ügyekben illetékes francia államtitkár a francia elnökség nevében még februárban bejelentette, hogy megvárják az áprilisi választásokat, bizonyosan nem beavatkozva a magyar belpolitikai folyamatokba. A magyar meghallgatás így várhatóan májusban lesz.

Borítókép: az Európai Parlament megszavazza a Magyarországgal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárás aktiválását 2018-ban (EP)