Káosz helyett katonás fegyelem van a kórházakban

Korábban Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke a Népszavának arról beszélt, hogy nagyon sok kórházban már most megteltek az intenzív kapacitások, és olyan kritikus a helyzet itthon, mint amilyen tavasszal Észak-Olaszországban volt – idézi fel a Magyar Nemzet.

Takács Péter, a Szent János Kórház főigazgatója azonban nem ilyen borúlátó.

– Betegágyaink húsz százalékát a nyári időszakban is fenntartottuk a koronavírus-fertőzötteknek. Ezt az arányt azóta megemeltük harminc százalékra, majd éppen ma reggel kaptuk a miniszteri utasítást, hogy az ágyaink negyven százalékát biztosítsuk e célra – mondta a főigazgató a lapnak..

Beavatkozás nélkül néhány héten belül valóban több lett volna a beteg, mint a szabad kórházi ágy, de a kormány az elmúlt héten szigorította is a járványügyi szabályokat, és most kapacitást is felszabadítunk. Míg tavasszal teljesen leállt az ország, most dinamikus járványkezelést alkalmazunk. Két hét múlva fogjuk látni, hogy elegendő volt-e az intézkedés, vagy újabb szigorításra van szükség, de reményeink szerint egy picit lehet fékezni a trendet – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve: válsághelyzetben értelemszerűen szükség van átszervezésekre, de a helyzet nem kritikus.

– Olyannyira nincs kaotikus állapot, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala éppen ma tartott ellenőrzést nálunk, és szó szerint el voltak képedve a kórházban tapasztalt katonás fegyelem és kollégáim profizmusa láttán – jegyezte meg.

Takács Péter elmondta: a Szent János Kórház ezeregyszáz betegágya közül jelenleg 338 ágyon nyújtanak koronavírusos ellátást, amelyeken jelenleg kétszáz beteg fekszik. Ezen ágyak közül ötvenet olyanoknak tartanak fenn, akik más egészségügyi probléma miatt kerülnek be az intézménybe, de egyúttal koronavírus-fertőzöttek is.

– A nálunk fekvő mintegy kétszáz beteg túlnyomó része középsúlyos és súlyos állapotú, közülük harmincan kapnak légzéstámogatást, de mindössze négyen szorulnak klasszikus intenzív terápiás ellátásra, tehát ők azok, akiket altatásban, intubálás mellett gép lélegeztet. Azt tapasztaljuk egyébként – különösen az idős betegeknél – hogy érdemes a lehető legtovább elkerülni az invazív lélegeztetést. A non-invazív légzéstámogatás ugyanis számos esetben sokkal jobb kilátásokat biztosít a kórlefolyás szempontjából. Ilyenkor a beteg ébren van, valamelyest tud mozogni, légzéstornát végezni, egy maszkon keresztül, emelt nyomással kap oxigént, amivel tehermentesítjük a keringését, a szívét. Ez nagyon sokat szokott segíteni a legkritikusabb négy-öt napban.

Tehát attól, hogy egy beteg lélegeztetést kap, még nem biztos, hogy intenzív terápiára is szorul – magyarázta a főigazgató.

A nem életmentő műtétek elhalasztása kapcsán hangsúlyozta: fő szabály, hogy nem lehet olyan beteget kitenni a kórházból, akinek ellátásra van szüksége, aki emiatt életveszélybe kerülne vagy egészségkárosodást szenvedne. – Az elektív, azaz tervezett beavatkozásokat állítjuk le, ide tartoznak például a kisebb sérvműtétek, az egynapos sebészet keretében elvégzett szürkehályog- vagy visszérműtét. A cél, hogy ne kössük le az ágyat és főleg a munkaerőt – mondta, hozzátéve: a tapasztalatok szerint a betegek türelmesek, megértik, hogy másoknak most azonnali segítségre lehet szüksége.

A főigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a koronavírus-fertőzöttek nagy százaléka – csakúgy, mint ő maga és a családja volt nemrégiben – teljesen tünetmentes, de a vírus szövődményeként ritkán előforduló szívizomgyulladás, illetve az ebből fakadó szívritmuszavar azokat is érintheti, akiknek maga a fertőzés enyhe vagy tünetmentes lefolyású volt, ezért a fertőzést követő hetekben kerülni kell a fizikai megterhelést.