Orbán Viktor: csak együtt védhetjük meg Európát hosszú távon és tartósan az illegális migránsoktól (videó)

A magyar kormányfő a kormányülés legfontosabb témájaként Észak-Macedónia uniós csatlakozását jelölte meg.

Az ebben a félévben az uniós elnökséget adó Magyarország álláspontja ismert:

– közölte.

Szavai szerint a bővítés nem probléma, nem kihívás, hanem óriási lehetőség a már az EU-ban lévő országok számára is. Az unió elvesztette a gazdasági fejlődés dinamikáját, ennek visszanyerésére pedig az egyik leginkább kézenfekvő eszköz a bővítés – érvelt.

Nem örülünk annak, hogy Ukrajna és Moldova csupán geopolitikai megfontolásokból „gyorsítópályás” megközelítést kapott, és az érdemalapú megközelítés teljesen háttérbe szorult – jegyezte meg.

A magyar elnökség azt tartja a legfontosabbnak, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrálása napirenden maradjon – szögezte le, hozzátéve: szeretné Észak-Macedónia integrációs folyamatát is felgyorsítani.

Ennek érdekében Orbán Viktor fejezetnyitó kormányközi konferenciát, vagy ennek hiányában politikai kormányközi konferenciát javasolt.

Emlékeztetett arra, hogy Észak-Macedónia még 2005-ben, Horvátországgal együtt lett tagjelölt, azóta Horvátország már uniós tag, Észak-Macedóniával pedig a tárgyalások sem kezdődtek el.

Ez történelmi léptékű hiba az EU részéről, ráadásul ezt a hibát „még lehet tetézni”, mert most arról van szó, hogy Albániával is hamarabb indulnak meg a csatlakozási tárgyalások. Erre nincs semmilyen erkölcsi vagy politikai indok – figyelmeztetett.

A magyar kormányfő felidézte, hogy Hrisztijan Mickoszki miniszterelnökkel immár tizennyolcadik alkalommal találkozott, pártja, a VMRO és a magyar kormányzó pártok pedig testvártpárti kapcsolatban állnak egymással. Hangsúlyozva, hogy a pártügyek sosem keverhetők össze az államügyekkel, rámutatott: mindig jó, ha két baráti párt van kormányon, majd meghívta Magyarországra Hrisztijan Mickoszkit és kormányát.

Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy több mint egy évtized után hivatalos vendég Észak-Macedóniában, éppen akkor, amikor a két ország a diplomáciai kapcsolatok harmincadik évfordulóját ünnepli.

A kétoldalú együttműködésről szólva felidézte azt a magyar segítséget, amelyet Észak-Macedónia kapott nyáron az itt tomboló erdőtüzek megfékezésében.

Mindez viszonzása annak a segítségnek, amelyet a magyarok kaptak Észak-Macedóniától, különösen 2015-16-ban, a migrációellenes küzdelemben. A magyarok ekkor értették meg igazán, hogy Észak-Macedónia nemcsak baráti és kedves ország, de fontos is a magyar biztonság szempontjából, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el.

„Ha önök nem védik meg a határaikat, nekünk kell ezt a küzdelmet lefolytatnunk a szerb–magyar határon” – fogalmazott, minden szükséges segítségre ígéretet téve az észak-macedón kormánynak.

Ez magyarázza azt is, hogy Magyarország készen áll a pénzügyi együttműködésre, és úgy tekint az Észak-Macedóniának nyújtott hitelre – amennyiben erre Szkopjénak szüksége van –, mint egyfajta beruházásra Magyarország biztonságába – közölte, felajánlva a gazdasági együttműködést is.

Hozzátette: Magyarország tanulmányi ösztöndíjat is ad észak-macedón diákoknak.

Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, a migráció olyan ügy, amely velünk marad a következő évtizedekben. Ha valaki azt gondolja, ez „levehető a napirendről”, az nagyon téved, a migráció mögött ugyanis mély demográfiai átrendeződés zajlik – figyelmeztetett.

A Földközi-tenger északi pártjának demográfiai képessége messze elmarad a déli part képességétől, ebből az egyensúlytalanságból fakad a migráció, ehhez pedig még hozzá lehet venni az Afrikában várható népességrobbanást – jegyezte meg.

Szavai szerint ha nem segítjük meg a Száhel-övezet országait, százmilliók fognak feljutni a Földközi-tengerhez. Ebből is látható, hogy a migráció ügyében való együttműködésünk nem egy vagy két, hanem negyven-ötven évre szól – mondta.

Orbán Viktor üdvözölte, hogy a Nyugat-Balkánon olyan népek élnek, amelyeknek a történelem megtanította ezt a leckét.

– fogalmazott.

Hozzátette, ebbe a szövetségbe jó lenne bevenni a nyugat-európaiakat is, de mivel nem védik a határaikat, a migráció „hátba fog bennünket támadni” húsz-harminc év múlva Nyugatról.

Orbán Viktor az MTI kérdésére elmondta, Európa a migráció ügyében most a „kétszínűség állapotában van”. Nyugaton feltették tétjeiket a Willkommenskulturra, szerintük jól járnak a migrációval, ezért nem megakadályozni, hanem menedzselni akarják azt – jegyezte meg.

Minekünk mindig is kétségeink voltak ezzel kapcsolatban – fűzte hozzá, hozzáfűzve, hogy más, nagyobb országok mégis másik pályát választottak. Ennek a keserű gyümölcsei most beérnek, meg kellene változtatni a politikát, de ez nem olyan könnyű – figyelmeztetett.

Szavai szerint most éppen a „vágányátállítás” fázisában vannak a nyugati országok, „de nekem sosem volt kétségem afelől, hogy előbb-utóbb megérkeznek a mi utcánkba, ahol mi várjuk őket” – fogalmazott.

Az észak-macedón–bolgár kapcsolatokkal kapcsolatos kérdésre elmondta: úgy tűnik most, hogy Észak-Macedónia csatlakozásának következő legfontosabb állomása, hogy megállapodásra jussanak Bulgáriával.

Hozzátette, Észak-Macedóniát régóta folyamatosan hitegetik a belépés és a tárgyalások időpontjával, „de akikkel együtt nevezték, előrejutnak, ő meg nem” – utalt Albánia gyorsabb előrehaladására az EU-csatlakozási folyamatban.

Nem lehet másként tekinteni az elmúlt tíz évet, mint hogy Észak-Macedóniát folyamatosan hátrasorolták – emlékeztetett, hozzátéve: „önöknek már rég bent kellene lenniük”.

A magyar kormányfő hibának nevezte, hogy Észak-Macedónia még mindig nem tagja az EU-nak és hogy ismét leválasztják egy másik tagjelölttel megkezdendő tárgyalásokról. Ezt a hibát úgy lehet orvosolni, hogy még az év végéig Észak-Macedóniával is meg kell kezdeni a tárgyalásokat – közölte.

Kérdésre válaszolva leszögezte: Magyarország nem kínai hiteleket ad Észak-Macedóniának, azért sem, mert azok konkrét magyar fejlesztésekre érkeztek. „Kínai pénzt nem tudunk adni, európai pénzt, azt adunk” – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta azonban, hogy magyar szempontból a gazdaság a második legfontosabb kérdés, mert a biztonság, vagyis a migráció áll az első helyen. Akik fontos szerepet játszanak Magyarország biztonságában, azokkal mélyebb és erősebb gazdasági együttműködésünk van – jelezte.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az egész nyugati elit túlságosan, buborékszerűen zárt világban él, ezért szükség van kívülről jött emberekre, mert „a keletiek jönnek fel, egyenes derékkal, széles bicepszekkel”.

Donald Trump volt már elnök, és az ő idejében a világ biztonságosabb volt – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: „nekünk béke kell, az az elnök kell, aki békét hoz”.

Hrisztijan Mickoszki: Magyarország a példája annak, hogy a jó partnerkapcsolatok és elképzelések konkrét eredményeket hoznak

Magyarország jó példája annak, hogy az erős kétoldalú kapcsolatok és elképzelések konkrét eredményeket hozhatnak – hangsúlyozta az észak-macedón miniszterelnök pénteken Ohridban az észak-macedón–magyar kormányzati csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a látogatás a bizonyítéka a két ország közötti baráti kapcsolatoknak és az együttműködésnek, amely „minden nappal egyre mélyebbé válik”.

– húzta alá.

Hrisztijan Mickoszki rámutatott, hogy Magyarország mindig támogatta Észak-Macedóniát, a legnehezebb időszakban is és az európai integráció terén is. „Magyarország például az első országok között ismerte el a macedónok függetlenség iránti vágyát, és a leghatározottabban állt ki az Európai Unió bővítése mellett, így Észak-Macedónia csatlakozása mellett is. Osztjuk azt a magyar elképzelést is, amely szerint a Balkánnak egységesnek kell lennie, ahol a térség minden országa egyben az európai család tagja is” – magyarázta. Ez az elképzelés a miniszterelnök szerint kulcsfontosságú az egész Balkán stabilitása számára. 

– hangoztatta.

„Jó, hogy vannak barátaink az Európai Unión belül, és egyik ilyen jó barátunk Orbán Viktor magyar miniszterelnök” – szögezte le az észak-macedón miniszterelnök.

Sajnálatának adott hangot viszont amiatt, hogy az Európai Unió már nem együtt kezeli Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási folyamatát, és Albánia előre tud lépni, míg Észak-Macedónia nem. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad elveszíteni a reményt, és nem szabad csalódottnak lenni, noha „csalódásra volt számos ok az utóbbi évtizedekben”. Úgy vélte, ismét a kétoldalú kapcsolatokon múlt az integráció menete, nem pedig azon, hogy az ország teljesítette-e a vele szemben támasztott feltételeket. Hozzátette, hogy a döntés nem felel meg mindenkinek, csak az ellenzéknek, valamint Észak-Macedónia keleti szomszédjának, azaz Bulgáriának. A döntés nem tisztességes, és rossz üzenetet közvetít az észak-macedónok számára – tette hozzá.

Mint mondta, Szkopje folytatja a munkát, és reményének adott hangot, hogy a jövőben nem a kétoldalú kapcsolatok alapján ítélik meg az országot, hanem az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesítése alapján. 

– húzta alá.

Hrisztijan Mickoszki egyben sok sikert kívánt az albán kormánynak a csatlakozási folyamat során. „Azt kívánom nekik, hogy fejezzék be gyorsan a csatlakozási tárgyalásokat, és váljanak az Európai Unió tagjaivá. Remélem, hogy egy napon mi is tagjai lehetünk annak a családnak” – fogalmazott.

Mickoszki arról is beszélt, hogy Orbán Viktorral a négyszemközti találkozóján számos témáról volt szó, amely a kétoldalú kapcsolatokat, de a térségbeli viszonyokat is érintették. 

– magyarázta. Az észak-macedón miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar és az észak-macedón kormányzati csúcs hozzá fog járulni ahhoz, hogy még erősebb partnerkapcsolatot építsen ki a két fél, és új lehetőségeket nyit az együttműködésre.