Közel-keleti konfliktus

2024.08.13. 07:52

ENSZ-alkalmazottakat ejtettek foglyul a jemeni fővárosban a húszik

Az izraeli–palesztin háború 312. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

A palesztinokat támogató jemeni síita húszi felkelők és támogatóik

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Jajha Arhab

Pentagon: Washington elsődleges célja a szélesebb regionális háború megelőzése a csapaterősítéssel

Az Egyesült Államok egy szélesebb regionális háború megelőzését és a közel-keleti helyzet enyhítését tekinti elsődleges céljának a térségben állomásozó csapatainak átcsoportosításával, illetve megerősítésével – jelentette ki kedden az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.

Pat Ryder vezérőrnagy sajtóértekezletén megerősítette, hogy az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó vezette haditengerészeti raj gyorsított ütemben a közel-keleti térségért felelős amerikai Központi Parancsokság fennhatósága alá tartozó térségbe tart, ahogy a Georgia atommeghajtású tengeralattjáró is.

A Pentagon sajtótitkára az amerikai lépések hátteréről elmondta, hogy Washington számos forgatókönyvre készül a térségbeli fejleményeket illetően, és ezekhez igazítja a rendelkezésre álló eszközeit is.

Elmondta, hogy a szélesebb háború megelőzése és a feszültség csökkentése mellett az amerikai erők célja a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatok védelme, valamint megismételte, hogy az amerikai katonai jelenlét Izrael védelmének erősítését is szolgálja egy esetleges iráni megtorló támadás esetén.

Arra a kérdésre, hogy a válság kiszélesedésének megakadályozását célzó erőfeszítéseknek van-e látható eredményük, azzal reagált, hogy az izraeli-palesztin konfliktust eddig sikerült a Gázai övezetre korlátozni.

A gázai segélyekkel kapcsolatban Pat Ryder elmondta, hogy tengeri úton mintegy 2500 tonna segélyszállítmány vár ciprusi kikötőben elszállításra, vagyis arra, hogy az izraeli Asdód kikötőjén keresztül eljusson a palesztin területre.

A Pentagon szóvivője a csapatok átcsoportosításával kapcsolatban kijelentette, hogy az amerikai haderő képes „akkor és oda erősítést küldeni, amikor és ahol szükséges”, ugyanakkor hozzátette, hogy az Egyesült Államok elsődleges figyelme az indiai- és csendes-óceáni térségen van, amit mutat erőinek elhelyezkedése is.

A múlt héten Irakban ellenséges fegyveresek támadásában megsebesült amerikai katonák állapotával kapcsolatban beszámolt arról, hogy összesen 8 emberről volt szó, de közülük többen már visszatérhettek szolgálati helyükre, és senki nem sebesült meg életveszélyesen. Megismételte, hogy az Egyesült Államok nem hagyja válasz nélkül az Irán által támogatott fegyveresek támadását, de a „válasz idejét és módját saját maga választja meg”.

Szintén kedden Vedant Patel, a külügyminisztérium szóvivőhelyettese arról beszélt újságírók előtt, hogy az Egyesült Államok közvetítők útján próbálja eljuttatni Irán felé azt az üzenetét, hogy nem válna előnyére senkinek sem egy Izrael elleni megtorló csapás.

ENSZ-alkalmazottakat ejtettek foglyul a jemeni fővárosban a húszik

A jemeni húszik még júniusban megrohamoztak egy ENSZ-irodát Szanaában, a jemeni fővárosban, több tucat alkalmazottat foglyul ejtettek és elhurcoltak – jelentette be az ENSZ emberi jogi hivatala kedden Genfben.

Az elhurcoltak között az ENSZ 13 alkalmazottja, különböző segélyszervezetek több mint 50 munkatársa, valamint egy nagykövetségi alkalmazott van. Néhányukat az irodától távol eső otthonukból hurcoltak el.

Az incidensek június 6-án és 7-én történtek. Az ENSZ szóvivője szerint kezdetben az ügy gyors megoldásának reményében hallgattak a történtekről.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította a felelősöket, hogy azonnal engedjék szabadon a foglyul ejtett személyeket, akiket megfosztottak minden kapcsolattól a külvilággal.

A húszik már 2021 novemberében és 2023 augusztusában is elfogták az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának két munkatársát. Türk elmondása szerint egyiküket hírszerzési akciók beismerésére kényszerítették interneten terjesztett videókon. Az ilyen jellegű állítások minden alapot nélkülöznek és az eljárás az emberi jogok megsértésének minősül – szögezte le Türk.

Jemenben 2014 vége óta dúl pusztító konfliktus a kormány, a húszi lázadók és szövetségeseik között. A jemeni kormányt Szaúd-Arábia támogatja a húszik elleni harcban. Az ENSZ a jemeni konfliktust az országot éhínséggel fenyegető humanitárius katasztrófának minősítette.

Vlagyimir Putyin: létre kell hozni a szuverén palesztin államot a tartós béke érdekében

Meg kell teremteni a teljes jogú palesztin államot a tartós béke érdekében – hangsúlyozta kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével tartott megbeszélésén.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) Mahmúd Abászt, a Palesztin Hatóság elnökét fogadja
Fotó: Alekszej Majsov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Putyin az ukrán erők kurszki betörésére utalva elmondta, hogy bár Oroszország jelenleg maga is háborúban áll, „de nem kerülte el a figyelmünket az, ami a Közel-Keleten, Palesztinában történik”.

Abbász az Oroszországgal ápolt jó viszonyt hangsúlyozta. „Hiszünk és megbízunk önökben, és érezzük a támogatásukat” – hangsúlyozta.
   Az orosz államfő emellett megerősítette Moszkvának a közel-keleti konfliktussal kapcsolatos álláspontját.

Ahhoz, hogy megteremthessük a tartós és stabil békét a régióban, be kell tartani az ENSZ minden határozatát, és mindenekelőtt meg kell teremteni a teljes jogú palesztin államot

– húzta alá Putyin.

Zsidók imádkoztak a belbiztonsági miniszter jelenlétében a Templomhegyen Jeruzsálemben

A Jordániával kötött megállapodással szembemenve mintegy 1500 zsidó imádkozott kedden a jeruzsálemi Templomhegyen Itamár Bengvír belbiztonsági miniszter jelenlétében videofelvételek tanúsága szerint.

Bengvír nemzetbiztonsági miniszter, a Zsidó Erő nevű jobboldali párt elnöke, és pártjának minisztere, Jichák Wasszerlauf zsidók százaival együtt a Templomhegyére vonult kedd reggel, ahol jelenlétükben zsidók imádkoztak a jeruzsálemi Salamon Temploma és a Második Templom lerombolásáról megemlékező tisa beáv böjtnap után.

Az ortodox zsidó férfiak a nyugati falnál imádkoznak Jeruzsálem óvárosában 2024. augusztus 12-én
Fotó: RONALDO SCHEMIDT / Forrás: AFP

A Jordániával kötött egyezmény szerint a Templomhegyen, ahol a muzulmánok egyik legszentebb mecsete, az al-Aksza is található, csak muszlimok imádkozhatnak. Ennek betartatásáért a rendőrség felel. A rendőrségért is felelős miniszter, maga Bengvír többször is kijelentette, hogy szerinte a zsidók imádkozhatnak a Templomhegyen, de ezt korábban maga Benjámin Netanjahu miniszterelnök is visszautasította.

A zsidók itt imádkoznak. Ahogy mondtam, az a politikánk, hogy megengedjük az imát

– közölte Bengvír kedden a Templomhegyen. A miniszterelnök hivatala szerint azonban a Templomheggyel kapcsolatos politikai döntések közvetlenül a kormányhoz és vezetőjéhez tartoznak. 

A Templomhegyen egyetlen miniszternek sincs magánpolitikája - sem a nemzetbiztonsági miniszternek, sem más miniszternek. Ez mindig is így volt minden izraeli kormányban. A kedd reggeli templomhegyi esemény kivételt képez. Izrael politikája, a status quo a Templomhegyen nem változott - ez így volt és így lesz

– közölte a kormányfő hivatala.

Elítélte, és veszélyes provokációnak nevezte a zsidók templomhegyi látogatását Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője.

A Jeruzsálem 1967-ben Jordániától elfoglalt óvárosában található hegyen állt a Biblia szerint Salamon Temploma, amelyet az Újbabiloni Birodalom pusztított el, majd ott építették fel a Második Templomot, amelyet a Római Birodalom rombolt le i. sz. 70-ben, ami a zsidóság szétszóratásának kezdetét jelentette. A Templomhegyen ma álló komplexum Mekka és Medina után a muzulmánok harmadik legszentebb helye, melynek ellenőrzése fölött kitört konfliktus már számos alkalommal véres összecsapásokhoz vezetett.

Irán elutasította a visszafogottságra intő felszólítását

Az iráni külügyminisztérium kedden visszautasította az Iránt és szövetségeseit az Izraellel szembeni visszafogottságra intő Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felszólítását.

Az iráni külügyminisztérium szerint a három európai ország hétfőn kiadott közleménye „híján van a politikai logikának és ellentmond a nemzetközi jog elveinek”.

HANÍJE, Iszmáíl
Jahja Szinvart, a Hamász palesztin iszlamista szervezet új vezetőjét ábrázoló óriásplakát a teheráni Palesztina téren 
Fotó: Abedin Taherkenareh / Forrás: MTI/EPA

Franciaország, Németország és Nagy-Britannia Iszmail Haníje, a Hamász palesztin terrorszervezet politikai vezetőjének teheráni meggyilkolását követően adta ki állásfoglalását. Irán és szövetségesei Izraelt vádolták a merénylettel, de az izraeli kormány nem ismerte el a támadás elkövetését.

Anélkül, hogy a cionista rezsim (Izrael) bűntetteit elítélné, az E3 nyilatkozata arcátlanul megköveteli Irántól, hogy ne válaszoljon szuverenitásának és területi integritásának megsértésére

– fogalmazott Ali Bagheri Káni iráni külügyminiszter.

A külügyminiszter hangsúlyozta Teherán elszántságát Izrael elrettentésére, és felszólította a három európai országot, hogy „egyszer s mindenkorra álljanak ki a gázai háború és Izrael háborús uszítása ellen”.

A brit miniszterelnök visszafogná Iránt

„Most van itt az ideje a higgadtságnak és a körültekintő mérlegelésnek” – mondta telefonbeszélgetésük során az új iráni elnöknek, Maszúd Pezeskiannak Keir Starmer brit miniszterelnök – számol be róla a BBC, írja a Magyar Nemzet.

Starmer felszólította Iránt, hogy tartózkodjon Izrael megtámadásától.

Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Olaszországgal és Németországgal közösen egy nyilatkozatot is kiadott, amelyben arra szólították fel Iránt, hogy hagyjon fel az Izrael elleni támadással való fenyegetőzéssel.

Egy ilyen támadás súlyos következményekkel járna a regionális biztonságra nézve

– áll a dokumentumban.

Az izraeli hadsereget a várható támadás miatt a legmagasabb készültségbe helyezték

– írja a The Times of Israel izraeli napilap.

A Fitch rontotta Izrael hitleminősítési besorolását

Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő „A plusz” szintről „A”-ra rontotta Izrael hitelminősítési besorolását, továbbra is negatív kilátással – írja az MTI.

A Hamász elleni háború októberi kezdete óta a Fitch a harmadik hitelminősítő, amely rontotta az ország besorolását, amit a gázai háború folytatódása, a megnövekedett geopolitikai kockázatok és a több fronton folytatott katonai műveletek hatásával indokolt.

A Fitch előrejelzése szerint belátható időn belül újabb leminősítés következhet.

A gázai konfliktus eltarthat 2025-ig is, és azzal a veszéllyel jár, hogy más frontokra is kiterjed. Ráadásul emberi veszteségeket, jelentős további katonai kiadásokat, az infrastruktúra tönkretételét, valamint a gazdasági tevékenység és a befektetések tartósabb károsodását eredményezheti, mely Izrael hitelképességi mutatóinak további romlásához vezethet

– indokolták döntésüket.

A hitelminősítő arra számít, hogy 2024-ben a költségvetési hiány eléri a GDP 7,8 százalékát Izraelben, noha a költségvetési hiánycélnak 6,6 százalékot irányoztak elő. A Fitch szakemberei szerint a hiány növekedését követően Izrael államadóssága idén a GDP 70 százalékára, jövő év végére pedig 72 százalékára emelkedik. A koronavírus-járvány idején a mutató 71 százalék volt.

A Fitch utolsóként rontotta Izrael besorolását a három hitelminősítő közül; a háború kezdete óta a Moody's és az S&P már korábban leminősítette az izraeli kormány kötvényeit.

A Moody's februárban „A2”-re (a Fitch A besorolásának megfelelő szintre) csökkentette a besorolást, szintén negatív kilátással. Áprilisban az S&P a korábbi magasabb, „AA mínusz” besorolásról „A pluszra” rontotta értékelését, negatív kilátással.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter a háború miatt természetesnek nevezte a leminősítést.

Izrael gazdasága erős, helyesen és felelősségteljesen irányítjuk. A gazdasági mutatók a gazdaság erejét és a piacok nagy bizalmát mutatják. Minden fronton megnyerjük a háborút, helyreállítjuk a biztonságot és a növekedés útjára emeljük a gazdaságot a háborúból

– ígérte Szmotrics.

Izrael hitelbesorolása az elmúlt évekig folyamatosan javult: az S&P 2018 nyarán „AA mínuszra” emelte értékelését. A Moody's és a Fitch nem követte az S&P-t, és egy fokozattal lejjebb, „A pluszban” hagyta a mutatót.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában