Zelenszkij felmentette főtanácsadóját és több más munkatársát

Közvélemény-kutató: egyre több amerikai szeretne béketárgyalást

Egyre több amerikai szeretne béketárgyalást az ukrajnai háborúval kapcsolatban – derült ki a Quincy Institute/Harris Poll közvélemény-kutató felméréséből.

A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) azzal is egyetértene, ha a háború lezárása érdekében mindhárom félnek, – Ukrajnának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak – is kompromisszumot kellene kötnie.

Az amerikaiak mintegy harmada (34 százalék) szerint az Egyesült Államoknak, miközben a diplomáciai megoldás felé tereli a feleket, folytatnia kell Ukrajna támogatását. A megkérdezettek 14 százaléka véli úgy, hogy a diplomáciai megoldás érdekében teljesen le kellene állítani az amerikai segítséget, miközben 13 százalék a tárgyalásokban való részvétel nélkül vonná meg a támogatást Kijevtől. A felmérés szerint az amerikaiak mintegy tizede (11 százalék) a segélyek növelését szeretné Ukrajna teljes győzelme érdekében, miközben 5 százalék akár amerikai csapatokat is küldene az Oroszország ellen védekező kelet-európai országba.

Zelenszkij felmentette főtanácsadóját és több más munkatársát

Az ukrán elnök menesztette Szerhij Sefirt, aki 2019 óta töltötte be a főtanácsadói tisztséget. Felmondott három tanácsadójának is, valamint két elnöki képviselőnek, akik az önkéntesek tevékenységét, illetve a katonák jogait felügyelték.

Kedden Olekszij Danyilovot, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárát menesztette az államfő, február 8-án pedig Valerij Zaluzsnijt, a fegyveres erők parancsokát, akit márciusban Ukrajna nagy-britanniai nagykövetévé neveztek ki.

Az ukrán légierő szombaton azt közölte, hogy Oroszország 12 Sahíd típusú drónt indított Ukrajna ellen az éjszaka folyamán – közülük kilencet lelőttek –, Kelet-Ukrajnára pedig négy rakétát lőtt ki.

 – közölte közösségi portálokon az ukrán hadsereg.

A Centrenerho ukrán energiaipari vállalat szombaton jelentette be, hogy a múlt heti orosz támadás teljesen lerombolta a zmijivi hőerőművet, a kelet-ukrajnai Harkiv megye egyik legnagyobb hőerőművét. A megyében mintegy 120 ezer ember otthonában van továbbra is áramkimaradás. A március 22-i támadás után hétszázezren maradtak áramszolgáltatás nélkül.

Az elmúlt napokban Oroszország kiszélesítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, súlyos károkat okozva több megyében.

Poltava megyei illetékesek szombaton közölték, hogy „több találat ért energetikai létesítményeket”, de arra nem tértek ki, hogy pontosan milyen ágazatokban keletkezett kár.

Szombati összesítés szerint 99 drónt és rakétát lőttek ki pénteken Ukrajnára, Herszon megyei vezetők szombat reggeli közlése szerint egy polgári személy életét vesztette. Egy Dnyipropetrovszk megyei lakos a kórházban halt bele repeszek okozta sebesülésébe Szerhij Liszaknak, a megyei állami közigazgatási hivatal vezetőjének közlése szerint.

Az oroszok szerint pénzátutalások bizonyítják, hogy a moszkvai terror elkövetői Ukrajnából érkezett utasításokat követtek

A Crocus City Hall elleni terrortámadás gyanúsítottjaitól lefoglalt technikai eszközökben található adatok megerősítik az Ukrajnával való kapcsolatukat – mondta az orosz sajtónak Kirill Kabanov, a Nemzeti Korrupcióellenes Bizottság elnöke.

Az orosz Nyomozó Bizottság jelentése az ukrán különleges szolgálatokra mutat, és „meg kell értenünk, hogy közvetlen kapcsolatban állnak a CIA-val, az MI6-tal és az MI5-tel” – mondta Kirill Kabanov.

– mondta Kabanov, aki az Emberi Jogi Tanács tagja is.

Kabanov megjegyezte, hogy a Kijevhez köthető pénzügyi tranzakciók azt bizonyítják, hogy „ezek a szörnyetegek nemcsak támogatást kaptak, hanem fizetést kaptak az Ukrajnából érkező parancsok végrehajtásáért”. 

Az orosz Nyomozó Bizottság  szerint a támadás végrehajtói jelentős pénzösszeget és kriptovalutát kaptak Ukrajnából a moszkvai terrortámadás előkészítésére.

Ami annak nyomon követését illeti, hogy honnan jöttek a pénzeszközök és hová küldték őket, Oroszországnak „hatékony mechanizmusai” vannak, amelyek elvileg „bármilyen kifizetést nyomon tudnak követni, még a kriptopénzben történő kifizetéseket is” – tette hozzá Kabanov, írja a Magyar Nemzet.

Robert Habeck: Németországnak meg kell védenie magát

Németország békét szeretne, de nem hisz az ukrajnai háború gyors lezárásában, és fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát katonai támadásokkal szemben - jelentette ki az X platformon a húsvéti ünnepek alkalmából közzétett videóban Robert Habeck német szövetségi alkancellár.

„Békét szeretnénk. Igen. De az őszinte, keserű válasz: valószínűleg nem lesz gyors, jó vége, még ha másképp is szeretnénk” – fogalmazott Robert Habeck az ukrajnai háborúval kapcsolatban a pénteken közzétett videóban. Hangsúlyozta: „alkalmazkodnunk kell a fenyegetettségi helyzethez. Minden más naivitás lenne. Németország ezért jól tenné, ha többet fektetne saját biztonságába. Nekünk, Németországnak, az Európai Uniónak mindenben meg kell védenünk magunkat, beleértve a katonai támadásokat is”.

– jelentette ki. Megjegyezte ugyanakkor, hogy tiszteletben tartja azt az álláspontot is, amelyik elvi, erkölcsi okokból vagy vallási meggyőződésből más következtetésre jut a fegyverszállítások kérdésében.

Habeck véleménye szerint Oroszország Európa egyesülését és egységét akarja megsemmisíteni. „Ezért Németország biztonsága és az európai béke szempontjából is fontos, hogy Ukrajna sikeresen megvédje magát, és Németország segítse ebben” – szögezte le Robert Habeck német szövetségi alkancellár.

Több mint tizenegyezren érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6489-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4890-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.

A közlemény szerint 

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Ez történt pénteken: