2024.02.05. 06:10
Az EU garanciamegállapodást írt alá Ukrajna újjáépítésére
712. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Liman és Donyeck környéki előrenyomulásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Előnyösebb hadállásokat foglaltak el az orosz erők Liman és Donyeck környékén, miközben négy frontszakaszon 12 ukrán támadást vertek vissza – közölte az orosz védelmi tárca hétfői hadijelentésében.
A minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint hét ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint „az érintkezési vonal” mentén az ukrán fél vesztesége csaknem hétszáz katona volt, akik közül a legtöbben, több mint 290-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy légierő- és egy tábori lőszerraktárt, négy páncélozott harcjárművet és 58 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfő este közölte megakadályozott egy terrortámadást, amelyet az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) készített elő a Krím egyik vezetője ellen. Őrizetbe vettek három gyanúsítottat, aki a tájékoztatás szerint Szimferopolban fel akarta robbantani a célszemély gépkocsiját.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) sürgős összehívását kérte az ukrán fegyveres erők Liszicsanszk elleni szombati rakétacsapása miatt. Ezt hétfőn Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének első helyettese jelentette be, mint ahogy azt is, hogy az ülést várhatóan kedden tartják meg.
Liszicsanszkban egy pékséget ért ukrán támadás, amelyet az orosz hatóságok szerint valószínűleg amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetővel hajtottak végre, 28 ember vesztette életét. Az áldozatok között volt egy állapotos nő és egy ötéves gyerek.
António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn elítélte a liszicsanszki incidenst, rámutatva a civilek elleni támadások megengedhetetlen mivoltára és ezek beszüntetését sürgette.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma
Leonyid Paszecsnyik, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn közölte a Telegramon, hogy a liszicsanszki esetben életét vesztette Alekszej Potyelescsenko ezredes, az Ukrajnától elcsatolt régió rendkívüli helyzetekben felelős minisztere. Potyelescsenko tavaly szeptembere óta töltötte be hivatalát, korábban tűzoltóparancsnok volt a régióban. 2014-be belépett a Kijev ellen harcoló „népi milíciába”
A támadás áldozata lett Artyom Trosztyjanszkij és Ivan Zsusma helyi képviselő is. Orosz sajtóértesülések szerint a csapás akkor érte a pékséget és a mellette lévő éttermet, amikor a vállalkozás tulajdonosának 36. születésnapját ünnepelték ott.
Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes a Szolovjov Live médiacsatornán hétfőn elmondta, hogy Liszicsanszkban jelenleg 2500 építőmunkás dolgozik, elsősorban a hő- és a villanyszolgáltatás helyreállításán. Azt ígérte, hogy amint a frontvonalat sikerül távolabbra szorítani, ezt a várost ugyanúgy helyre fogják állítani, mint Mariupolt.
Husznullin vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kijelentette, hogy Mariupolban gyakorlatilag az összes soklakásos házat felújították, és hogy a súlyosan megrongált félmilliós várost „gyakorlatilag visszahozták az életbe”.
Vlagyimir Putyin orosz államfőhétfő este megbeszélést folytatott Mohamed bin Zájid al-Nahajan sejkkel, az Egyesült Arab Emírségek elnökével arról az Il-76-os repülőgépről, amelyet a fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal és kilenc orosz katonával Belgorod térségében január 24-én lőttek le egy amerikai Patriot rakétarendszerrel. Putyin nemzetközi vizsgálatot sürget az ügyben.
Hollandia további hat F-16-os vadászgépet küld Ukrajnának
Hollandia további hat F-16-os vadászgépet küld Ukrajnának, ezzel a megtámadott ország védelmére holland részről szállított vadászgépek száma 24-re emelkedik – jelentette be Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter hétfőn a közösségi oldalán közzétett üzenetben.
Ukrajna légi fölénye elengedhetetlen az orosz agresszió elleni küzdelemhez
– fogalmazott a tárcavezető.
A holland védelmi minisztérium hétfőn közleményben emlékeztetett, hogy sok éven át az F-16-os volt a Holland Királyi Légierő legfontosabb vadászrepülőgép-típusa, helyét fokozatosan az F-35-ös repülőgépek veszik át.
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA
Mark Rutte ügyvivő miniszterelnök december 22-én jelentette be, hogy a holland kormány 18 F-16-os vadászgépet szállít Ukrajnának, hogy segítse a harcot Oroszország inváziója ellen. Hága már augusztusban megerősítette, hogy szállítana Ukrajnának repülőgépeket, miután megkapta az engedélyt az Egyesült Államoktól, ahol a harci gépeket gyártották.
Hollandia korábban támogatta, hogy Romániában kiképzőközpontot hozzanak létre ukrán vadászpilóták számára, és öt harci gépet bocsátott a létesítmény rendelkezésére.
Benyújtotta lemondását az ukrán veteránügyi miniszter
Benyújtotta lemondását posztjáról Julija Laputyina veteránügyi miniszter – közölte hétfőn a Telegramon Tarasz Melnicsuk, a kormány képviselője a parlamentben.
Melnicsuk tájékoztatása szerint a parlament megkapta Laputyina írásos nyilatkozatát lemondási szándékáról. A kormány képviselője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen indokkal mondott le a miniszter.
A parlament 2020. december 18-án nevezte ki Laputyinát veteránügyi miniszternek Denisz Smihal kormányfő javaslatára. Laputyina azt megelőzően csaknem harminc évig szolgált az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU), azon belül több évig a kémelhárítási osztályon.
2014 áprilisában frontszolgálatot vállalt, az SZBU első csoportjának tagjaként Donyeck megyében a kramatorszki repülőteret őrizte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tisztje, Igor Girkin által vezetett szakadár csoport támadásaitól. 2020-ban ő lett a második női tábornok Ukrajna történelmében.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arra emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a RAI olasz állami televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjújában azt mondta, hogy több magasrangú tisztségviselő leváltásával „új kezdetet” fontolgat a csaknem két éve zajló orosz-ukrán háború menetében. Hetek óta olyan kiszivárogtatások jelentek meg az ukrán és a nemzetközi sajtóban, hogy az ukrán elnök Valerij Zaluzsnij menesztésére készül az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztjáról. Zelenszkij ugyanakkor kijelentette, hogy az esetleges változások túlmutatnak egyetlen személy leváltásán.
Josep Borrell: Ukrajnába kell átirányítani a harmadik országokba történő lőszerszállítást
Fel kell függeszteni az Európai Unióból (EU) a harmadik országokba történő lőszerszállítást, és Ukrajnába átirányítani azt – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Varsóban.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP
A Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel megtartott közös sajtókonferencián Borrell bejelentette: Varsóból kijevi látogatásra utazik tovább. Ott az Ukrajna iránti további uniós biztonsági kötelezettségvállalásokról fog tárgyalni – közölte.
Ukrajna lőszerellátásának növeléséről beszélve Borrell a „leggyorsabb, legolcsóbb és leghatékonyabb” módnak a harmadik országokba történő lőszerszállítás átmeneti leállítását nevezte.
„Ez nemcsak idő kérdése, ez készleteink nagyságának és minőségének kérdése is” – fogalmazott. Hozzáfűzte: „természetesen többet és gyorsabban kell tennünk, mert Ukrajnának győznie kell”.
A főképviselő kívánatosnak nevezte, hogy Ukrajna megtámadásának második évfordulóján újabb uniós szankciócsomagot hagyjanak jóvá. Erről viszont még nincs végleges megállapodás a tagállamok között – jegyezte meg.
Sikorski kijelentette: arra szólítja fel az amerikai Kongresszust, hogy hagyja jóvá az Ukrajnának szánt új támogatási csomagot. Felidézte:
az Európai Tanács a múlt héten 50 milliárd euró értékű pénzügyi támogatásról döntött.
A lengyel külügyminiszter megköszönte Borrell hozzáállását a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek kérdéséhez. Reményét fejezte ki, hogy e bevételeket, majd magát a befagyasztott vagyont is „az agresszió áldozatának” szánják.
A sajtóértekezlet után közzétett X-bejegyzésben Borrell hangsúlyozta: Sikorskival egyetértettek abban, hogy növelni kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, „többek között nagy hatótávolságú és légvédelmi rakétákkal”.
Az EU garanciamegállapodást írt alá Ukrajna újjáépítésére
Az Európai Bizottság és a Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation (IFC) garanciamegállapodást írt alá 90 millió euró értékben olyan beruházások támogatására, amelyek a magánszektor bevonásával segítik elő Ukrajna újjáépítését – tájékoztatott az uniós bizottság hétfőn.
A brüsszeli testület közleménye szerint a garanciamegállapodásnak köszönhetően az ukrajnai újjáépítésben részt vevő magánszektorbeli vállalatok által mobilizált beruházások várhatóan több mint 500 millió eurót mozgósítanak majd az egyes ágazatokban, beleértve az alapvető infrastruktúrát és az árutermelést, a szén-dioxid-mentesítést és a megélhetés biztosítását.
Az uniós bizottság Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: a megállapodás újabb példája az EU és az IFC kiváló együttműködésének az ukrajnai befektetések fellendítése érdekében. Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFSD) által biztosított garancia segíteni fog az ország infrastruktúrájának újjáépítésében, támogatja az üzleti szektort, és megerősíti gazdaságának ellenálló képességét – mondta a magyar uniós biztos.
Az Európai Bizottság emlékeztetett:
Oroszország Ukrajna elleni háborújának 2022. február 24-i kezdete óta az országnak nyújtott uniós támogatás több mint 88 milliárd eurót tesz ki. Ez magában foglalja az uniós intézmények és a tagállamok hozzájárulásait a gazdasági, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatáshoz, valamint az ukrán menekültek fogadásához az EU tagállamaiban.
Közölték továbbá, hogy az IFC 2022-ben 2 milliárd dollár értékű programot indított Economic Resilience Action (ERA) néven az ukrajnai magánszektor támogatására. Azóta az IFC több mint 650 millió dollár finanszírozást nyújtott, és több mint 400 millió dollárt mozgósított a technológiai szektor, az agrárüzlet, a kritikus export és import, valamint a kkv-finanszírozás támogatására Ukrajnában.
Kijev polgármestere a főparancsnok leváltása ellen emelt szót
Vitalij Klicsko kijevi polgármester az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij menesztéséről felröppent hírek kapcsán fejtette ki véleményét, és figyelmeztetett, hogy a társadalom nem bízik a katonai vezetésben bekövetkezett változás pozitív következményeiben.
Nagyobbrészt Zaluzsnijnak köszönhetően az ukránok valóban hittek fegyveres erőinkben, amelyek ma a legnagyobb bizalmat élvezik. Valerij Zaluzsnij tábornok katonaként a háború alatt sok nehéz pillanatot élt át
– írta Klicsko hétfőn a Telegramon. Szavai szerint a főparancsnok leváltása esetén „a politika felülmúlhatja a józan észt és az állam érdekeit”. Reményét fejezte ki, hogy a hatóságok tisztában vannak az általuk tervezett lépések komolyságával és az értük viselt felelősséggel.
Ma, amikor Ukrajna szó szerint a létéért küzd, a legfontosabb a hadsereg harci eredményessége és koherenciája, valamint a társadalom egysége
– hangoztatta a polgármester.
Fotó: Genya Savilov / Forrás: AFP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss interjúban azt mondta, hogy több magas rangú tisztségviselő leváltásával „új kezdetet” fontolgat a csaknem két éve zajló orosz-ukrán háború menetében. Hetek óta olyan kiszivárogtatások jelentek meg az ukrán és a nemzetközi sajtóban, hogy az ukrán elnök Zaluzsnij menesztésére készül a főparancsnoki posztról.
Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai igazgatásának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ismét ágyúzták a megyeszékhelyt,
a támadásban legalább négy ember meghalt, egy pedig megsebesült.
Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó saját Telegram-bejegyzésében hozzátette, hogy az orosz erők a város központjában eltaláltak egy személyautót, amely emiatt kigyulladt. A tűz oltása közben a mentők az autóban két halott férfi holttestét találták meg.
Ihor Klimenko belügyminiszter szintén a Telegramon közölte, hogy a múlt héten csaknem negyedével nőtt az orosz ágyúzások intenzitása. Az orosz megszálló erők több mint 1500-szor támadták meg Ukrajnát – írta. Hozzátette, hogy több mint 570 település elleni támadást rögzítettek, ezek közül a legtöbb a zaporizzsjai régiót érte.
Szavai szerint az elmúlt héten végrehajtott orosz támadások következtében 12 ember vesztette életét és hatvan sebesült meg.
Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy a közelmúltban az ukrán erők a térségben megsemmisítettek egy atipikus orosz célpontot: egy földi bázisú kamikaze, más néven aknaszállító drónt, amelyet légi felderítéssel fedeztek fel. Hozzátette, hogy videón rögzítették a drón felrobbantását.
Az ukrán vezérkar reggeli jelentésében közölt összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 389,5 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 18 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert.
Liman és Donyeck környéki előrenyomulásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Előnyösebb állásokat foglaltak el az orosz erők Liman és Donyeck környékén, miközben négy frontszakaszon 12 ukrán támadást vertek vissza – közölte az orosz védelmi tárca hétfői hadijelentésében.
A minisztérium szerint a legtöbb, szám szerint hét ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az érintkezési vonal mentén az ukrán fél vesztesége csaknem hétszáz katona volt, akik közül a legtöbben, több mint 290-an a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett egy légierő- és egy tábori lőszerraktárt, négy páncélozott harcjárművet és 58 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Leonyid Paszecsnyik, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfőn közölte a Telegramon, hogy a rakétacsapásban, amely szombaton érte Liszicsanszkot, életét vesztette Alekszej Potyelescsenko ezredes, az Ukrajnától elcsatolt régió rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős minisztériumának vezetője. Potyelescsenko tavaly szeptembere óta töltötte be hivatalát, korábban tűzoltóparancsnok volt a régióban. 2014-ben belépett a Kijev ellen harcoló „népi milíciába”.
A liszicsanszki pékséget ért ukrán támadás következtében, amelyet az orosz hatóságok szerint valószínűleg amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetővel hajtottak végre, 28 ember vesztette életét. Az áldozatok között volt egy állapotos nő és egy ötéves gyerek.
Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes a Szolovjov Live médiacsatornán hétfőn elmondta, hogy Liszicsanszkban jelenleg 2500 építőmunkás dolgozik, elsősorban a hő- és a villanyszolgáltatás helyreállításán. Azt ígérte, hogy amint a frontvonalat sikerül távolabbra szorítani, ezt a várost ugyanúgy helyre fogják állítani, mint Mariupolt.
Husznullin vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kijelentette, hogy Mariupolban gyakorlatilag az összes soklakásos házat felújították, és hogy a súlyosan megrongált félmilliós várost „gyakorlatilag visszahozták az életbe”.
Georgiában az oroszországi Voronyezsbe szánt robbanóanyagokat foglaltak le
A georgiai különleges szolgálatok feltartóztattak egy robbanóanyagokat tartalmazó szállítmányt, amely az ukrajnai Odesszából Románia, Bulgária és Törökország érintésével az oroszországi Voronyezsbe tartott, és amelyet
valószínűleg terrortámadásra szántak
– közölte a georgiai állambiztonsági szolgálat hétfőn.
A tervek szerint a robbanóanyagok eredeti úti célja a délnyugat-oroszországi Voronyezs volt, de később a szervezők terve módosult: úgy döntöttek, hogy egy konténert küldenek három robbanószerkezettel megrakva Oroszországba, míg egy további konténert – szintén három robbanószerkezettel – a georgiai fővárosban, Tbilisziben, egy meghatározott címen akartak hagyni.
Forrás: STRINGER / AFP
Az Oroszországi Föderációba tartó szállítmányt a georgiai oldalon megállították, mielőtt átlépte volna a határt. A georgiai állambiztonsági szolgálat szerint
az elkövetők azt a látszatot kívánták kelteni, hogy a Georgiában vagy az országon kívül végrehajtott terrorcselekményekért Tbiliszi a felelős, mind a tervezés, mind a végrehajtás tekintetében.
Az ügynökség adatai szerint „hét georgiai, három ukrán és két örmény állampolgár vett részt a robbanóanyagok georgiai behozatalában és az országon belüli mozgatásában.” A szállítást egy ukrán állampolgár, Andrij Sarasidze szervezte meg, aki 2020-ban a Nép Szolgája kormánypárt Odessza területi regionális képviselőjelöltje volt, és a georgiai Batumi városából származik.
A robbanószerkezetek a vizsgálat szerint katonai gyártmányú C-4-es műanyag robbanóanyagot tartalmaznak, amelyek elektromos detonátor és speciális időzítő segítségével hozhatók működésbe. Össztömegük eléri a 14 kilogrammot – derült ki a hatósági tájékoztatásból.
Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiség Moszkvába látogatott
Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiség Moszkvába utazott, ahol kijelentette, hogy „Oroszországban minden nagyon jó” – írta a TASZSZ orosz hírügynökség hétfőn.
Az amerikai médiában olyan feltételezések jelentek meg, hogy Carlson Vlagyimir Putyin orosz elnökkel akar interjút készíteni. Amikor erről kérdezték, Carlson csak annyit mondott: „Majd meglátjuk”. Az amerikai média utazásával kapcsolatos heves reakciójára pedig azt válaszolta: „Nem is tudom. Ezek őrültek, valóban őrültek.”
Nyilvánosságra került egy fotó, amely a moszkvai Bolsoj Színházban készült Carlsonról. Az Izvesztyija című lap Telegram-csatornáján megjelent az újságíróval folytatott beszélgetést rögzítő videó is, amely egy moszkvai szállodában készült. A felvétel készítője közölte Carlsonnal, hogy őt tartja a legjobb amerikai újságírónak. Carlson megköszönte a dicséretet, és megkérdezte tőle, hogy melyik városban él. „Moszkvai vagyok” – válaszolta, mire az újságíró kijelentette: „Szeretem ezt a várost, gyönyörű”.
Oroszországi útjának céljáról szólva Carlson megjegyezte: „látni akartam. Annyit olvastam róla, beszélni akartam az emberekkel, látni, hogyan vannak itt a dolgok elrendezve. És itt minden nagyon jó”.
Ismét Kárpátaljára látogat a Katolikus Karitász orvosmissziója
A kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthonban tartja orvosmissziójának 67. szűrését hétvégén a Katolikus Karitász.
A karitatív szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta, hogy az orvosmisszió munkatársai hat és fél éves fennállásuk alatt már három alkalommal jártak a ráti intézményben, ahol prevenciós vizsgálatokat végeztek a gyermekek körében. Az otthon lakóinak ingyenesen nyújtják a szolgáltatást.
Az esemény második napján, szombaton Spányi Antal megyés püspök, a Katolikus Karitász elnöke és Écsy Gábor, a szervezet országos igazgatója is felkeresi a kárpátaljai intézményt, ahová ellátogat Magyarország ungvári főkonzulátusa képviseletében Vida László első beosztott konzul - tudatták a közleményben.
Az ukrán elnök személycserék révén „új kezdetet” fontolgat a háború menetében
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss interjúban azt mondta, hogy több magas rangú tisztségviselő leváltásával „új kezdetet” fontolgat a csaknem két éve zajló orosz-ukrán háború menetében.
Hetek óta olyan nyilatkozatok jelentek meg az ukrán és a nemzetközi sajtóban, hogy az ukrán elnök Valerij Zaluzsnijnak, a fegyveres erők népszerű főparancsnokának menesztésére készül az orosz hadműveletek elleni védekezés és ellentámadás kérdéseiben köztük kialakult vita miatt.
Zelenszkij azonban hangsúlyozta, hogy az esetleges változások túlmutatnak egyetlen személy leváltásán.
„Amikor váltásról beszélek, akkor valami komoly dologra gondolok, ami nem csupán egyetlen személyt érint, hanem az ország vezetésének irányát” – mondta az ukrán államfő a RAI olasz állami televíziónak adott, vasárnap este sugárzott interjúban, amikor Zaluzsnijról kérdezték.
Azokról van szó, akik Ukrajnát vezetni fogják. Újraindításra van szükség, számos állami vezető leváltásáról beszélek, nem csak a hadsereg területén. (...) Gondolkodom ezen a váltáson. Ez az ország teljes vezetésének kérdése
– tette hozzá.
„Mindannyian egy irányba kell haladjunk, nem szabad elbátortalanodnunk, megfelelő és pozitív energiával kell rendelkeznünk, a negativitást otthon kell hagynunk. Nem tanúsíthatunk feladó magatartást” – figyelmeztetett Zelenszkij, hangsúlyozva, hogy ez alapvető fontosságú a győzelem szempontjából.
A nézeteltérések azóta kerültek előtérbe, hogy a tavaly indított ukrán ellentámadás csak korlátozott eredményeket ért el az orosz erőkkel szemben.
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA
Az Economist című londoni hetilapban megjelent tavaly novemberi cikkében Zaluzsnij azt írta, hogy a háború az „elfáradás szakaszába lépett”. Ez a kijelentése az ukrán elnök nemtetszését váltotta ki.
Az elmúlt héten az ukrán média két alkalommal is arról számolt be, hogy küszöbön áll Zaluzsnij elbocsátása. Az elnök szóvivője cáfolta, hogy ez megtörtént volna.
Amikor felerősödtek a főparancsnok felmentésével kapcsolatos találgatások, a CNN amerikai televíziónak nyilatkozva Zelenszkij érveket sorakoztatott fel egy újfajta hadviselés mellett.
Azt mondta, hogy
egyes ukrán intézmények akadályozzák az országot céljai elérésében, köztük olyan "népszerűtlen intézkedések" bevezetésében, mint a tömeges mozgósítás vagy az orosz létszámfölényt ellensúlyozó hatékony harci erő kiépítésére irányuló erőfeszítések.
Nincs rá fedezet
Volodimir Zelenszkij és az ukrán hadsereg főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak konfliktusa az emberhiány miatt lépett szintet – írja a Mandiner. A tábornok szerint a hadseregből 4-500 ezer ember hiányzik, ezt a hiányt pedig az állam vezetésének kellene kezelni – de nem teszi. Ahogyan várható kirúgásának előestéjén a CNN-nek írta: „Tudomásul kell vennünk, hogy Oroszország sokkal előrébb jár a mozgósításában. Az ukrán állami szervek nem képesek népszerűtlen intézkedések nélkül növelni fegyveres erőink létszámát”.
Ugyanakkor több százezer ember besorozása olyan társadalmi feszültségekhez fog vezetni Ukrajnában, amit sem Zelenszkij, sem a kormány nem szívesen vállalna fel.
A napokban megszólalt az ukrán parlamenti költségvetési bizottság elnöke is, aki meghökkentően gyorsan próbálta lezárni a vitát. Roksolana Pidlasa szerint Zaluzsnij kérésének teljesítése 700 milliárd hrivnya, vagyis majdnem 19 milliárd dollár többletkiadást jelentene az államnak.
A politikus szerint csupán a ruházat, kiképzés, élelmezés és a fizetés 322 milliárd hrivnyát vinne el, a technikai eszközök beszerzése és korszerűsítése pedig további 400 milliárdba kerülne – csupán ebben az esztendőben.
Kolosszális összegről beszélünk. Ez a 2024-es összkiadásunk körülbelül 22,5, a védelmi kiadásainknak pedig 41 százaléka – mondta.
A patthelyzet tehát egyhamar nem fog változni. Zelenszkij ebben az esetben nem várhat segítséget a Nyugattól: az amerikai segélyek az utolsókat rúgják, az EU által múlt héten megszavazott 50 milliárd euró pedig az állam lélegeztetőgépen tartására kell (ráadásul négyéves bontásban), nem védelmi célokra.
1,5 millió ember vízellátása nincs megoldva
A Dnyipropetrovszk régióban tett munkaútja során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megnézte az Inhulets - Krivij Rih vízvezeték legnagyobb szivattyútelepének építését, amely egy 145 kilométer hosszú vezetéken keresztül a régió 1,5 millió lakójának biztosít ivóvizet, miután a kahovkai erőmű gátjának felrobbantása után
tucatnyi város lakói maradtak stabil vízellátás nélkül.
Megerősített védelem
Napi videójában az ukrán elnök beszámolt a frontrégióban, Robotyne városánál tett látogatásáról, a zaporizzsjai megbeszéléseiről, valamint arról, hogy hogyan igyekeznek fejleszteni a térség légvédelmi képességeit.
Volodimir Zelenszkij kiemelte az energetikai létesítmények védelmét mobil egységekkel, telepített légvédelemmel és az elektronikus hadviselés eszközeivel.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. február 4-én az ukrán-magyar határszakaszon 3672 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4242 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Az ukrán elnök arra kéri szövetségeseit, ne nézzék tétlenül az észak-koreai katonák felsorakozását – frissül
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
- Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik
- Nehéz tél vár az ukránokra: akár nyolcórás áramkimaradások is lehetnek
- Ukrán katonai hírszerzés: hepatitis fertőzésben szenvedő elítélteket küldenek hadba az oroszok
