2024.01.22. 13:30
Nem mondtak igazat Brüsszelben: nem aggódnak a magyar jogállamiság helyzete miatt
Brüsszelnek a jogállamisághoz fűződő valós viszonyát jól mutatják az uniós csúcsvezetők – köztük Von der Leyennek és az Európai Parlament korábbi alelnökének – korrupciógyanús ügyei.
Az Európai Parlament plenáris ülése 2023. június 1-én Brüsszelben
Forrás: Anadolu / AFP
Fotó: Dursun Aydemir
Habár mindig is tudni lehetett, hogy Brüsszel az úgynevezett jogállamisági kritériumokat mindössze a politikai céljai elleplezésére használta a szuverenista magyar kormánnyal szemben, nemrégiben az Európai Bizottság elnöke is beismerte, hogy hazudtak – mutatott rá a Magyar Nemzet. A lap emlékeztet:
Ursula von der Leyen a minapi beszédében, amelyben az Európai Tanács tavaly december közepi ülésének következtetéseivel foglalkozott, Magyarországról és az hazánkat illető uniós forrásokról szólva úgy értékelt, hogy a magyar kormány sikeresen teljesítette az igazságügyi reformot, így a kohéziós források egy részét már el is utalták Budapestnek.
Tehát olyan indokokat sorolt fel a források nagyobbik részének – húszmilliárd eurónak – a további befagyasztására, mint az LMBTQ-emberek jogaival, az akadémiai szabadsággal és a bevándorlással kapcsolatos aggályok. Ezzel lényegében azt mondta a bizottsági elnök, hogy valójában nem a jogállamiság helyzete, hanem az említett, mondvacsinált okok miatt nem kapjuk meg a nekünk járó forrásokat.
A magyarországi baloldal szereplői az elmúlt években szintén a jogállamiságra hivatkozva kampányoltak azért, hogy hazánk ne kapja meg az uniós pénzeket, amelyekre egyébként jogosultak vagyunk – idézi fel a Magyar Nemzet, hozzátéve: több nyilatkozatukból az derül ki, hogy pusztán a saját pozícióik javítása érdekében hangoztatták a jogállamisági jelszavakat.
Így kampányolt a baloldal hazánk megbüntetéséért
A Dobrev Klára és Donáth Anna, a DK, illetve a Momentum EP-képviselője által jegyzett, 2022. áprilisi indítványban üdvözölték, hogy az Európai Bizottság arról döntött: alkalmazza hazánkkal szemben a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet, egyben felszólították a végrehajtó testületet, hogy büntesse meg Magyarországot.
Az Európai Parlament felkéri a bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy orvosolja az unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyét. Emlékeztet a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet fontosságára, és üdvözli, hogy Magyarország esetében – bár hosszú késedelemmel és korlátozott alkalmazási körrel – döntöttek a rendelet alkalmazásáról
– áll a dokumentumban. Az indítványban Dobrevék arra is felszólították az Európai Bizottságot, hogy az általuk vélt visszaélési kockázatok miatt ne hagyja jóvá a pandémia gazdasági következményeinek orvoslására elkészített magyar helyreállítási tervet.
A hazánk megrendszabályozását rendszeresen sürgető Rónai Sándor a baloldali sajtó által generált, úgynevezett Pegasus-ügyet is az uniós források befagyasztását igazolásaként említette tavaly májusban.
A Magyar Nemzet azt is felidéz, hogy egy 2022. szeptemberi Facebook-bejegyzésben Rónai személyesen a magyar kormányfőt is korrupcióval vádolta, azt követelve, hogy az uniós forrásokat a kabinet megkerülésével – a baloldal érdekeinek megfelelően – osszák szét.
De hazánk ellen dolgozott az elmúlt idszőkabn mások mellett Cseh Katalin, Vajda Zoltán és Ujhelyi István is.
A politikusok tevékenyéségéről szóló részletes cikk IDE KATTINTVA olvasható.
