Toporgás

2024.01.03. 07:55

Az ellenzéknek nem sikerült túljutni a lélektani holtponton

Bár már eltelt másfél év a 2022-es választások óta, az ellenzék még mindig a sebeit nyalogatja, és együttműködés helyett egymással háborúzik.

MW

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyûlési frakcióvezetõje, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, frakcióvezetõje, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke, Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke, Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely fõpolgármester, a Párbeszéd társelnöke és Lukácsi Katalin Mária, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke az ellenzéki összefogás hat pártjának vezetõi és a tömörülés miniszterelnök-jelöltje által tartott, "Putyin ellen, Ukrajna mellett" tüntetésen Oroszország budapesti nagykövetsége elõtt 2022. február 24-én

Forrás: MTI

Fotó: Koszticsák Szilárd

2023-ban nem tudott minden ellenzéki párt megkapaszkodni a lejtőn lefelé. Az ideológiai-politikai távolságok eltűntek, a fontos kérdésekben véleményegyezés volt tapasztalható: béke helyett háború, gyermekvédelem helyett gender, határvédelem helyett az illegális migráció támogatása kerültek az ellenzéki közös nevezőbe – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Erik. 

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint

a 2023-as év nem hozott tektonikus, megrendítő erejű változásokat az ellenzéki oldalon. A baloldali pártok – amelyek 2022-ben szimbolikusan és gyakorlati értelemben is összekötötték sorsukat – tavaly nagyrészt egy helyben topogtak.

Ezen a lélektani holtponton egyedül a Demokratikus Koalíció próbálta meg átlendíteni a magyarországi baloldali pártokat. A 2022 őszén létrehozott árnyékkormány ötletével a DK annyit el tudott érni, hogy a megszűnés felé öles léptekkel haladó kispártokat – mint amilyen az MSZP, az LMP, a Párbeszéd vagy a Jobbik – sarokba szorítsa, azonban arra képtelen volt, hogy egy valódi kormányzati alternatívát mutasson fel. 2023-ra is igaz volt a következő elemzői megállapítás:

kormányváltó hangulat nincs, ugyanakkor ellenzékváltást követelő szavazói igényeket egyre nagyobb arányban lehet ismét látni országos szinten. 

Hangsúlyozta, 2023 az ellenzék számára két nagy kérdésről szólt: a guruló dollárok botrány okozta károk enyhítéséről, valamint a 2024-es választások háttéralkukon alapuló lerendezéséről. 

Ez a 2024-es év két választására is hatással lesz. Ugyan az év vége, valamint az egyre közeledő választások miatt egy pillanatra úgy tűnt, hogy a DK–Momentum összekülönbözés akár meglepetést is hozhat, végül maradt minden a régiben: a Gyurcsány Ferencet a szavak szintjén nagyon nem kedvelő Momentum ismét a Gyurcsánnyal közös listára és indulásra voksolt – fogalmazott. Tóth Erik szerint

az EP-választáson külön listán induló pártok házi versenyét minden bizonnyal a DK fogja megnyerni, amely föderalista, a nemzeti szuverenitást ellenségnek tekintő Európa-politikájával a többieket le fogja nyomni. 

– A Momentum 1, maximum 2 EP-mandátumban bízhat, a többiek pedig – a Mi Hazánkat nem ide sorolva – örülhetnek, ha nem lesz csúfos kudarc számukra a listás, tisztán arányos eredményük. Az EP-választás fontosságát számukra az adja, hogy az eredmények hivatkozási ponttá fognak merevedni a későbbi alkudozások során, a legjobb lapokkal pedig Gyurcsány Ferencék rendelkeznek majd – vélekedett.

Az önkormányzati választás szerinte részben más stratégiát hoz: a legtöbb helyen közös ellenzéki jelöltállításra lehet számítani, azonban azokban a városokban és kerületekben, ahol recsegett-ropogott a hatpárti koalíció működése, akár szakításra is sor kerülhet.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy látja, 

az ellenzéki pártok még mindig nem heverték ki a 2022-es választási vereséget, a sebek nyalogatása és egymás hibáztatása pedig olyannyira nem múlt el, hogy még nagyobb fokozatba lépett.

Az ellenzéki pártok még mindig nem látták be, hogy nem egymással, hanem a politikai ellenféllel kell foglalkozni. Az idei európai parlamenti választást a ki mekkora és miért akkora című kérdés eldöntésére használják, miközben az ellenzéki választók nem ezt szeretnék – fogalmazott Horn Gábor, aki szerint ezért nem is tudtak profitálni abból, hogy a Fidesz szavazókat vesztett. Emellett az is beszédes, hogy a Kétfarkú Kutya Párt az egyetlen, amely, ha nem is jelentősen, de erősödött az elmúlt időszakban. Összességében az ellenzék pártjai nem tudják növelni bázisukat, még a DK sem, noha ők a legerősebbek – mondta a volt politikus. Hozzátette, a Momentumnak sikerült elhitetnie, hogy ők a másik ereje a balliberális oldalnak, miközben ezt a kutatások nem igazolják. Ugyanolyan kis párt, mint az LMP, az MSZP, a Jobbik. 

A frissen elfogadott választási törvény kapcsán Horn Gábor azt mondta, ha nincs közös lista, akkor nincs ellenzéki többség a fővárosban, még akkor sem, ha Karácsony Gergely nyer. – Nem lehet értelmezni, hogy egyik oldalon együttműködnek, közösen támogatnak polgármestereket, a főpolgármestert, a másik oldalon pedig egymással harcolnak. 

Az ellenzéki szavazó nem olyan ajánlatot vár, hogy ki hazudik jobban. A Momentum mintha hosszútávfutásra rendezkedne be, miközben most rövid távon kell eredményt hozni a politikában.

Horn Gábor szerint az ellenzék másik részénél, azaz a Jobbiknál és az abból kiváltak által létrehozott pártoknál hasonló a helyzet. – A Jobbik –Konzervatívok olyan helyen keresgél, ahol nincsenek szavazók. Vannak jobbikos szavazók, de ott van a Mi Hazánk, a Márki-Zay-féle mozgalom, Vona Gábor új pártja és Jakab Péter szervezete, melyek mind szétforgácsolják az erőviszonyokat. Egy Jobbik típusú politikai erőnek van keresnivalója, de egy ilyen helyzetben nagyon nehezen működik. A Mi Hazánk a jobbikos szavazói kört elszippantotta, következetesen viszi a nemzeti radikális üzeneteket, de a többi apró, frissen alakult pártnak nem sok babér terem – mondta Horn Gábor, hangsúlyozva, a szélsőjobboldalon hasonló a helyzet a balliberális oldalhoz, túl sok párt szétforgácsolja a szavazóbázist, aminek az lehet a vége, hogy a választó otthon marad inkább.

Meglátása szerint az EP-választáson is el tudnak veszni az ellenzéki szavazatok azzal, hogy rengeteg kispárt is listát állít, noha reális esélyük nem nagyon van arra, hogy mandátumot szerezzenek az Európai Parlamentbe. – Ez 15-20 százalékot is jelenthet, ráadásul ezen az összevont választáson a választók kevesebb mint a fele fog részt venni, a bizonytalanok nem mennek el, nem lesz 50 százalékos részvétel sem – mondta. Arra a kérdésre, hogy ki hány mandátumot szerezhet az EP választáson, a volt politikus azt mondta, 

a DK meg is őrizheti a 4 képviselőt, de annál többet nem lát esélyesnek. – Kérdés, hogy a Momentum mostani fordulata nem fogja-e megfelezni a képviselők számát, a Mi Hazánk ugyanakkor két képviselőt is adhat az EP-nek. Az MSZP az elkötelezett, régi szavazókkal megugorhatja az öt százalékot, míg a Jobbiknál nem látom esélyét annak, hogy akár egy képviselője is kijusson

– mondta Horn Gábor.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában