Klímacsúcs

2023.12.01. 15:38

Novák Katalin: a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség (videó)

Rekordszámú résztvevője van az ENSZ idei éghajlatváltozási csúcstalálkozójának (COP28), amely hivatalosan is a valaha megrendezett legnagyobb COP, 80 ezer küldöttel.

MW

Novák Katalin köztársasági elnök pénteken az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban 2023. december 1-jén

Forrás: Novák Katalin Facebook-oldala

Fotó: Mahmoud Khaled

A műszaki és biztonsági személyzettel együtt 104 ezer embernek lesz bejárása a tárgyalásokra kijelölt „kék zónába”, valamint az államok és a szervezetek pavilonjaiba, ami kétszer annyi, mint a COP27-en volt. Az akkor 49 ezer küldöttel döntött rekordot. Ezek a számok nem feltétlenül felelnek meg a Dubajban ténylegesen jelenlévők számának – jegyezte meg az AFP hírügynökség.

A nemzeti küldöttségek csaknem 23 500 fővel képviseltetik magukat, közülük 1336 küldött érkezik Brazíliából, mintegy 620 az eseményt szervező Egyesült Arab Emírségekből, 265 Franciaországból és 158 az Egyesült Államokból.

A szervezők azt is közölték, hogy 400 ezer olyan embert regisztráltak, aki napijegyet kért a „zöld zónába”, vagyis az innovációnak szentelt vásárra, amelyet a 2020-as világkiállítás területén rendeznek meg.

A fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség

A család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak, a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök pénteken az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.

A magyar államfő kiemelte: nem a túlnépesedés a probléma, a jóléti államokban drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi.

A bolygóért való felelősségérzet előfeltétele, hogy érezzük az élet folytatásának felelősségét is – mutatott rá Novák Katalin, megoldásként felvázolva: ne tántorítsuk el a fiatalokat a gyermekvállalástól, szüntessük meg a félelem kultúráját és Ferenc pápára hallgatva mondjunk igent az életre.

Az éghajlatváltozás egyike azon kevés kérdéseknek, amelyekben a világ vezetői egyetértenek és összefognak – közölte Novák Katalin, emlékeztetve: Magyarország elvégezte a házi feladatát, miénk a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja, jelentősen csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, miközben növeltük a gazdasági termelékenységet.

Hozzátette: a 2030-ra kitűzött megújulóenergia-célkitűzésünket a becslések szerint már 2026-ra elérjük, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó 2030-as célunk az 1990-es szint 50 százaléka. Magyarország élen jár a zöldenergia előállításában és tárolásában, és nem mondunk le a kibocsátásmentes atomenergia felhasználásáról sem – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a jóléti államokban drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi, a bruttó hazai termék (GDP) és a gyermekvállalási kedv közötti összefüggés világos. Minél magasabb a jólét, annál kisebb a gyermekvállalási kedv, minél több a pénz, annál kevesebb a gyerek - mutatott rá.

A legfejlettebb G20-országok 1990-es és aktuális adatait összevetve kifejtette: az átlagos egy főre jutó GDP 2,5-szer magasabb, az átlagos szén-dioxid-kibocsátás 62 százalékkal nőtt, eközben a teljes termékenységi arányszám 34 százalékkal csökkent, az 1990-es 2,5-ről a tavalyi 1,7-re. Átlagosan majdnem egy gyermekkel van kevesebb a családokban.

A klímaválságot, a szegénységet, az egyenlőséget, a biológiai sokféleséget, a vizet és a demográfiai jégkorszak jelenségét csak együtt lehet értelmezni - hangsúlyozta a köztársasági elnök, rámutatva: a Földet gyermekeinknek kell megóvnunk.

Áder János: elengedhetetlen az alkalmazkodás a megváltozott klímához és hidrológiai viszonyokhoz

A Dubajban zajló klímacsúcs kísérő rendezvényét Áder János Budapestről, online követte és hozzászólásában azt mondta, a testület korábban megfogalmazott célkitűzései helyesek voltak. A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük, helyes volt annak tudatosítása, hogy a klíma, a meteorológiai és vízadatbázisok összekapcsolására és egy globális vízügyi információs rendszerre van szükség.
 

Áder János szerint nem is lehetne aktuálisabb a testület munkája: a Kopernikusz Intézet legutóbbi jelentése szerint ugyanis november 17. volt az első alkalom, hogy az iparosodás utáni időszakban a földfelszín hőmérsékletemelkedése elérte a 2 Celsius-fokot.
 

Mindaz, amit korábban célként megfogalmaztak, megerősíti, hogy az alkalmazkodás elkerülhetetlen a megváltozott klíma- és hidrológiai viszonyokhoz – emelte ki Áder János.
 

A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke hozzászólásában kiemelte magyar kollégája, Kőrösi Csaba munkáját, aki szakértőként segítette őt köztársasági elnöki hivatali évei alatt. Elmondása szerint Kőrösi Csaba akkor sem fordított hátat a témának, miután megválasztották az ENSZ-közgyűlés elnökének, a klímaváltozás témáját az ENSZ gondolkodásának középpontjába emelte. Kőrösi Csabának „oroszlánrésze volt” abban is, hogy a tavaszi ENSZ-közgyűlés keretében összehívott vízügyi konferencia sikeres volt – mondta.
 

Kőrösi Csaba mától a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatójaként dolgozik – tette hozzá Áder János, aki a COP28 klímakonferencia résztvevőit meginvitálta a várhatóan két év múlva Budapesten rendezendő Fenntarthatósági expóra.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában