2023.11.09. 05:29
Továbbra is próbálják bekeríteni Avdijivkát az orosz erők
624. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A Burevij (Hurikán) ukrán rohamdandár katonái az egység frontszolgálatot megelőző kiképzésén egy Kijev környéki gyakorlótéren 2023. november 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
A Kreml "mézesmadzagnak" tartja az Európai Unió Ukrajna befogadására vonatkozó ígéreteit
Oroszország nem hisz abban, hogy valódiak az Európai Unió Ukrajna befogadására vonatkozó ígéretei - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön.
Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy javasolja az uniós tagjelöltség megadását és a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával.
"Valószínűleg csak mézesmadzagról beszélhetünk Ukrajna számára. Ezek aligha valós ígéretek" - mondta Peszkov Pavel Zarubin újságíró kérdésére a Kremlben, az első hivatalos reakcióként a brüsszeli bejelentésre.
Ukrán drónpilóták attól tartanak, hogy az előnyük elveszett
A mozgékony drónok harcban való használata volt az egyik legsikeresebb a különböző alacsony költségű stratégiák közül, amelyekkel Ukrajna megvédte magát az oroszoktól a háború kezdetén.
Moszkva azonban fokozatosan növelte ezeknek a robbanóanyag hordozására is alkalmas drónoknak a harctéri használatát.
A Reuters beszélt a Bakhmut közelében harcoló 80. légi támadó dandár drónpilótáival, akik szerint Oroszország a szervezettebb utánpótlás és a nagyobb kiadások révén került fölénybe.
"A drónjaik mindig a levegőben vannak, éjjel-nappal" - mondta egy 34 éves szakaszparancsnok.
Oroszország idén felpörgette az FPV drónok gyártását. Egy orosz vállalat idén májusban jelentette be, hogy havonta akár 3000 darabot is tervez gyártani az eszközökből.
Ukrán kormányzó: az orosz erők újabb csapást mértek Herszonra
Az orosz csapatok újabb támadást hajtottak végre a dél-ukrajnai Herszon városa ellen, az eddigi információk alapján életét vesztette egy 72 éves férfi, és két helyi lakos megsérült – közölte Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója csütörtökön a Telegramon.
A tisztségviselő hozzátette, hogy az idős férfi, aki meghalt, a támadás közben lakása erkélyén tartózkodott.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt emelte ki, hogy az elmúlt nap során az orosz ágyúzások következtében Donyeck megyében két helyi lakos életét vesztette, és egy megsebesült, a herszoni régióban pedig ketten szenvedtek sérüléseket.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – kommentálva nyugati tisztségviselőknek az Oroszországgal való béketárgyalások újraindítására tett felhívásait –, csütörtökön az X platformon (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében arra emlékeztetett: Ukrajna mintegy kétszáz tárgyalási fordulót folytatott az Oroszországi Föderációval 2022-ig attól kezdve, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krímet és megszállta a Donyec-medencét. „Ez idő alatt húsz tűzszüneti megállapodás született, amelyeket Oroszország rövid időn belül megszegett” – tette hozzá a tárcavezető. „A kétszáz tárgyalási forduló vagy a húsz tűzszüneti megállapodás egyike sem akadályozta meg Putyin (orosz elnököt) abban, hogy brutális, teljes körű inváziót indítson Ukrajna ellen 2022. február 24-én. Akik azzal érvelnek, hogy Ukrajnának most tárgyalnia kellene Oroszországgal, azok vagy tájékozatlanok, vagy félre vannak vezetve, esetleg Oroszország oldalán állnak, és azt akarják, hogy Putyin nyerjen egy kis időt, hogy felkészülhessen egy még nagyobb agresszióra” – hangsúlyozta Kuleba.
Fotó: Ihor Tkacsenko / Forrás: MTI/EPA
Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes az X platformon leszögezte: az Ukrajna által létesített alternatív fekete-tengeri exportfolyosó annak ellenére is működik, hogy előző nap az orosz erők rakétacsapást mértek egy külföldi civil hajóra. Egy orosz lokátorromboló rakéta szerdán talált el egy libériai zászló alatt közlekedő polgári hajót, amikor az belépett a dél-ukrajnai Odessza kikötőjébe. Az ukrán erők déli műveleti parancsnokságának közlése szerint a támadás egy halálos áldozatot követelt, négyen megsérültek.
Kubrakov elmondta még, hogy a folyosó augusztusi létesítése óta Ukrajna 91 hajóval 3,3 millió tonna mezőgazdasági terméket és fémet exportált.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége egy nap alatt több mint ezer fővel megközelítőleg 308 720-ra nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz harckocsit, 36 tüzérségi és öt légvédelmi rendszert, valamint 26 drónt.
Az EP az Oroszország elleni uniós szankciók szigorúbb végrehajtására szólít fel
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában, az Oroszország elleni uniós szankciók szigorúbb végrehajtására szólított fel, és aggodalmának adott hangot a korlátozó intézkedések gyakori kijátszása miatt.
Az állásfoglalás rámutat arra, hogy Oroszország képes kijátszani olyan intézkedéseket, mint például az uniós tagállamok által bevezetett olajra vonatkozó árplafon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz kőolaj felhasználásával készült termékek uniós importja olyan országokból, mint India, ugrásszerűen megnőtt, ami lényegében kiskaput jelent a Kreml számára.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők azt is kiemelték, hogy a kritikus nyugati alkatrészek például Kínán, Törökországon, az Egyesült Arab Emírségeken, Kazahsztánon, Kirgizisztánon és Szerbián keresztül jutnak be Oroszországba.
A szöveg azt is hangsúlyozza, hogy az Európai Unió továbbra is az orosz fosszilis tüzelőanyag vásárlója, a vezetékes és cseppfolyósított földgáz (LNG) importja, valamint a kőolaj és olajtermékek importtilalma alóli számos kivétel miatt.
Az állásfoglalás felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg és központosítsák a szankciók végrehajtásának uniós szintű felügyeletét, valamint dolgozzanak ki mechanizmust a szankciók kijátszásának megelőzésére és ellenőrzésére. Felszólítja továbbá az EU-t, hogy erősítse meg az orosz olajexportra vonatkozó szankciók végrehajtásának koordinációját, zárja le megfelelően az uniós piacot az orosz fosszilis tüzelőanyagok előtt, és szabjon ki szankciókat az összes nagy orosz olajipari vállalat, a Gazprombank, leányvállalataik, valamint igazgatótanácsaik és vezetőségük ellen.
Az állásfoglalás szerint az EU-nak jelentősen csökkentenie kell az orosz olajra és a kőolajtermékekre vonatkozó árplafonokat, teljes tilalmat kell bevezetnie az orosz cseppfolyósított földgáz, valamint a nem uniós országokból származó üzemanyagok és egyéb kőolajtermékek behozatalára, amennyiben ezeket a termékeket orosz kőolaj felhasználásával állították elő. A parlament azt is szeretné, ha az EU megtiltaná az orosz kőolaj és cseppfolyósított földgáz exportjának az EU területén keresztül történő szállítását, valamint ár- és mennyiségi korlátokat vezetne be az orosz és fehérorosz műtrágya uniós behozatalára.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők emellett azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok kiterjesztenék a szankciókat az orosz eredetű vagy Oroszország által az EU-ba újraexportált gyémántok forgalmazásának és csiszolásának teljes tilalmára. Az EU-nak emellett meg kellene vizsgálnia a képviselők szerint azokat a jogi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a befagyasztott orosz vagyon elkobzását és felhasználását Ukrajna újjáépítésére.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja azt MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta:
az uniós szankciók többet ártanak az EU-nak és tagállamainak, mint az orosz gazdaságnak.
Az állásfoglalási indítvány rögzíti, hogy az uniós szankciók az orosz gazdaságra a vártnál jóval kisebb hatást gyakoroltak eddig, és nem vetettek véget az Ukrajnában zajló katonai konfliktusnak sem. Ahogy az a határozat szövegéből is kiolvasható, a szankciós politika nincsen hatással az orosz politika irányára és tartalmára. Annak ellenére, hogy a szankciós rezsim nem bizonyult a háborús konfliktusra adott hatékony válaszlépésnek az Európai Parlament mégis a szankciós politika további szigorítását, újabb szankciók bevezetését erőlteti – mutattak rá a képviselők.
Véleményük szerint elfogadhatatlanok a javaslatként megfogalmazott újabb energiaszankciók, így az orosz kőolaj és földgáz teljes embargója.
Európa több tagállamának – köztük Magyarország – energiaellátását ellehetetlenítené az EP újabb őrült javaslata, mely a többi között az orosz energiacégekkel és a Roszatommal való együttműködés teljeskörű felszámolását, valamint az orosz nukleáris fűtőanyagok és technológia behozatalának tilalmát javasolja – hívták fel a figyelmet.
A sajtóközlemény szerint a káros, az európai baloldal és a magyar „dollárbaloldal” által támogatott javaslatok uniós országok biztonságos energiaellátását lehetetlenítenék el, továbbá rendkívül negatív következményekkel járnának a tagállamok gazdaságára.
„Felháborító, hogy a magyar dollárbaloldal EP-képviselői a javaslat támogatásával ismét a rezsicsökkentést ellehetetlenítő intézkedések mellett teszik le voksukat. Tekintettel arra, hogy egyre több adat bizonyítja, hogy az eddigi, s a további szankciók erőltetése többet árt az Európai Uniónak és tagállamainak, mint a szankciók alá vont Oroszország gazdaságának – mi, a Fidesz európai parlamenti képviselői az állásfoglalási indítványt nem támogattuk” – olvasható a közleményben.
Öt ember meghalt egy rakétatámadásban Szkadovszban
A Reuters jelentése szerint öt ember meghalt csütörtökön az ukrán fegyveres erők által mért rakétacsapásban – írja az Origo.
A rakéták az ukrajnai Herszon régió oroszok által ellenőrzés alatt tartott egyik városát – Szkadovszkot – célozták.
Oroszország a nyugati szankciók miatt új exportútvonalakat alakít ki
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki kazahsztáni látogatása során a búza és műtrágya ázsiai szállítási útvonalainak fejlesztésére szólított fel, mivel Oroszország a nyugati szankciók miatt új exportútvonalakat igyekszik kialakítani.
A kazah elnökkel, Kaszim-Jomart Tokajevvel a mezőgazdasági együttműködésről egyeztettek.
Putyin elmondta, hogy Oroszországnak az idei erős termésből mintegy 60 millió tonna búza áll majd rendelkezésére exportra. Mint fogalmazott:
Biztosak vagyunk abban, hogy megtartjuk a világ első helyét e fontos árucikk, a búza exportját tekintve.
Az orosz bankokkal és vállalatokkal szembeni nyugati szankciók megnehezítették az orosz exportőrök számára a gabonafélék szállítását és a fizetések lebonyolítását. Kazahsztán arra törekszik, hogy a Kínába és Iránba irányuló orosz áruk logisztikai csomópontjává váljon.
Fotó: Pavel Bednyakov / Forrás: MTI/AP/Kreml pool
Orosz kiberkémek álltak az ukrán elektromos hálózatot megzavaró hackelés mögött
Az információt a Google-hoz tartozó Mandiant amerikai kiberbiztonsági cég közölte ma közzétett jelentésében. Az ipari vezérlőrendszerek elleni sikeres hackertámadások viszonylag egyedülállóak.
Oroszország azon kevés országok egyike, amely képes ilyen kibertámadások végrehajtására.
Tavaly októberben az ukrán villamosenergia-hálózatot ért orosz rakétatámadások tömeges hulláma áramkimaradásokat okozott az ország számos részén, ami arra késztette Kijevet, hogy leállítsa az áramexportot, és négy régiót ideiglenesen áram nélkül hagyott.
Ukrajna most is hasonló támadásra számít.
A kiberbiztonsági körökben „Homokféreg” néven ismert hackercsoport úgy tudott áramszünetet okozni Ukrajna területén, hogy a rakétacsapással egy időben kioldotta egy elektromos alállomás megszakítóit. A csoport ezután adattörlő kártevőt vetett be, hogy eltüntesse a nyomokat - tette hozzá a jelentés.
Ukrán miniszterelnök-helyettes: Kijev kész a kompromisszumra Budapesttel a nyelvi és az oktatási kérdésekbenUkrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján. A politikus a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint egyúttal leszögezte, hogy az ukrajnai magyar kisebbség jogai biztosítottak. Visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint a magyarokat különösen érintette volna az Ukrajna elleni orosz agresszió. „A magyar kisebbség sokkal kisebb mértékben szenvedett, mint mondjuk az azovi régió görög kisebbsége” – jegyezte meg. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint Magyarország fenntartja magának a jogot arra, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát önkényesen blokkolja, de nem hiszi, hogy az EU-bővítés folyamatában a magyar problémát kellene a fő akadályként kezelni. „Biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk leküzdeni ezt a kihívást is. Bízom benne, hogy megtaláljuk a politikai megértést” – hangsúlyozta. Sztefanyisina rámutatott arra, hogy jelenleg is folyik a párbeszéd az EU-val arról, Ukrajna miként készül javítani az ukrajnai magyar közösség védelmén. Az ukrán delegáció szeptemberben adott át Magyarországnak egy részletes útitervet, amely gyakorlati lépéseket, például a magyar anyanyelvű gyerekek tankönyvekkel való ellátását, valamint a jogszabály-módosítási terveket egyaránt tartalmazta – emlékeztetett. Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának vannak-e „vörös vonalai” jogszabályi változtatások terén, a kormányfőhelyettes leszögezte: „ezek a módosítások semmiképpen nem érintik az ukrán nyelv ismeretét”. |
Erősödik az együttműködés Észak-Korea és Oroszország között
Antony Blinken és Park Dzsin dél-koreai külügyminiszter elmondta, hogy megbeszélést folytatnak arról, hogy közösen dolgozzanak az Észak-Korea felől érkező fenyegetések elhárítását célzó, úgynevezett kiterjesztett elrettentési stratégia megvalósításán és a Japánnal való stratégiai együttműködés előmozdításán.
Az amerikai és a dél-koreai külügyminiszter is aggódik az Észak-Korea és Oroszország közötti növekvő katonai együttműködés miatt.
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán is elítélte a szerintük Észak-Koreából Oroszországba irányuló fegyver- és haditechnikai eszközök áramlását. Észak-Korea és Oroszország tagadta, hogy bármilyen fegyverüzletet kötött volna, bár vezetőik szorosabb katonai együttműködést ígértek, amikor szeptemberben Oroszország távol-keleti részén találkoztak.
Látható, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság katonai felszerelést biztosít Oroszországnak és az is, hogy cserébe Oroszország technológiai támogatást nyújt a KNDK-nak katonai programjaihoz, és ez igazán aggasztó Korea biztonsága szempontjából
– magyarázta az amerikai külügyminiszter.
Fotó: Will Oliver / Forrás: MTI/EPA
Ukrán hadifoglyok harcolnak Moszkva oldalán
Oroszország ukrán hadifoglyokat küld a frontra, hogy harcoljanak Moszkva oldalán – jelentette a RIA orosz állami hírügynökség. Nem világos, hogy kényszerítették-e őket.
Julia Gorbunova, a Human Rights munkatársa azt mondta:
Az orosz hatóságok azt állíthatják, hogy önkéntes alapon toborozzák őket, de nehéz elképzelni egy olyan forgatókönyvet, amelyben a hadifogoly döntését valóban önként lehetne meghozni, tekintettel a kényszerőrizet helyzetére.
Az orosz erők továbbra is próbálják bekeríteni Avdijivkát
A tartalékosokkal megerősített orosz erők továbbra is megpróbálják bekeríteni Avdijivkát – közölték ukrán katonai tisztviselők. Anton Kotsukon, a 110. gépesített dandár szóvivője szerint a város három oldalán 40 ezer fős orosz erő tömörült.
Olekszandr Tarnavszkij tábornok, Ukrajna déli haderőcsoportjának vezetője azt mondta, hogy az Avdijivka körüli csapatok szilárdan tartják a védelmüket.
Egy orosz rakéta megrongált egy libériai zászló alatt közlekedő civil hajót, amely a fekete-tengeri Odessza kikötőjébe futott be, egy ember meghalt, négy pedig megsebesült.
Vasúti szabotázs
A Mediazona orosz sajtóorgánum kutatása szerint a harcok kezdete óta 76 vasúti szabotázsügy jutott bíróság elé – közölte az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma (HM) legfrissebb hírszerzési jelentésében.
Az állítólagos szabotőrök háborúellenes aktivisták, többnyire 24 év alattiak, és munkájuk továbbra is jelentős kihívást jelent az orosz hatóságok számára
– közölte a brit tárca.
Egyre fontosabb az Oroszország és Kína közötti katonai együttműködés
Egyre fontosabbá válik az Oroszország és Kína közötti katonai együttműködés, de a két ország nem kíván hidegháborús jellegű katonai szövetséget építeni
– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor vendégül látott egy magas rangú kínai tábornokot.
Az amerikaiak miatt nő a kockázat
Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára kijelentette:
Az Egyesült Államok és szövetségesei pusztító politikája növeli a nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésének kockázatát.
60 támadás érte az ukrán energiarendszert
Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy Oroszország az elmúlt hetekben 60 alkalommal támadta meg különböző fegyverekkel az ukrán energiainfrastruktúrát.
Arra számítanak, hogy a tél közeledtével a támadások száma tovább emelkedik.
Zelenszkij: Ukrajna folytatja a harcot
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának az a terve, hogy folytatja a harcot az orosz erők ellen, annak ellenére, hogy ellentámadása a vártnál lassabb, és nyugati vezetők nehezen kezelik a közel-keleti konfliktust.
Az ukrán elnök egy videóinterjúban azt mondta, hogy az ukrán erők még idén megpróbálnak eredményt felmutatni a csatatéren, és biztos benne, hogy sikerrel járnak majd.
Azt is elmondta, hogy az ukránokat aggasztják az amerikai Republikánus Párt bizonyos hangjai, amelyek Kijev támogatásának csökkentésére szólítanak fel.
Németország kivonja a Patriot légvédelmi egységeit Lengyelországból
A berlini védelmi minisztérium közölte, hogy Németország csaknem egy év után befejezi három Patriot légvédelmi egység lengyelországi telepítését.
A Patriot rendszerekkel együtt az év eleje óta mintegy 300 német katona is állomásozik a lengyelországi Zamosc városában, az ukrán határtól mintegy 50 kilométerre, hogy megvédjék a déli várost és annak Ukrajnával létfontosságú vasúti összeköttetését.
Egy eltévedt ukrán rakéta tavaly novemberben csapódott be a régióban található Przewodow faluban. A háború átterjedésétől való félelemben telepítették a Patriot rendszert – az eredeti tervek szerint is maximum ez év végéig.
Szinte lenullázódtak az amerikai források
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta újságíróknak, hogy az Egyesült Államok felhasználta az Ukrajnának szánt források 96%-át. Kirby azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok hisz abban, hogy Ukrajna vissza tudja nyerni területét, de elismerte, hogy a haladás lassú volt.
Az Egyesült Államok kincstárának vezetője felszólította a Kongresszust, hogy finanszírozzon 11,8 milliárd dollárt Ukrajna megsegítésére Joe Biden elnök kiegészítő kiadási kérésének részeként.
Ukrajna meghosszabbítja a hadiállapotot
Az ukrán parlament törvényeket fogadott el a hadiállapot meghosszabbításáról, és jóváhagyta a 90 napos általános mozgósítást Ukrajnában.
Az ukrán Verhovna Rada által elfogadott új törvényeket november 16-tól 2024. február 14-ig kell alkalmazni – közölte Jaroszlav Zselezniak, az ukrán parlament képviselője a Telegramon.
Zelenszkij: népünk megérdemli, hogy az EU-ban legyen
„Népünk megérdemli, hogy az Európai Unióban legyen – Európánk összes szabad népével együtt. És mi mindent megteszünk ennek érdekében. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió határaival egyező demokratikus Európa határainak nincs alternatívája. Hiszen ez közös értékeink politikai védelme, a gazdasági biztonság, és – ami a legfontosabb – a béke és a szabadság egyik legfontosabb garanciája a kontinensen” – mondta éjszakai videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából szerdán
Magyarország területére 2023. november 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4326 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
