2023.11.03. 07:49
A magyarok többsége nem kér még egyszer a Gyurcsány-korszakból
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója hangsúlyozta, hiába ismeri el Dobrev Klára, hogy a Gyurcsány-korszak restaurálása a cél, a magyarok ezt a politikát elutasítják.
Gyurcsány Ferenc pártelnök beszédet mond a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti születésnapi rendezvényén 2023. október 22-én
Forrás: MTI
Fotó: Hegedüs Róbert
Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója úgy látja, Budapesten az történik az ellenzéki vezetésű önkormányzatokban, amit korábban látni lehetett Egerben, de több megyei jogú városban is, ahol hatalomra jutottak négy éve:
a széthúzó, egymással általában szót érteni képtelen baloldali politikusok a prémiumok kifizetéséről tudnak tárgyalni, ellenben abban már nem képesek megállapodni, hogy 2024-ben ki induljon az egyébként fontos tisztségek megszerzéséért.
– Ez az ellenzéki acsarkodás nemcsak Ferencváros, de Zugló és több ellenzéki vezetésű kerület fejlődését megakasztotta Budapesten. Ráadásul a főpolgármester nem létező „Budapest-koncepciója” is azt mutatja, hogy a fővárost kifizetőhelyként kezelők kerültek 2019-ben a döntéshozói székekbe: ezért szavazott meg két nap leforgása alatt a nyáron még csődközeli helyzetben lévő fővárosi baloldali vezetés több százmilliós prémiumokat Gyurcsány Ferenc bizalmasainak, és ezért tart negyvennél is több tanácsadót maga körül a Városháza – fogalmazott az elemző, aki szerint mindezekre azért van szükség, hogy Karácsony Gergely bebiztosíthassa indulását 2024-ben. – Ugyan ő a politikai egység létrehozásáról beszél, de az továbbra sem látszik létrejönni a főpolgármester mögött, Gyurcsány Ferenc korábban éppen ezért üzente meg neki, hogy álljon jobban bele a kormánnyal szembeni konfliktusokba és teljesítse „hazafias kötelességét” – emlékeztetett Tóth Erik.
Anyagi érdekek
Az elemző hozzátette, pont
az anyagi érdekek azok, amik miatt arra lehet számítani, hogy 2024-ben részleges együttműködés lesz az önkormányzati választásokon a felek között. – Egyrészt a külföldi finanszírozóik érdeke ezt kívánja, a guruló dollárokból ugyanis nemcsak Márki-Zay Péter vagy Karácsony Gergely 99 Mozgalma részesülhetett, hanem a többi ellenzéki formáció is.
Másrészt külön-külön indulva senkinek sem lenne esélye megnyerni egy helyhatósági választást: az MSZP, az LMP és a Párbeszéd a megszűnés szélén táncolnak, a DK és a Momentum pedig épp a napokban estek egymásnak – mutatott rá Tóth Erik, hozzátéve, utóbbi konfliktus hitelessége ugyanakkor megkérdőjelezhető: a DK 2018 óta szisztematikusan megpróbálta leuralni az ellenzéki térfelet, amihez a Momentum és a kritikákat megfogalmazó Donáth Anna is hozzájárultak. – Ők voltak ugyanis azok, akik azt mondták a megalakulásuk után, hogy nem fognak soha közös listán szerepelni Gyurcsány Ferencékkel. Ez 2022-ben megtörtént, a Momentum pedig annak rendje szerint össze is Gyurcsányozta magát. Innen nézve
érthetetlen, hogy Donáth Annának miért csak most esik le az, amit a politikai elemzők már évek óta hangoztatnak: a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök, ennek intézményi és informális bizonyítékai is vannak
– hangsúlyozta.
Ismét Gyurcsány-korszak
Tóth Erik szerint innen nézve az sem meglepő, hogy a szereplők továbbra sem érzékelik azt, hogy Magyarországon évek óta ellenzékváltó hangulat uralkodik. – Sőt,
Dobrev Klára magabiztossága olyan nagyra duzzadt, hogy most már egyértelműen ki meri jelenteni: a Gyurcsány-korszak restaurálása a DK célja.
A probléma azonban az, hogy ezt a politikai programot a magyarok 85-90 százaléka mind a mai napig elutasítja. Senki sem akar tizenkétszeres rezsiemelést, egekbe szökő munkanélküliséget, több ezermilliárd forintos egészségügyi és oktatási forráselvonást vagy épp a magyar nemzeti vagyon kiárusítását, ami Gyurcsányék programja volt egykor és amit képviselnek mind a mai napig – mutatott rá Tóth Erik.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
