2023.09.22. 05:30
Másfél millió euró uniós pénz érkezik az ukrán bérekre
576. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Illusztráció/ Az ukrán haditengerészet által 2022. március 24-én közzétett kiosztott képen füst- és lángfelhők láthatók az Azovi-tengeren található Berdjanszk kikötőjében, Mariupoltól 80 kilométerre nyugatra, azon a helyen, ahol állítólag az orosz fekete-tengeri flotta nagy partraszálló hajója, az „Orszk” dokkol
Forrás: Ukrainian Navy
Fotó: AFP
Ez a nyugaton tanult, orosz fiatal lehet Prigozsin utódja
A Wagner arany- és gyémántbirodalmát irányító rejtélyes figura, Dmitrij Szijti azon dolgozik Prigozsin halála után, hogy megőrizze a csoport több milliárd dolláros afrikai érdekeltségeit – írja a Mandiner.
Az üzleti iskolát végzett és négy nyelvet beszélő 34 éves orosz férfit egyesek már most úgy emlegetik, mint a zsoldoshadsereg új vezetőjét – olvasható a Wall Street Journal cikkében. A lap hozzátette, hogy mióta Szijti főnöke, Jevgenyij Prigozsin a múlt hónapban nyilvánvalóan merénylet áldozata lett, a Wagner fedőcégeinek és csempészhálózatainak alapos ismeretével bíró fiatalember egyre nagyobb szerepet kap a szervezet mindennapjaiban.
Zelenszkij köszönetet mondott Kanadának, amely „emberek ezreit segített megmenteni”
„Szívből jövő köszönetet” mondott pénteken Kanadának Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország elleni háborúban nyújtott segítségért, mondván, hogy Ottawa segítsége ezrek életének a megmentéséhez járult hozzá. Volodimir Zelenszkij a kanadai parlamentben mondott beszédet.
A Justin Trudeau vezette kanadai kormány az egyik leghangosabb támogatója Ukrajna védelmének az orosz invázió február 24-i kezdete óta.
2022 eleje óta Kanada több mint 8 millió kanadai dollár (2,2 milliárd forint) támogatást nyújtott Ukrajnának, ebből 1,8 millió kanadai dollár értékű katonai segítséget.
Az Ukrajnának nyújtott kanadai támogatás fegyverekkel és felszereléssel lehetővé tette a számunkra, hogy életek ezreit mentsük meg
– mondta az ukrán elnök, aki most látogatott először Kanadába a háború kezdete óta.
Kanada vezető szerepe a háború és a terror miatt Oroszország ellen elrendelt szankciók ügyében valóban felbátorított másokat a világon, hogy kövessék az önök példáját
– mondta Volodimir Zelenszkij a hallgatóság hangos tapsa közepette.
Oroszország így soha nem hozza vissza a népirtást Ukrajnába, és nem is fogja megpróbálni, Moszkvának egyszer s mindenkorra veszítenie kell, és veszíteni is fog
– tette hozzá Zelenszkij.
Röviddel az ukrán elnök beszéde előtt Justin Trudeau bejelentette, hogy Kanada újabb 650 millió kanadai dollár értékű katonai segítséget nyújt három év alatt Ukrajnának 50 páncélozott járművel. Ottawa kiképzőket is küld majd Ukrajnába, akik segítenek az ukrán pilótáknak a nyugati F-16-os vadászgépek vezetésére való kiképzésében, mondta Trudeau.
Tovább fogunk dolgozni nyugati partnereinkkel, közöttük a NATO-val, hogy határozott támogatást nyújtsunk. Folytatjuk a gazdasági segítségnyújtást is a jövő évben Ukrajna számára, hogy erős, dinamikus és virágzó demokratikus ország maradhasson
– mondta Justin Trudeau.
Kanadában 1,4 millió ukrán származású lakos él, a harmadik legtöbb Ukrajna és Oroszország után.
A háború kezdete után több mint 175 ezren érkeztek Kanadába, és további hétszázezer kapott engedélyt a beutazásra, munkalehetőséggel és háromévi tartózkodási engedéllyel a háború elől menekülők ideiglenes elhelyezését célzó támogatási program keretében.
Volodimir Zelenszkij Washingtonból utazott Kanadába, ahol csütörtökön Joe Biden amerikai elnökkel találkozott, és felszólította az amerikai törvényhozókat, folytassák a támogatást, miután egyes republikánusok megkérdőjelezik, hogy a kongresszusnak jóvá kell-e hagynia további segítséget.
Zelenszkij Ottawából Torontóba utazik, ahol üzleti találkozón vesz részt és beszédet mond egy nagygyűlésen.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf: egyre nő a háború eszkalálódásának veszélye
Az ukrajnai háború eszkalálódásának veszélye egyre nő, ezért is van szükség azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra – jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken Budapesten.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Brain Bar 2023 jövőfesztivál Küszöbön a háború (Violence next door) című panelbeszélgetésén vett részt.
A másik két felszólaló Brendan McNamara védelmi elemző és Martin Gurri egykori CIA-elemző, A nyilvánosság lázadása című könyv szerzője volt, akik egyetértettek a honvédelmi miniszterrel abban, hogy a béke a legfontosabb.
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI
Az EU 1,5 milliárd euró összegű támogatást folyósított Ukrajnának bérekre és a közszolgáltatások fenntartásához
Az Európai Bizottság az Ukrajnának szánt, 18 milliárd eurós keretű makroszintű pénzügyi támogatás keretében 1,5 milliárd eurót folyósított Ukrajnának – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.
Az Európai Unió azért hozta létre ezt a pénzügyi eszközt, hogy stabil, kiszámítható és jelentős pénzügyi támogatással segítsen Ukrajnának fedezni az azonnali finanszírozási szükségleteit 2023-ban.
A pénteki kifizetéssel együtt Ukrajna idén már 13,5 milliárd eurót kapott a makroszintű pénzügyi támogatás plusz (MFA+) eszköz keretében.
A támogatás segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy továbbra is folyósítsa a béreket és nyugdíjakat, és fenntartsa az alapvető közszolgáltatásokat, például működtesse a kórházakat és az iskolákat, illetve gondoskodjon a lakóhelyüket elhagyó személyek lakhatásáról.
Az uniós pénzforrások azt is lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy biztosítsa a makrogazdasági stabilitást, és helyreállítsa az Oroszország által indított agressziós háború során elpusztított kritikus infrastruktúrát, például az energetikai infrastruktúrát, a vízvezetékeket, a közlekedési hálózatokat, az utakat és a hidakat – áll a közleményben.
A pénteki kifizetés előzménye, hogy az Európai Bizottság július 25-én megállapította:
Ukrajna továbbra is megfelelő előrehaladást ért el a megállapodás szerinti szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és eleget tett a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását biztosító jelentéstételi követelményeknek.
Ukrajna jelentős előrelépést tett a jogállamiság megerősítése, a pénzügyi stabilitás javítása és a gázrendszer működésének hatékonyabbá tétele terén, és javította az üzleti klímát is - tette hozzá a testület.
Súlyos harcok folynak a Donyeck megyei Kliscsijivkánál
Ádáz harcok dúlnak a Donyecki megyei Bahmuttól délre lévő, az ukrán erők által szeptember 17-én visszafoglalt Kliscsijivka településnél – közölte az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
Illja Jevlas szavai szerint
különösen a helyi vasút mentén zajlanak harcok annak megszerzéséért, a területet mindkét oldal ágyúzza.
A szóvivő előző nap számolt be arról, hogy a Bahmut és Horlivka közötti autópályát már az ukrán erők tartják tűzellenőrzés alatt, így az orosz egységek ellátása ebben az irányban jelentősen megnehezült. A vasúti vonalakat azonban továbbra is az orosz csapatok tartják ellenőrzésük alatt. A sínek Kliscsijivka és az autópálya közötti töltésen futnak, és olyan akadályt képeznek, amely könnyen védhető – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda hírportál a brit hírszerzés két nappal ezelőtti jelentésére hivatkozva.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – a CNN pénteki tudósítása szerint – Washingtonban amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy az ukrán erők visszaveszik Bahmutot és még két másik várost, amelyeket azonban nem kívánt megnevezni.
Ukrán újságíróknak tett nyilatkozatában – amelyet az ukrán elnöki iroda hozott nyilvánosságra hivatalos honlapján – Zelenszkij afelől biztosított, Ukrajna „keményen dolgozik” nagy hatótávolságú fegyverek beszerzésén, és ennek a munkának az eredménye „egy idő után észrevehető lesz”. Az államfő kiemelte, hogy fontos találkozói voltak az Egyesült Államok fővárosában. Szavai szerint rendkívül őszinte megbeszélések zajlottak amerikai kongresszusi képviselőkkel, akik „minden kérdésükre megkapták a választ”.
Az elnök hozzátette, hogy a kongresszusi képviselőkkel folytatott találkozón szóba kerültek „bizonyos tervek”, valamint az Ukrajnának szükséges segítség. Ukrajna ATACMS rakétákkal való ellátásának kilátásaival kapcsolatban az elnök annyit mondott, hogy általánosságban van szó Ukrajna nagy hatótávolságú képességeinek megerősítéséről.
Régóta és erőteljesen dolgozunk ezen a témán. Ugyanaz lesz, mint az F-16-os vadészgépek átadásánál. Tudjuk, ez miként lesz, és eljön majd a pillanat, amikor mindezt meglátjuk
– fogalmazott Zelenszkij.
Újraindította kárpátaljai szűrővizsgálatát a Katolikus Karitász Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója a misszió indulása előtt tartott sajtótájékoztatóján felidézte: a szervezet hatodik éve működteti határon túli prevenciós szűrővizsgálatát, hogy azokon a határon túli, magyarlakta településeken is biztosítsák az orvosi szolgálatot, ahol az nem megoldott. Elmondta: Kárpátalján 21 településre jutottak már el, de az orosz-ukrán háború miatt egy ideig nem tudtak menni, most azonban ismét Kárpátaljára indul az orvoscsoport. Hozzátette: a misszió célja, hogy kiszűrjék a betegségeket, kezelésükhöz gyógyászati segédeszközöket biztosítsanak, vagy szükség esetén orvosi segítséget nyújtsanak. Emellett az anyaország szeretetét, törődését is el akarják vinni az országhatáron túl élőkhöz.
A szervezet egy korábbi jótékonysági akciójának keretében kerékpárokat és iskolai berendezési tárgyakat ajándékoztak
|
Kihajózott a második teherhajó is Csornomorszkból ukrán gabonával a fedélzetén
A héten ez már a második hajó, amely a Kijev által létrehozott tengeri folyosón halad át az orosz blokádot és fenyegetéseket megkerülve.
Az Aroyat hajó 17 600 tonna ukrán búzával megrakodva elhagyta Csornomorszk kikötőjét Egyiptom irányába
– közölte Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter az X mikroblog portálon.
Az előző hajó szeptember 19-én hajózott ki Csornomorszkból háromezer tonna gabonával a fedélzetén.
A Resilient Africa és az Aroyat múlt szombaton érkezett Ukrajnába, hogy közel húszezer tonna gabonát szállítson Afrikába és Ázsiába.
Belga védelmi miniszter: operatív okokból nem szállíthatnak F-16-osokat Ukrajnába
Ludivine Dedonder azután nyilatkozott így, hogy Alexander de Croo szövetségi kormányfő csütörtökön bejelentette: a kormány megvizsgálja, át lehet-e engedni a vadászgépeket Ukrajnának. A miniszterelnök szerint minden lehetőséget meg kell vizsgálni, az is járható út, hogy Kijev csak kiképzéshez használja a repülőgépeket és nem harci bevetésekhez.
Belgium azért nem tud F-16-osokat küldeni, mert nekünk is szükségünk van a repülőgépeinkre: a kiképzésekhez, valamint a Benelux államok és a balti államok légterének védelméhez
– szögezte le a védelmi miniszter.
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA
Hangsúlyozta, hogy
Belgium elsősorban saját lakossága biztonságáért felelős, továbbá a balti államokéért, amelyek nem rendelkeznek vadászgépekkel, de NATO-tagállamok, és közvetlen érzik az orosz fenyegetést.
Nincs elvi problémám az F-16-osok Ukrajnába szállításával, de védelmi miniszterként kötelességem felelősségteljesnek lenni. Nem gyengíthetem a védelmet, polgártársaink biztonságát és a műveleti képességeinket. Ha egyesek ezeket kockára akarják tenni, az az ő felelősségük
– jelentette ki.
Hozzátette azt is, hogy a belgiumi F-16-os vadászgépeket fokozatosan korszerűbb F-35-ösökre cserélik, azonban a régebbi gépekre és azok alkatrészeire is szüksége lesz a haderőnek.
Szevasztopoli kormányzó: rakétacsapás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta törzsét
Rakétacsapás érte a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli törzsét – közölte Mihail Razvozsajev, a kikötőváros kormányzója pénteken a Telegram-csatornáján.
A flotta törzsére az ellenség rakétacsapást mért. A Lunacsarszkij színház közelében repesz hullott le
– írta a kormányzó.
Anton Gerashchenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója osztott meg egy videót közösségi oldalán a rakétacsapásról.
Razvozsajev szerint a mentőszolgálatokat a helyszínre vezényelték.
Oroszország a tél közeledtével újrakezdte az energetikai terrort
Az energetikai terror szakasza már megkezdődött
– mondta Denisz Smihal egy kijevi gazdasági fórumon az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint.
Az utóbbi két hétben mindenütt a fűtőanyagok előállítását és tárolását szolgáló létesítmények lerombolását látjuk, és az első csapásokat az elektromos állomások ellen
– mondta a kormányfő.
Fotó: Anton Brink Hansen / Forrás: MTI/EPA
Denisz Smihal szerint azonban Ukrajna – egyebek mellett a nyugati légvédelmi rendszerek szállításának köszönhetően – alaposabban felkészült, mint az előző télen, amikor az energetikai rendszerek elleni orosz támadások következtében lakosok milliói maradtak világítás és fűtés nélkül.
A tél bizonyára kemény lesz, és biztosan nem könnyebb, mint az előző, de tudjuk, hogy mire készül az ellenség és milyen kihívások állnak előttünk
– tette hozzá a miniszterelnök.
Fél év óta először pénteken az ország nyugati részében lévő energetikai létesítményeket is támadtak az orosz erők, több megyében áramszünet lépett fel – közölte a Telegram üzenetküldő alkalmazásban az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat.
Lengyel miniszter: a frontországok támogatják a mezőgazdaságért felelős uniós biztos javaslatát az ukrán gabonatranzit ügyében
Az Ukrajnával szomszédos öt európai uniós ország koalíciója támogatja Janusz Wojciechowski uniós agrárügyi biztos arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU nyújtson pénzügyi támogatást az ukrán gabona tranzitjához – mondta Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter pénteken a lengyel közszolgálati rádióban.
A miniszter szerint a gabona szárazföldi szállítása drágább a tengerinél, ezért az EU-nak hozzá kellene járulnia pénzügyileg a tranzithoz, hogy a gabona eljusson azokba az afrikai és közel-keleti országokba, ahova a háború előtt ment.
Öt állam koalíciójaként támogatjuk Janusz Wojciechowski uniós agrárügyi biztos arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU járuljon hozzá a gabona szállításához, hogy az kifizetődő legyen
– fogalmazott Telus.
Megjegyezte: az ukrán üzletemberek számára előnyös lenne, ha átvinnék a gabonaszállítmányt a lengyel határon, és visszatérnének a következőért, „elárasztanák Lengyelországot, és kész”.
Telus megerősítette: csütörtökön beszélt Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszterrel, és megállapodtak, hogy találkoznak. Erre feltehetőleg a jövő héten kerülhet sor – jelezte a lengyel miniszter. Fontosnak nevezte olyan mechanizmusok kidolgozását, amelyek nyomán az ukrán gabona az eredeti célpontokba jutna el.
Észak-Korea és Oroszországgal megerősíti kapcsolatait
Kim Dzsong Un meg nem határozott lépéseket rendelt el Moszkvával való szorosabb kapcsolatok kiépítésére oroszországi látogatása után – írja az állami média.
A szakértők szerint Észak-Korea és Oroszország tiltott fegyverszállítási megállapodásokról és egyéb együttműködési intézkedésekről tárgyalhatott Kim Dzsong Un múlt heti hatnapos látogatása során.
A feltételezések szerint Észak-Korea lőszereket szállíthat Oroszország kimerült fegyverraktárainak feltöltésére.
Kimet külföldi riválisai óva intettek minden katonai fegyverekkel kapcsolatos együttműködéstől, ami következményekkel fenyegethet.
A két ország azonban további együttműködésre törekedett, mivel továbbra is különálló konfrontációkat folytat a Nyugattal.
Elindult a második gabona szállító teherhajó a csornomorszki kikötőből
A Reuters jelentése szerint Olekszandr Kubrakov a közösségi médiában közzétette hogy az Aroyat hajó „elhagyta a csornomorszki kikötőt, hogy ukrán búzát szállítson Egyiptomba”.
Ez a második hajó, amely „az ideiglenes polgári hajózási folyosót használva” lépett be Csornomorszk kikötőjébe – mondta.
Lengyel külügyminiszter: szükség van a Kijev iránti bizalom újjáépítésére
Varsó bízik Ukrajna győzelmében, de az ukrán politikusok sértő kijelentései után szükség van a Kijev iránti bizalom újjáépítésére – írta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtök este a közösségi médiában.
A lengyel diplomácia vezetője az ukrán gabonaügy kapcsán Varsó és Kijev között fennálló nézeteltérésekre reagált az X közösségi felületen. Rendkívül sértőnek nevezte a lengyel társadalom számára azt, hogy egyes ukrán politikusok az utóbbi napokban Oroszországhoz hasonlították Lengyelországot.
A tárcavezető bejegyzésében nem említett semmilyen konkrét kijelentést. Lengyelországban felháborodást váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakán úgy fogalmazott: az ukrán gabonabehozatalt tiltó országok „szolidaritást színlelnek”, de „valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára”.
Rau leszögezte: azok a lengyelek, akik az ukrajnai háború kitörése után „spontán módon vendégül látták az ukrán menekülteket”, ma azon töprengenek, „hogyan lehet a lengyeleket az oroszokkal egy sorba állítani, mint olyanokat, akik az ukránokat bántják”.
Felidézte: Lengyelország és Ukrajna évszázadok óta az orosz imperializmus áldozata volt. Az ukrán menekülteknek 2022 februárja után nyújtott segítség pedig „a szinte minden lengyel családban megnyilvánuló megértés, együttérzés és rokonszenv” miatt volt lehetséges.
A jelenlegi ukrán politika ezért „nemcsak igazságtalan, fájdalmas, hanem mindenekelőtt sértő” a lengyelek számára, és mindkét ország veszít rajta – húzta alá Rau.
„Bízunk Ukrajna győzelmében. Nem fogunk tétlenül állni” – írta. Egyúttal figyelmeztetett: Lengyelország nem engedi, hogy a kétoldalú kapcsolatokkal valaki „magánvagyonok, valamint Lengyelország és Ukrajna iránt ellenséges külföldi érdekek nevében kalmárkodjon”. Rau szerint „óriási munkára lesz szükség, hogy újjáépítsék a lengyel közvélemény bizalmát az ukrán kormányzat jóakaratában”.
A lengyel–ukrán viszonyról csütörtök este Marcin Przydacz, az államfői hivatal külügyi államtitkára is nyilatkozott a PAP hírügynökségnek.
Megerősítette Andrzej Duda elnök egy tévéinterjúban aznap kifejezett álláspontját, miszerint Lengyelország nem adhatja át Ukrajnának saját készleteiből a legkorszerűbb hadfelszerelést. A szerződésekben rögzített, jelenleg megvalósuló fegyverszállításokat meghaladó támogatás „csak abban az esetben lehetséges, ha ezt a lengyel biztonsági érdekek elemzése alátámasztja” – fogalmazott Przydacz.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerdán egy interjúban elmondta: Lengyelország jelenleg nem szállít hadfelszerelést Ukrajnának, mert saját hadseregét szereli fel a legkorszerűbb fegyverekkel. Ezt több média úgy értelmezte, hogy Varsó nem szállít többé fegyvert Ukrajnának. „A médiaközlések címei gyakran a figyelemkeltést célozzák” – kommentálta a sajtóvisszhangot Przydacz. Aláhúzta: biztonságpolitikai tekintetben Varsó támogatta Ukrajnát, „és támogatja most is saját biztonsága, valamint a térség egészének biztonsága (...) érdekében”.
Támadások Herszonban
Olekszandr Prokudin, Herszon kormányzója a Telegramon azt írta, hogy egy ember meghalt a reggeli orosz támadás következtében.
Herszon reggel óta nyugtalan. A megszálló csapatok felgyújtották a város lakónegyedeit. Tűz ütött ki egy lakóépületben és egy garázsban az ellenséges lövedékek becsapódása miatt. A támadás következtében egy 25 éves férfi belehalt sérüléseibe, egy másik személy pedig megsérült
– írta.
Ukrajnát újabb ellentámadásra sürgetik
A Hill rovatvezetője, Brad Dress felhívta az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) figyelmét, hogy az időjárási viszonyok romlani fognak, és aktív fellépésre buzdította Ukrajnát.
A rossz időjárás közeledtével Ukrajna ellentámadásának ketyeg az órája
– hangsúlyozta az újságíró.
Tisztázta, hogy az esők és az alacsonyabb hőmérséklet jelentősen megnehezíti az ukrán harcosok helyzetét a harctéren.
Mathieu Bouleg európai szakértő pedig megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erőknek nagyon kevés ideje maradt céljaik elérésére, hiszen ha ez a közeljövőben nem sikerül, akkor az orosz erők kerekednek felül.
Korábban Julian Repke német újságíró kommentálta, hogy az Egyesült Államok új katonai segélycsomagot juttatott Ukrajnának. Megjegyezte, hogy Kijev nem kapott számos fegyvert, amit kért, és az őt segítő nyugati koalíció végül összeomlik.
Ukrajna előrenyomul az utolsó orosz védelmi vonal mellett
A szeptember 21-én megosztott és az Institute for Study of War által elemzett geolokációs felvételek szerint az ukrán páncélozott járművek a páncéltörő árkoktól délre nyomultak előre, áttörve az orosz védelmet, és harcokba bocsátkoztak Verbove-tól nyugatra a déli Zaporizzsjai fronton.
Oroszország tankokat gyártó üzemre csapott le
Az orosz hadsereg rakétatámadással mért csapást a harkovi V. A. Malysev üzemre, ahol harckocsikat és gyalogsági harcjárműveket (IFV) gyártanak az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) számára. A RIA Novosti munkásokra hivatkozva számolt be erről .
A rakétacsapást szeptember 21-én reggel hat körül hajtották végre Harkov Szlobodszkij kerületében. Hat robbanást rögzítettek, a robanások során tűz keletkezett.
Az amerikai elnök újabb katonai segélycsomagot jelentett be
Egy 325 millió dolláros újabb katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára Joe Biden amerikai elnök – közölte az amerikai védelmi minisztérium helyi idő szerint csütörtökön.
A csomag többek között légvédelmi rendszereket és tüzérségi lőszereket tartalmaz, de a Kijev által kért ATACMS-rakéták, melyek hatótávolsága 300 kilométerig terjed, nincsenek benne.
Az új katonai segélycsomagot Volodimir Zelenszkij washingtoni látogatása alatt jelentették be. Az ukrán elnök előzőleg Joe Biden elnökkel, Lloyd Austin védelmi miniszterrel és az amerikai kongresszus tagjaival találkozva további támogatásért folyamodott.
Amerikai kormányzati adatok szerint a háború kezdete óta összesen 43,9 milliárd dollárnyi amerikai katonai segélyt kapott Ukrajna.
Zelenszkijjel tartott találkozója után Biden bejelentette, hogy az Egyesült Államok által megígért első M1 Abrams harckocsikat a jövő héten fogják leszállítani Ukrajnának. Az amerikai kormány januárban közölte, hogy 31 Abrams harckocsit szállít Kijevnek.
Újabb országtól vár segítséget Zelenszkij
Váratlanul Kanadába utazott Volodimir Zelenszkij, hogy további támogatást kérjen az észak-amerikai államtól az ukrajnai harcokhoz, írta meg a többi között a BBC brit közszolgálati média – számol be a Magyar Nemzet. Az ukrán elnököt és feleségét, Olena Zelenszkát Justin Trudeau kanadai miniszterelnök fogadta az ottawai reptéren csütörtökön éjszaka. Zelenszkij az ukrajnai háború kezdete óta először látogat el Kanadába. A szövetség megerősítésére annak fényében kifejezetten szüksége lehet, hogy Lengyelország bejelentette, nem szállít több fegyvert Kijevnek.
Zelenszkij mozgalmas nap elé néz, hiszen kanadai tisztviselőkkel és az ország ukrajnai közösségének tagjaival is találkozik, valamit beszédet mond a parlamentben is. Justin Trudeau miniszterelnökkel pedig várhatóan a gazdasági kapcsolataik elmélyítéséről írnak alá megállapodásokat.
Kanada eddig több mint 4,95 milliárd dollár pénzügyi támogatást és 1,8 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Fotó: Justin Tang / Forrás: MTI/AP/The Canadian Press
Ukrajna megpróbálja visszaszerezni pozícióit a Donbassban
Ukrajna megpróbálja visszaszerezni pozícióit a DonbassbanKatonai szakértő, a Luhanszki Népköztársaság (LPR) nyugalmazott alezredese, Andrej Marochko elmondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) hadserege igyekszik visszaszerezni elvesztett pozícióit. Marochko szavait a RIA Novoszty idézi – írja az Origo.
Marochko pontosította: az előrenyomulás Kupjanszk irányban történik, Novoszelovszkoje település közelében. Az ágyúzás során az ukrán hadsereg kazettás és gyújtólövedéket használ.
Az ukrán fegyveres erők katonái rendszeresen megpróbálnak bejutni az orosz védelmi alakulatok szárnyába.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 6203-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6145-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
Közleményük szerint a beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
A különleges egységek szerepe az ukrajnai háborúban
Harc a hosztomeli reptérért, partra szállás a Krím félszigeten – csak néhány azon műveletek közül, melyeket a különleges műveleti erők hajtottak végre az ukrajnai háború kitörése óta. De miért is különlegesek ezek az egységek és valójában mekkora szerepük van a konfliktusban?
Azért nevezzük különleges egységeknek őket, mert a hagyományos hadviseléstől eltérő harcformákat gyakorolnak. Különleges földrajzi körülmények között vagy különleges feladatkörben valósítják meg tevékenységüket
– magyarázta a Magyar Nemzetnek Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
A felszerelésük is nagyban eltér a normál katonákétól, akárcsak kiképzésük.
A háborút megelőzően Oroszországnak körülbelül négyezer fős különleges műveleti ereje volt, Ukrajnának pedig nagyjából ennek a fele. A szakértő elmondta: az orosz hadseregnél 2008 után szervezték át a különleges egységeket, többek közt a grúz–orosz háború nem túlzottan kedvező tapasztalatai miatt. Ukrajnában hasonló átalakítások mentek végbe 2014-et követően, jelentős amerikai és brit támogatással.
A teljes cikkért kattintson.
Ezt nem tartalmazza az amerikai katonai pakk
Az Ukrajnának szánt amerikai segélycsomag nem fog tartalmazni ATACMS nagy hatótávolságú rakétákat – közölte Amanda Sloat, a Nemzetbiztonsági Tanács Európáért felelős vezető igazgatója – jelentette az NBC News.
Német cirkálórakétákat is kaphat Ukrajna
Boris Pistorius német védelmi miniszter a Le Monde című napilapnak adott szeptember 21-i interjújában kijelentette, hogy Németország nem utasítja el, hogy nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat küldjön Ukrajnának.
Újabb amerikai támogatást kap Ukrajna
Újabb, 325 millió dolláros katonai támogatást kap Ukrajna – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter szeptember 21-én. A csomag légvédelmi rendszerekhez való lövedékeket, HIMARS lőszert, páncéltörő fegyvereket, valamint kazettás bombákat tartalmaz.
Ez történt csütörtökön:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
