2023.01.28. 16:02
Gulyás Gergely: a keresztyén hit mélysége a megmaradás kulcsa
A Kárpátaljai Református Egyház egyházkerületi ünnepi közgyűlésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy "hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa".
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (k) beszédet mond a Kárpátaljai Református Egyház egyházkerületi ünnepi közgyűlésén Beregszászon 2023. január 28-án
Forrás: MTI
Fotó: Nemes János
A Kárpátaljai Református Egyház (KRE) egyházkerületi ünnepi közgyűlésén letette az esküt Zán Fábián Sándor újraválasztott püspök, valamint az egyházi tisztségekre a 2022 decemberében megválasztott tisztségviselők.
A beregszászi református templomban megtartott közgyűlés résztvevőit köszöntő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy
az Országgyűlés épülete előtt 1956-ban leadott sortűz áldozataira emlékező bibliai felirat - "Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk" - a szovjet csapatok kivonulásával és a kommunizmus bukásával nyerte el értelmét.
A magyar sors több mint egy évszázada nem azonos Magyarország sorsával. A 2011-ben elfogadott alaptörvény világossá tette, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért a mindenkori magyar államnak "az egységes magyar nemzet elvét szem előtt tartva kell cselekednie" - húzta alá a miniszter.
Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy már Zán Fábián Sándor 2015-ös püspöki eskütételén is kiemelte, hogy
Magyarország felelősséget visel a határainkon kívül élő magyar közösségekért.
Napjainkban a baj még nagyobb, a helyzet súlyosabb, "a püspöki szolgálat még nehezebb keresztet jelent".
A kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben a világmagyarságot alkotó közösségek közül.
"Segítjük a kárpátaljai magyarságot és Kárpátalját, mindeközben támogatjuk Ukrajnát is"
- jelentette ki Gulyás Gergely. Kifejtette: Oroszország a nemzetközi jog szabályait semmibe véve támadta meg hősiesen védekező szomszédját. Magyarország elítéli az agressziót, "fejet hajtunk minden hazáért és szabadságért harcoló katona előtt", együtt érzünk a szeretteiket gyászoló családtagokkal.
Ukrajna szenvedésében minden ott élő nemzeti közösség osztozik,
Magyarország pedig fogadja a menekülők százezreit. "Büszkék vagyunk a kárpátaljai magyar intézményekre, amelyek a háború kezdete óta hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy a háborús térségből menekülőkről gondoskodjanak" - mondta Gulyás Gergely.
Rámutatott:
a magyar humanitárius segítségnyújtás értéke a háború kezdete óta meghaladta a 31 milliárd forintot, a karitatív szervezetek pedig eddig 3500 tonna adományt juttattak el Ukrajnába több mint nyolcmilliárd forint értékben.
Gulyás Gergely megköszönte a KRE közreműködését a segélyek célba juttatásában, valamint kiemelte a kiváló munkakapcsolatot a kárpátaljai megyei vezetéssel, ami - szavai szerint - a kivételek közé tartozik. Magyarország Ukrajna barátja szeretne lenni, "de ma ezt szándékos félreértések, és a magyar közösség jogait sértő lépések nehezítik"- mutatott rá.
Miközben a szuverenitásának megsértését a nemzetközi jogra hivatkozva sérelmezi Ukrajna,
nem helyes "figyelmen kívül hagyni a területén élő nemzeti kisebbségeket illető alapvető jogokat és nemzetközi normákat"
- mutatott rá a miniszter. Azok a magyar férfiak, akik ukrán zászló alatt harcolnak "kiérdemelték, hogy ez az ország sajátjaként tekintsen rájuk, a magyar közösség tagjaira".
"Hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa" - fogalmazott.
Hinnünk kell abban, hogy Kárpátalján is meg tudjuk menteni, vagy helyre tudjuk állítani a magyar életnek keretet adó közösségeket, a családokat, "a templomot és az iskolát".
Isten óvja Kárpátalját és a kárpátaljai magyarságot! - zárta szavait Gulyás Gergely.
A kárpátaljai megyei tanács elnöke, Volodimir Csubirko magyarul köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit, majd megköszönte Gulyás Gergelynek, hogy egyértelművé tette Magyarország álláspontját a háborúval kapcsolatban.
A megyevezető emlékeztetett arra, hogy
Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, és jóval a háború kitörése előtt népirtásként az 1930-as évek nagy éhínségét.
Nem szabad engedni a provokációknak és meg kell őrizni a békét Kárpátalján - húzta alá Csubirko, aki összefogásra szólította fel a különböző felekezetek híveit.
Zárszavában Zán Fábián Sándor püspök 2023-at a remény évének nevezte és elmondta, hogy azért kell imádkozni Kárpátalján, hogy az elhalófélben lévő közösségek újraéledjenek. Mint mondta, minden háború véget ér és eljön a béke. "Addig nekünk Isten ígéreteire hagyatkozva, a Szentlélekért könyörögve kell helytállnunk tanítványként, emberként, egymásért és senki ellen" - fogalmazott a KRE püspöke.
