2022.12.08. 16:01
Varga Mihály: a kormány stratégiai partnerként tekint az egyházakra
A pénzügyminiszter részt vett csütörtökön az Orando et laborando – Imádkozva és dolgozva elnevezésű templomfelújítási projekt zárórendezvényén a debreceni egyetemi templomban, ahol beszédet is mondott.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az "Orando et Laborando" - Imádkozva és dolgozva elnevezésû templomfelújítási projekt zárórendezvényén a Debreceni Egyetemi Református Templomban 2022. december 8-án
Forrás: MTI
Fotó: Vajda János
Varga Mihály jelezte: az elmúlt 12 évben több mint 3000 hazai és 860 határon túli magyar templom építését, illetve felújítását támogatták mintegy 220 milliárd forint értékben.
„A magyar kormány 2010 óta stratégiai partnerként tekint az egyházakra, és minden támogatást megad áldásos tevékenységükhöz. A Tiszántúli Református Egyházkerületben 50 milliárd forintot fordíthattak ebben az időszakban templomfelújításra, a hat templomot érintő Orando et laborando projekt mintegy 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg”
– mondta a tárcavezető.
A templomavatón Varga Mihály kiemelte: a hívő ember tisztában van azzal, hogy a teremtőhöz való viszonya minden cselekedetére kihat, „ha az ember nem ismeri el az Istent maga fölött, akkor előbb-utóbb magát tekinti Istennek, és ennek, ismerjük a történelemből, mindig rossz vége szokott lenni”.
Hozzátette: a felújított egyetemi templomban se feledkezzenek meg azokról, akiket a szomszédban háború gyötör. „Egy olyan háború, amelynek végső mozgatórugói között ott van az alázat ellenkezője, az emberi hatalomvágy és kapzsiság.”
A pénzügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett a tőlünk nyugatra zajló szellemi átrendeződésre, visszarendeződésre, amikor templomok tűnnek el, kereszteket vesznek le hivatalok faláról, adventi idézeteket próbálnak hitelteleníteni, mondván: azok kirekesztőek a többi véleménnyel szemben, vagy éppen kiszerkesztik az európai uniós alapdokumentumokból a keresztény gyökerekre való hivatkozásokat.
„Háború idején templomot avatni, ez is egyfajta forradalom, noha ez csendesebb, és lassabb, de igazabb, mint az igazi, és reményeink szerint az eredménye is tartósabb lesz. Az egyházakban annak az alázatnak a letéteményeseit látjuk, amely nélkül a béke elképzelhetetlen. A Tiszántúli Református Egyházkerületben a projekt keretében felújított hat templom egyben a béke hírnöke, a béke szigete is. A béke eléréséhez nagyban hozzá tud járulni egy különleges haderő, a hívők közössége, hálózata”
– hangoztatta a felújított debreceni egyetemi templomban Varga Mihály.
Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester arról beszélt, hogy az elmúlt évek jelentős gazdasági fejlesztései mellett a kormány, az önkormányzat és az egyházak összefogásának eredményeként számos egyházi intézmény is megújult a megyeszékhelyen. Az elmúlt tíz évben a három történelmi egyház templomainak, oktatási és szociális intézményeinek több mint fele megújult Debrecenben, miközben újak is épültek.
Kossa György, az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Alapítvány kuratóriumi elnöke – utalva az egykori Református Kollégiumra épülő helyi felsőoktatásra – azt mondta, „a tudomány csak hittel karöltve találja meg az igazságot".
Fekete Károly tiszántúli református püspök igei köszöntőjében felidézte, hogy a most műemlékként felújított egyetemi templomot 1942-ben Borsos József debreceni főépítész tervei alapján építették fel.
„A tervező »Méliusz« jeligével adta be a végül nyertes pályázatát”
– mondta a püspök, felidézve, hogy Méliusz Juhász Péter volt az, aki megszilárdította Debrecen reformációját, és elsőként kapott szobrot az egyetem főépülete előtti szoborparkban.
Az egyházi vezető jelezte azt is, hogy az Orando et laborando projekt keretében a debreceni egyetemi templom mellett a helyi Csonkatemplomként ismert Kistemplom, a Kossuth utcai Verestemplom, valamint a létavértesi, a kismarjai és a szatmárcsekei református templom újult meg.
