2022.09.30. 11:36
Összeomló pénzpiacok, bedőlő valuták kísérik Soros Györgyék tevékenységét
A magát filantrópnak tartó magyar származású milliárdos elsődleges tevékenysége mindig is a pénzügyi machináció volt, amelyet több országban máig emlegetnek. A Mandiner bemutatta, hol érték tetten az elmúlt évtizedekben a tőzsdespekulánst.
Soros György
Forrás: APA / AFP
Fotó: Herbert Neubauer
A Mandiner korábbi cikkében bemutatta a Soros-hálózat kiépülését a kelet-közép-európai, illetve a balkáni országokban, ahol tetten érhető a belpolitikai folyamatok idegen érdekek mentén történő befolyásolása. Ez egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatot jelent a szóban forgó országok számára, ám idáig egyik érintett sem igazán tudott mit tenni a jelenséggel. A lap most csokorba szedte, hogy a hatalmas tőkét mozgatni képes kör hogyan képes nemzeti valutákat, pénzpiacokat, bankokat megroppantani.
Franciaország
1988-ban Soros a Societé Générale francia bank részvénycsomagjával kereskedett úgy, hogy az ügyletből 2,2 millió dollár nyereségre tett szert.
2002-ben Soros Györgyre bennfentes kereskedelem miatt 2,2 millió eurós büntetést szabtak ki a francia hatóságok.
Az ügy szálai a francia szocialistákhoz is elvezetnek, hiszen az egyik érintett, Jean-Charles Naouri egy időben Pierre Bérégovoy szocialista pénzügyminiszter (később miniszterelnök) kabinetfőnöke volt.
Bérégovoy 1993-ban öngyilkosságot követett el.
Nagy-Britannia
A német újraegyesítés miatt az európai árfolyam-mechanizmus középpontjában álló német Bundesbank kénytelen volt olyan, szigorúbb kamatpolitikát alkalmazni, amely nem felelt meg a többi országnak, így ezen valuták árfolyama gyengülni kezdett. 1992-ben Sorosnak feltűnt, hogy a font csak a mesterséges árfolyam-politika révén tudja tartani magát, ezért a font gyengülésére spekulált. Norman Lamont angol pénzügyminiszter az irányadó kamatlábakat 1992. szeptember 16-án 12 százalékra emelte, hiába használták fel a jegybank teljes devizatartalékát az árfolyam megvédésére, a befektetők további fonteladással válaszoltak a bizonytalan helyzetre.
A jegybank képtelen volt tartani az erős fontot, így a „fekete szerdának” nevezett napon, szeptember 16-án kiléptek az árfolyam-mechanizmusból. A Soros-féle Quantum Fund 1,1 milliárd fontot nyert a spekuláción, amelyet követően a tőzsdegurut az angol font bedöntőjeként kezdték emlegetni.
Az ügylet legális volt ugyan, de a felhasznált pénzmennyiség a nagysága miatt alkalmas volt az árfolyam mozgatására, és így súlyos következményekkel járt: ellehetetlenítette a britek belépését az euróövezetbe, megbuktatta az angol pénzügyminisztert, zuhanásba taszította a fontot, és felemésztette a Bank of England devizatartalékainak nagy részét.
Egyes elemzők szerint
a fekete szerda hozzájárult a konzervatívok EU-ellenes vonalának erősödéséhez, ami végül elvezetett a Brexithez.
Ázsia
Az ázsiai pénzügyi válság 1997 augusztusában kezdődött, miután a thai bát dollárhoz rögzítését feloldották a dollár erősödése miatt. Októberre a bát már 60 százalékkal leértékelődött a dollárral szemben. A thaiföldi események miatt spekulációs hullám indult el más ázsiai országok valutája ellen, az indonéz rúpia, a malajziai ringgit, és a fülöp-szigeteki peso is leértékelődött, 47, 35, illetve 34 százalékkal.
Soros György körülbelül egymilliárd dollárral fogadott a bát ellen.
A nagy összeg miatt felmerült, hogy a tőzsdeguru politikai kapcsolatai révén részt vett a válság előidézésében.
Soros alapja, a Quantum Fund az indonéz, maláj és a fülöp-szigeteki valuta ellen is spekulált. A pénzember azt állította, nem ő indította el a válságot, a problémát a thai központi bank a spekulációkról szóló hírekre adott reakciója okozta.
Japán
A tőzsdespekuláns 2013-ban a japán jen ellen fogadva keresett 1,2 milliárd dollárt.
A 2011-es fukushimai katasztrófa után a befektetők menekültek Japánból, a bizalmatlanság rendkívül magas volt az ország gazdaságával szemben, és a helyzeten az eurózóna válsága sem javított. A globális pénzügyi piacokon kialakuló kockázatkerülés miatt a japán jen erősödött a többi valutához képest, és defláció lépett fel a gazdaságban.
A befektetők a defláció fennmaradására számítottak, nem érdekelte őket a japán piac, és figyelmen kívül hagyták a fejleményt, hogy Abe Shinzo átvette a Liberális Demokrata Párt vezetését. Abe, aki céljául a defláció felszámolását tűzte ki, csak 2012 decemberében lett miniszterelnök, de Soros már októberben jelen volt a japán piacon, short pozíciót felvéve a jennel szemben. Abe új kormánya nyomást gyakorolt a jegybankra, hogy lazítsák a monetáris politikát, és vessenek véget a deflációnak. A jen november és február között 20 százalékot esett a dollárral szemben.
Magyarország
A Budapesti Értéktőzsde hatalmas zuhanást tapasztalt 2008 októberében az OTP részvényeinél, amely a kereskedés végén rögzített megbízásoknak köszönhetően mintegy 20 százalékot zuhant, ebből kilenc százalékot a záró szakaszban.
A kormánynak cáfolnia kellett, hogy állami tulajdonba venné a bankot, és Csányi Sándor is nonszensznek nevezte a csődről szóló pletykát a Reutersnek. A támadás másnapján az OTP, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közös sajtótájékoztatót tartott, ahol újra kifejtették, hogy nemcsak az OTP, de az egész ország pénzügyi rendszere is stabil. Az akkori pénzügyminiszter, Veres János állami garanciát ajánlott a pénzintézet bankközi hiteleire, de azt az OTP ezt nem fogadta el. A bank feljelentést tett.
Ezt követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indított és arra következtetésre jutott, hogy
a Soros által vezetett Soros Fund Management LLC. megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó előírásokat.
Az ügyleten mintegy 675 ezer amerikai dollárt nyert Soros cége.
A fenti példák hűen mutatják, hogy Soros György olyan gazdasági erőforrásokat képes mozgósítani, amelyek a világ legnagyobb gazdaságaiban is komoly károkat okozhatnak.
A Mandiner teljes, részletes cikke ITT olvasható.
