2021.12.31. 09:36
Megtörte a kormány a Bokros-csomag átkát
A rendszerváltozás után először a Bokros-csomag megszorításai utáni években esett vissza jelentősen a teljes termékenységi arányszám, ezt követően a gyurcsányi „reformok” soha nem látott mértékben vetették vissza a gyermekvállalási kedvet – vázolta fel a Magyar Nemzetnek a folyamatot Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az állami családtámogatások növelésének lassan, de megjön az eredménye. Ennek köszönhető, hogy év végére ismét 1,6 környékére emelkedett a termékenységi ráta.
Tíz év alatt a Bokros-csomag előtti szintre emelkedett vissza a gyermekvállalási kedv
– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint jó eséllyel trendfordulóban vagyunk, hosszú idő után tartósan emelkedésnek indulhat a magyar termékenységi arányszám.
A KSH idén január és november között 1,59-es arányszámot mutatott ki a gyermekvállalási kedvre, ami először magasabb, mint a gyermeknevelési támogatásokat elsőként megnyirbáló Bokros-csomag előtti 1,57-es érték
– mutatott rá Rétvári Bence.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy bő egy évtized alatt sikerült 15 év hanyatlását megállítani, majd a 25 évvel ezelőtti szintre visszaemelni a gyermekvállalási kedvet.
Ez már jó indok az óvatos bizakodásra. Azt is mondhatjuk, az 1,59-es értékkel már majdnem félúton vagyunk az 1,2 körüli kiindulópont és a 2,0 feletti kívánt szint között
– tette hozzá a politikus.
Migránsok helyett
A gyermekvállalási kedvet a teljes termékenységi arányszámmal szokták kifejezni, ami azt mutatja, hogy két felnőttnek átlagosan hány gyermeke születik. Utoljára 1979-ben volt ez az érték 2,0 felett, azaz utoljára akkor nőtt természetes úton a népesség, azóta csökken
– magyarázta Rétvári Bence, aki felidézte, hogy a rendszerváltáskor 1,8 körül volt az arányszám értéke.
„A korábbi stabilabb szint ekkor csökkenni kezdett, de a családtámogatásokat megnyirbáló Bokros-csomag felgyorsította ezt a negatív folyamatot” – tette hozzá Rétvári Bence.
A kereszténydemokrata politikus szerint az első Orbán-kormány családbarát intézkedései tudták ezt a lejtmenetet megállítani, és 1,3 körül tartani az arányszámot, azonban a 2008-as, Gyurcsány–Bajnai-féle „válságkezelés” után ismét erőteljes csökkenés következett be, és soha nem látott alacsony szintre, 1,2 körüli értékre esett vissza a gyermekvállalási kedv.
Közismert, hogy a baloldal szerint a népességfogyást nem lehet és nem is kell megállítani, helyette betelepítésre van szükség
– jelentette ki az államtitkár. Emlékeztetett, hogy minden baloldali kormányzás alatt voltak kisebb vagy nagyobb megszorítások a családtámogatások terén. Így 1995-ben, amikor a Bokros-csomag részeként eltörölték a gyermekgondozási díjat (gyed), a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) megítélését pedig jövedelemvizsgálathoz kötötték, ezzel segéllyé változtatták. Az államtitkár utalt arra is, hogy 2002 után a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok visszavágták a családi adókedvezményeket, felszámolták az otthonteremtési rendszert, a munkához kötött támogatások helyett pedig az alanyi jogon járó családi pótlék emelésével hitegették a családokat. „A baloldal a családokat segítő döntésekkel ellentétben a migráció elősegítéséhez szükséges minden jogszabály-módosítást és forrást támogat Brüsszelben 2015 óta” – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Támogatás nélkül nem megy
Mi viszont hiszünk a családokban, ezért az elmúlt évtizedben mindent megtettünk azért, hogy a kívánt gyermekek megszülethessenek, a családok segítséget kapjanak a gyermekvállaláshoz, az utódok neveléshez, az otthonteremtéshez és az életszínvonaluk növeléséhez
– jelentette ki Rétvári Bence.
A kormánypárti politikus szerint amikor a kormányok csökkentik a családok támogatását, akkor az sajnos gyorsan meglátszik a gyermekvállalási kedven is. Azonban a támogatások növelésének is – bár lassabban, de – megjön az eredménye.
Felsorolni is nehéz, annyi családokat segítő intézkedés született az Orbán-kormányok elmúlt tíz évében. A teljesség igénye nélkül kibővítettük a családi adókedvezmények rendszerét, családi otthonteremtési kedvezményt (csok) vezettünk be, elérhető a babaváró támogatás, a négygyermekes édesanyák szja-mentessége és a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye. Ehhez jön jövőre a családi adó-visszatérítés
– részletezte Rétvári Bence.
Az államtitkár szerint különösen biztató, ha azt is nézzük, hogy a házasságkötések száma tavaly 67 ezer fölött volt, ami majdnem kétszerese a 2010-es számnak (35 500), és magasabb, mint a rendszerváltáskori éves házasságkötési szám (66 400).
A legfontosabb sorskérdés
A baloldali kormányok, a Bokros-csomag és a Gyurcsány–Bajnai-korszak megszorításai rombolták a családok jövőbe vetett bizalmát és gyermekvállalási kedvét. Ezt a bizalomvesztést sikerült részben helyreállítani az elmúlt évek kiszámítható, családközpontú kormányzásával. A családok ma nagyobb biztonságban érzik magukat és a jövőjüket
– összegzett Rétvári Bence.
A politikus szerint nem törvényszerű tehát, hogy évről évre csökkenjen a házasodási és gyermekvállalási kedv.
Ha egy kormány elszánt, úgy megfordíthatatlannak gondolt folyamatokat is meg tud fordítani. Azzal pedig, hogy Novák Katalin lett a kormánypártok köztársaságielnök-jelöltje, a családbarát politika a lehető legmagasabb szintű képviseletet kapja. A legfontosabb nemzeti sorskérdés szószólója lesz a legfőbb közjogi méltóság
– zárta gondolatait Rétvári Bence.
Borítóképünkön Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Fotó: MTI/Kovács Tamás
