Ultramodern gépek, a legkorszerűbb ellátások lesznek a Szuperkórházban

A Dél-budai Centrumkórház legkorszerűbb orvostechnikai hátterével, kiváló munkafeltételek biztosításával és valódi betegközpontúságával lendületet ad majd a hazai orvoslás fejlődésének – nyilatkozta az Origónak a projektet vezető miniszterelnöki megbízott.

Bedros J. Róbert szerint, ha Dobogón felépül a Szuperkórház, akkor hosszú távon megnyílhat a lehetőség a beruházások előtt a jelenlegi Szent Imre Egyetemi Oktatókórház területén is.

A tervezett ütemben halad a Dél-budai Centrumkórház építésének előkészítése az újbudai Dobogón. Vitatja még valaki a helyszínválasztást?

Úgy tűnik, az észérvek most már meggyőzték a kételkedőket is, hogy minden szempontból ez a legjobb választás. Rengeteg lehetőséget mérlegeltünk, mielőtt döntöttünk a helyszínről. Azzal kezdtük, ami a legnyilvánvalóbb: lehet-e a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat tovább fejleszteni? Meg lehet-e oldani egy 350 ezer ember általános egészségügyi ellátásáért felelős intézményben 1,2 millió beteg ellátását több szakmában, országos lefedettségben? Lehetséges-e a fővárosiak mellett a nyugat- és közép-magyarországi régió öt megyéjéből a páciensek fogadása, beleértve a 24 órás sürgősségi ügyeletet?

Elhelyezhető-e az 536 aktív ágyas Szent Imrében 1200 fekvőbeteg – ráadásul egyágyas, saját fürdőszobás szobákban?

Elférnek-e a 44 ezer négyzetméteres területen a diagnosztikai készülékek, a korszerű robotműtők, az egyágyas betegszobák, a legmodernebb egészségügyi szolgáltatások?

Biztonságos-e a Tétényi úton a megnövekedő mentőautó- és helikopterforgalom lebonyolítása, le tud-e itt parkolni ennyi páciens és hozzátartozó, minden irányból jól megközelíthető-e tömegközlekedéssel a kórház?

Elbírja-e a környék a forgalomnövekedéssel járó zaj-, por- és általában környezeti terhelést? Van-e értelme egy meglévő intézményt bővítgetni, toldozgatni, átalakítgatni, amikor a jövő egyértelműen a centrumkórházaké? Egyáltalán: a betegek szempontjából biztonságos, megfelelő szakmai színvonalú és komfortos-e, hogy megpróbáljuk ide összezsúfolni, amit lehet?

Nyilvánvalóan nem.

Nem bizony.

Az egészségügyi kapacitásból ugyanakkor nagyon hiányzik az említett régiónak és 1,2 millió embernek az ellátása.

Dobogón van elég hely és közlekedési potenciál arra, hogy egy minden egyes beteg számára VIP-ellátást nyújtó, kompromisszumok nélküli kórházat építsünk.

A kormány nagyon helyesen felismerte, hogy a jövő a centrumkórházaké, mert itt lehet a legjobb és legkorszerűbb ellátást nyújtani viszonylag alacsonyabb fajlagos költségekkel, és itt lehet koncentrálni a szaktudást is.

A finanszírozással sincs probléma, mert a kormány maximálisan elkötelezett a beruházás megvalósítása mellett. Miért kellene megalkudni, amikor új korszakot is nyithatunk a magyar egészségügyben a DBC valódi betegközpontúságával, elit szakembergárdájával, ultramodern műszaki megoldásaival és legkorszerűbb orvos- és ápolástechnikai hátterével?

Mitől lesz új ez a korszak?

Egyrészt a betegek kényelme és elégedettsége is ugyanolyan hangsúlyt kap, mint az ellátás maga. Az elmúlt évek kormányzati döntései megalapozták ezt az új szemléletet, a Dél-budai Centrumkórház pedig komoly lökést ad ennek a paradigmaváltásnak.

Az a célunk, hogy a DBC-hez tartozó betegekkel a megszokottnál szorosabb kapcsolatot tudjunk kialakítani

– erről néhány hónapja éppen az Origónak beszéltem részletesen. Mivel okoskórházat építünk, a műszaki megoldások, a körülmények optimalizálása – a saját applikáció fejlesztésétől az automata „becsekkolási„ rendszerig – lehetővé teszik, hogy több minőségi idő jusson az orvos-beteg kapcsolatra. Ezek a részben kényelmi, másrészt nagyon is funkcionális szolgáltatások a magyar egészségügyben egyelőre nem megszokottak, de biztos vagyok abban, hogy idővel majd általánossá válnak. Mindemellett a DBC legkorszerűbb orvostechnikai hátterével, kiváló munkafeltételek biztosításával és valódi betegközpontúságával a hazai orvoslás fejlődésének is lendületet ad.

Ezt hogyan kell elképzelni?

Méreténél és szolgáltatásainál fogva is a magyar egészségügy zászlóshajójává válik a DBC. Úgy lesz képes komolyabb krízishelyzetekben, vagy akár egy katasztrófa esetén is helytállni, hogy az országban a legtöbb beteget látja majd el.

Az akut és a sürgősségi ellátás keretében minden indokolt tevékenységet felölel; beteget nem küldünk el innen!

Azaz, csupán a nagy számok törvénye alapján is egyedülálló tapasztalatokat szerezhetnek az egészségügyi dolgozók.

Majdani kollégáink olyan szakmai kihívásokkal találkozhatnak, olyan ultramodern gépekkel dolgozhatnak, amelyek egyedülállóan versenyképessé teszik a tudásukat. Emiatt már eddig is sokan jelentkeztek: itthon és külföldön dolgozó orvosok, komplett orvosteamek, hogy jönnének majd a Dél-budai Centrumkórházba gyógyítani, műteni.

A szakma krémje érdeklődik az intézmény iránt, így nemcsak a fiatalabb kollégáknak lesz lehetőségük tanulni, de az idősebbek is tovább tudnak fejlődni egy ilyen környezetben.

Milyen technológiai újdonságokkal lehet majd itt találkozni?

Az épület nemcsak „zöld” lesz, hanem „okos„ is, az üzemeltetését pedig bonyolult informatikai rendszerek felügyelik majd. A fűtés-hűtést szinte teljes egészében földhő biztosítja, megújuló energiaforrásokat és az energiaszámlát csökkentő megoldásokat alkalmazunk. Fejlett kommunikációs technológia, modern betegirányító rendszer, audiovizuális támogatás, mesterségesintelligencia-alkalmazások, valamint természetesen az elérhető legkorszerűbb diagnosztikai műszerek, orvos- és ápolástechnikai eszközök segítik majd a gyógyító munkát.

Néhány hónapja az Origón jelentette be, hogy ha elkészül a Dél-budai Centrumkórház, akkor lehetőség nyílik a korábbi Erzsébet Sósfürdő esetleges újbóli megnyitására a Szent Imre Kórház területén. A visszajelzések alapján sokan nem is tudták, hogy itt termálvíz van. Mit lehet tudni a fürdő történetéről?

Csaknem 170 évvel ezelőtt kezdődött. Akkoriban természetesen még nem lakótelepek álltak a mai Bikás park környékén, hanem zöldségtermesztők gazdálkodtak a területen. Egyikük 1853-ban kutat ásatott az öntözéshez, azonban a felszínre törő víz nem édes volt, hanem sós. A vizet bevizsgáltatta egy patikussal, aki megállapította, hogy a forrás glaubersóban gazdag. Miután kiderült, hogy Európa egyik legjobb minőségű gyógyvizéről van szó, a terület tulajdonosa fürdőházat, illetve ivócsarnokot építtetett ide.

A munkálatok során kiderült, hogy nem is egy, hanem három forrás található a területen.

Az 1880-as években a források tulajdonjogát a híres cseh-olasz gyáros, Heinrich von Mattoni szerezte meg, aki Európa elsőszámú gyógyintézményét akarta létrehozni a területen.

Végül „csak” a kontinens harmadik legnagyobb forgalmú gyógyfürdője lett, amely Ybl Miklós tervei szerint valósult meg és amelynek a hírneve Karlsbadéval vetekedett.

Így van. Az építkezés során újabb négy forrást találtak; ezek részben szintén a fürdőt látták el, de palackozva Európa sok országába is vitték. A századfordulóra már a kontinens egyik legismertebb és legnagyobb gyógyfürdőjének számított, ahol sokféle betegség – emésztési, nőgyógyászati, mozgásszervi, valamint egyes bőrpanaszok és gyulladásos tünetek – kezelésében értek el sikereket. A környék elkezdett kiépülni, ez sajnos rontotta a kutak hozamát, de 1943-ban 536 méteres mélységben 49°C fokos termálvizet találtak. A II. világháborút követően mégsem gondolkodtak a termálvíz további hasznosításában és megszületett a Tétényi úti Kórház terve. A környéken a '70-es és '80-as években zajló hatalmas lakótelep-építések tönkretették a Bikás park alatti gyógyvízforrásokat, de 1991-ig még működött itt egy strand és tanuszoda is a forrásokra alapozva. A jó hír, hogy az említett, 1943-ban feltárt, védettséget élvező termálforrás ma is kiaknázható.

Hol van ez a forrás?

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház belső udvarán, egy elkerített területen.

Némi túlzással azt is mondhatnám: csak ki kell nyitni a vízcsapot.

Amikor több mint tíz éve főigazgató lettem, az első döntéseim egyike volt a vízkitermelési jog megváltása. Így ha majd bármikor úgy döntünk, hogy használjuk a termálvizet, akkor nem kell előröl kezdeni ezt a borzasztóan hosszú, költséges és bonyolult procedúrát.

A Szent Imre tehát annak idején fürdőkórházból lett közkórház. Ugyanez fordítva is lehetséges?

Természetesen, hiszen minden adott hozzá: a gyógyvíz, az infrastruktúra, a beépíthető területek és mindenekelőtt az igény Újbuda és a környék lakosainak részéről. Idővel ugyanolyan korszerű egészségügyi centrum jöhetne létre a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház területén, mint amilyen az Erzsébet Sósfürdő volt a maga fénykorában.

Mi a lehetséges menetrend?

Az első lépés az, hogy a Dél-budai Centrumkórház megvalósuljon Dobogón, ugyanis a DBC átadása után nyílik lehetőség a további fejlesztésekre.

Első körben a Szent Imre jelenlegi osztályai „átköltöznek„ a Szuperkórházba, a Tétényi úton megmaradó intézmény pedig társkórházként működik majd a DBC mellett. Itt látják el a krónikus, továbbá a műtét előtti előkészítésre és az operáció utáni kezelésre szoruló betegeket. Hosszabb távon ezt egészíthetné ki – a szabad kapacitások terhére – egy rehabilitációs-rekreációs funkció. Nappali kórház és fizetős gyógyturisztikai szolgáltatások is szóba jöhetnének, jelentős kedvezményekkel az itt élők számára. Mindez hatalmas előrelépést jelentene Újbuda és a környék lakóinak termálvizes gyógykezelésében.

Mi a jelentősége egy ilyen beruházásnak? Miért fontos egy fürdőkórház?

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a Dél-budai Centrumkórház, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház és az Erzsébet Sósfürdő egy komplexumot képezne.

A három egység összehangolt fejlesztésével azonban nem csak a múltat, a jelent és a jövőt kapcsolnánk össze hosszú távon.

A DBC önmagában is mérföldkő a magyar egészségügy történetében, de egy komplex fejlesztés megteremtené a szinergikus kapcsolatok lehetőségét a három intézmény között, kölcsönösen fokozva azok jelentőségét és teljesítményét.

A Dél-budai Centrumkórház számokban

223 ezer négyzetméternyi alapterület (mintegy 6 ezer helyiség)

1200 ágy (900 felnőtt, 300 gyermek egyágyas betegszoba)

1,2 millió ellátandó beteg

750 ezer felnőtt és 180 ezer gyermek járóbeteg ellátása évente

3870 fős személyzet

35 műtő

7 CT

3 MRI készülék

2 helikopterleszálló

24 órás sürgősségi ügyelet