Amikor az elhárítás vezetője valóban újságírók és ellenzéki politikusok ellen kémkedett

Az elmúlt napokban több parlamenti képviselő is kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez a Pegasus-üggyel kapcsolatban. A tárcavezető leszögezte, hogy

2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak.

„A lefolytatott ellenőrzések eredményei alátámasztják állításom” – közölte. Pintér Sándor szavainak lehetséges egy olyan értelmezése is, amely szerint az említett dátum előtt viszont történhetett ilyen eset, vagyis előfordulhatott illegális megfigyelés – írja a Magyar Nemzet.

„Ha igaz, hogy a kormány vég nélkül lehallgatott újságírókat, üzletembereket, független értelmiségieket, politikusokat, akkor ugye ezek hazaáruló bűnözők” – írta ki Gyurcsány Ferenc a " target="_blank" rel="noopener noreferrer" data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=&source=gmail&ust=1627044927244000&usg=AFQjCNGGgFr6sAytFXT05Zfg1sQuhFYlRA">Facebook-oldalára a kémszoftverüggyel kapcsolatban.

A bejegyzés azért rendkívül meglepő, mert pont

a Gyurcsány-kormány idejéből számos olyan példát lehet felhozni, amikor a titkosszolgálatokat politikai célok mentén használták

- fogalmaz a Magyar Nemzet.

2008 júniusában kétszer is találkozott Laborc Sándor, az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) (az elhárítás, jogutódja jelenleg az Alkotmányvédelmi Hivatal) vezetője az azóta több, a ’90-es években elkövetett leszámolás miatt is elítélt Portik Tamással. Az olajos bűnöző által kezdeményezett találkozók célja az MSZP hatalmának megtartása, a 2010-es választások befolyásolása volt. „Nekünk az lenne a dolgunk, hogy erősítsük a miniszterelnök urat [Gyurcsányt – a szerk.] vagy magában legalább az MSZP-t” – hangzott el Portik szájából a találkozón, amelynek leirata később nyilvánosságra került. A második találkozón szóba került: „Mi az, ami még szerintem önt érdekli? Média, önkormányzat, bíró, ügyvéd, ügyész?” – kérdezte Portik. Laborc válasza pedig az volt, hogy „ez így”.

Az alvilág egyik meghatározó vezetője és az elhárítás főigazgatója lényegében abban állapodott meg, hogy az egykori olajbűnöző információkat gyűjt és kreál fideszes politikusokról.

A sikeres, zavartalan munkavégzés érdekében Laborc Sándor még egy biztonságos telefont is intézett Portik Tamás számára.

Laborc Sándort később – már a Bajnai-kormány idején – Balajti László váltotta az NBH élén, aki távol tartotta a hivatalt a politikától. Ám elődje ténykedésével kapcsolatban kénytelen volt feljelentést tenni hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. Demeter Ervin akkori fideszes honatya úgy fogalmazott az ügy kapcsán: a 2010-es kormányváltás után derült fény arra, hogy van olyan műveleti dosszié, amiben a Fidesz elnöksége és a pártelnök közötti, 2006-os telefonbeszélgetés tartalmát rögzítették.

Emellett az is kiderült, hogy egy fideszes vezetőt rendszeresen lehallgattak.

A volt főigazgatónak Ovi és Bajusz néven volt telefonbeszélgetéseket és kapcsolatokat elemző dossziéja, amelyből egyes szakértők arra következtettek, hogy ezek a mappák Orbán Viktor és Kövér László lehallgatott beszélgetéseit tartalmazták.

Laborc Sándor – aki nyilván számos szenzitív, államtitkot képező információ ismerője – napjainkban a Demokratikus Koalíció tanácsadójaként tevékenykedik.

De ha már titkosszolgálatok és újságírók… Érdemes felidézni, azt követően, hogy a Magyar Nemzet munkatársai 2007-ben Lesencefalun, Szilvásy György kancelláriaminiszter nagyszabású építkezése helyszínén készítettek fotókat, gyűjtöttek információkat, az egyik újságíró lakásán megjelentek az NBH munkatársai. „Amikor kollégánk egyértelművé tette, hogy lapunk újságírójaként járt a településen, és a továbbiakban semmilyen információval nem kíván szolgálni, a két férfi arról érdeklődött, mennyire biztos az állása a Magyar Nemzetnél” – olvasható akkor megjelent lapszámunkban.

Borítókép: Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, elsőrendű (j), Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere, másodrendű (j2), P. László, egy biztonsági cég vezetője, harmadrendű (b2) és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója, negyedrendű vádlott (b) az úgynevezett kémper tárgyalásán a Kúria tárgyalótermében 2018. május 29-én.