Fuldoklik a Duna-part a műanyagszemétben: a hulladék nagy része a kólagyártókhoz köthető

„23 aktivista bevonásával, összesen 80 zsák hulladékot gyűjtöttünk össze a Szentendrei-szigetre szervezett szemétszedés alkalmával. 500 méteres partszakaszt tudtunk megtisztítani, a begyűjtött hulladék közel kétharmada, mintegy 2000 darab műanyag szemét volt, döntő többségben PET-palack. A szétválogatott műanyagot újrafeldolgozó üzembe juttattuk el, de a Duna által évek alatt lerakott szemétből rengeteg maradt még a szigeten, ezért arra buzdítunk másokat is, hogy ha arra járnak és tehetik, gyűjtsék a hulladékot. Mi biztosan folytatjuk a munkát“ – nyilatkozta Tóth-Kalló Éva, a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkéntese.

Az eseményen a Greenpeace munkatársának segítségével az önkéntesek márkavizsgálatot végeztek, hogy felmérjék, pontosan mely cégektől származik a környezetbe kikerült hulladék, aminek jelentős része PET-palack volt, illetve kisebb mennyiségben egyéb műanyag csomagolási hulladék.

A begyűjtött és átvizsgált 2000 darab műanyag hulladék mintegy harmada (624 db) volt beazonosíthatóan egy adott márkához, illetve vállalathoz köthető.

A beazonosított szemét több mint fele, 325 darab PET-palack a Coca-Colától származott.

Az eredmény nem meglepő: nemzetközi márkavizsgálatok szerint is a Coca-Colától származik a világon a legtöbb környezetbe kijutó műanyag hulladék. Az üdítős cég egymás után három évben érdemelte ki ezt a nemesnek egyáltalán nem mondható címet a Break Free From Plastic-mozgalom felmérése szerint, melynek a Greenpeace is a része. De 2018-ban a Tisza felső szakaszán végzett hazai szemétgyűjtés alkalmával is a Coca-Cola csomagolóanyagai domináltak.

A márkavizsgálat alapján a második helyen a Pepsihez köthető italcsomagolások végeztek a cégtől származó 101 db PET-palackkal (16%), míg a harmadik helyre a Szentkirályi Magyarország került 56 db palackkal, ami a beazonosított szemét körülbelül 9%-át jelentette.

A műanyag szennyezettség súlyosságát jelzi, hogy a márkavizsgálat során az aktivisták 25 db, szinte egy az egyben megmaradt Margitszigeti Kristályvizes palackot is találtak, melyet körülbelül egy évtizeddel ezelőtt vont ki a forgalomból egy, a PepsiCo-hoz köthető hazai cégcsoport.

Ez is azt támasztja alá, hogy a természetbe kikerült PET-palackok még hosszú évtizedekig szennyezik a környezetet, mikroműanyagokra töredezve pedig évszázadokon keresztül további komoly fenyegetést jelentenek élővilágunkra.

Csak a Coca-Cola globális szinten évente több mint 120 milliárd egyszer használatos műanyag palackot gyárt. Ez azt jelenti, hogy a cég másodpercenként 3800 darab PET-palackot önt a világra. A vállalat előszeretettel hangsúlyozza a fogyasztó felelősségét a szelektív hulladékgyűjtésben, miközben eldobható PET-palackokban forgalmazza termékeit olyan országokban is, ahol ez a szolgáltatás nem elérhető a lakosság számára.

Azonban az újrahasznosítás önmagában nem jelent kiutat a műanyagválságból, elég csak arra gondolni, hogy az eddig legyártott műanyagoknak kevesebb mint tizede lett csak újrafeldolgozva. Az egy használat után szemétté váló palackok pedig nem csak környezetszennyezőek, hanem rendkívüli mértékben pazarolják erőforrásainkat és rombolják a klímát, hiszen előállításukhoz értékes nyersanyagot, a Föld mélyéből származó kőolajat használnak.

Simon Gergely, a Greenpeace kampányfelelőse elmondta: „Azt várjuk a cégektől, hogy segítsenek kilábalni a nagyrészt általuk okozott műanyagválságból úgy, hogy felhagynak végre az eldobható csomagolóanyagok használatával. A kormánynak pedig jogszabályokkal kell köteleznie a cégeket az egyszer használatos italcsomagolások garantált újrahasznosítására és újratöltésére. Előrelépés, hogy a közelmúltban elfogadott törvény értelmében 2023-ban Magyarországon is bevezetik a kötelező visszaváltási rendszert, azonban az igazi megoldást a tartós, újratölthető, újrahasználható csomagolóanyagok jelentenék a műanyagszennyezés megfékezésére.”