Hableány-katasztrófa: Ukrajnában ragadt az egyik gyanúsított kapitány

Még a legtapasztaltabb büntetőjogászok sem emlékeznek olyan esetre, hogy akit magyar bíróság kényszerintézkedéssel sújtott, törvényesen elhagyhatta volna az országot. A Hableány-katasztrófa kapcsán 2020. január 30-án harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása miatt meggyanúsított ukrán Fjodor S., a Viking Idun hajóskapitánya megkapta ezt a lehetőséget – írja a Magyar Nemzet.

A büntetőeljárásról szóló törvény széles körben lehetőséget nyújt a leg­enyhébb kényszerintézkedés, a bűnügyi felügyelet alkalmazására, viszont nem írja elő kifejezetten, hogy az nem hajtható végre külföldön.

Fjodor S.-t tavaly január végén vették őrizetbe, a rendőrök a letartóztatását szorgalmazták, ám végül csak bűnügyi felügyelet alá helyezték. A bíróság kikötötte, hogy a kapitánynak minden hónap első hetében adott napon kell személyesen jelentkeznie az V. kerületi rendőrkapitányságon, egyébként szabadon mozoghatott bárhol a világon. (Ez még a pandémia előtt történt, amikor a dunai hajózást sem akadályozta semmi.) Fjodor S. hajózott tovább, és a megadott napokon meg is jelent az V. kerületi kapitányságon. A Covid-járvány miatt azonban leállt a dunai hajózás is, az ukrán kapitány pedig hazautazott Ukrajnába, és azóta nem jelentkezett személyesen a magyar rendőrségen. Azt hatósági forrásból tudjuk, hogy

ügyvédjén keresztül a bíróság által megszabott időpontban telefonon jelentkezik, él, de nem tud Magyarországra jönni. A nyomozás emiatt gyakorlatilag áll; a gyanúsítottat ki kellene hallgatni, de egyelőre nem tudják.

A nyomozásra még 2022. január 30-ig van törvényes lehetőség, addig így vagy úgy, de le kell zárni az ügyet. A rendőrség Fjodor S. távollétében is befejezheti a nyomozást és elküldheti az iratokat az ügyészségnek.

A Hableány-katasztrófa nyomozási irataiból minden kérdésre választ tudnak adni, a kapitány meghallgatását pedig jogsegély részeként is kérhetik az ukrán hatóságoktól.

A Fjodor S. által vezetett hajó a tragédia utáni percben ért a helyszínre és átgázolt a roncsokon, valamint a vízbe esett testeken.

A Hableány kapcsán a vízbe zuhant három dél-koreai túlélő is arról beszélt a tanúvallomásában, hogy az ütközés utáni pillanatokban majdnem elgázolta őket egy nagy hajó. Az Idun kapitánya tagadta a meggyanúsításakor, hogy tudta volna, emberek vannak a vízben és bűncselekményt követett volna el, amikor nem állt meg segíteni. A bizonyítékok szerint ugyanakkor a balesetről értesült, a két testvérhajó, a Sigyn és az Idun kapitányai ugyanis oroszul megtárgyalták rövidhullámú rádión, hogy valami történt. Fjodor S. azt tudakolta Jurij Csaplinszkijtől, a Sigyn kapitányától, hogy mi történt. Erre a másik kapitány azt válaszolta: „Elgázolhattam egy hajót. Látsz valamit mögöttem?” A válasz az volt, hogy „semmit”. A Sigyn eközben állt, visszacsorgott az ütközés helyszínére, majd ismét hegymenetbe kapcsolt, és csak 800 méter múlva állt meg, ahol kikötött. Az Idun pedig átgázolt a hullámsírba küldött Hableány és a vízbe esett utasok fölött.

Szakértők nem zárták ki eddig, hogy a 28 áldozat közül volt, aki ekkor vesztette életét, illetve azt sem, hogy a még mindig keresett eltűnt dél-koreai utas testét az Idun megsemmisítette.

Az ügyhöz tartozik, hogy a katasztrófa okozásával és segítségnyújtás elmulasztásával vádolt Jurij Csaplinszkij pere február 18-án folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

A Hableány-tragédia kapcsán írt korábbi cikkeinket itt olvashatja el:

Borítókép: A balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsa, miután a Clark Ádám úszódaru félig kiemelte a Dunából a Margit hídnál 2019. június 11-én