Szabadkát nem tudta visszaszerezni, de minden más helyen megerősödött a VMSZ

Vasárnap Szerbiában háromszintű, parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választást tartottak. Az előzetes eredmények szerint minden szinten óriási győzelmet ért el a Szerb Haladó Párt (SNS), és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is minden korábbinál jobb eredményt ért el minden szinten.

Szabadkát nem tudta ugyan visszaszerezni, de minden más helyen megerősödött a VMSZ. A legnagyobb délvidéki magyar párt kisebbségi pártként nagyobb támogatottságot ért el (2,3 százalék), mint országos pártként az ultranacionalista Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (2 százalék). Ilyenre korábban nem volt példa.

A VMSZ eredményét Pásztor István, a párt elnöke történelmi sikernek nevezte vasárnap esti nyilatkozatában, és ugyanígy értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is hétfői Facebook-bejegyzésében. A magyarországi politikus azt írta, „óriási gratuláció Pásztor Istvánnak, Pásztor Bálintnak, a VMSZ-nek és a vajdasági magyarságnak”.

Míg négy évvel ezelőtt több, ultranacionalista és szélsőjobboldali elveket valló párt és mozgalom is bekerült a parlamentbe, most egyetlen ilyen formáció sem kapott kellő támogatást.

A választás legnagyobb győztese azonban mégiscsak a Szerb Királyság Megújhodási Mozgalma (POKS) lehet, hiszen az ismeretlenségből verekedte fel magát a 3 százalékos parlamenti bejutási küszöb közelébe (2,8 százalék), és a végleges eredmények akár azt is eredményezhetik, hogy a monarchista elveket valló tömörülés bekerül a belgrádi törvényhozásba.

A győztesek között említhető Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó, aki a Győzelem Szerbiának elnevezésű listával eddigi politikai karrierje csúcsát érte el, mérsékelt – sem az ellenzéket, sem a kormánypártokat nem pocskondiázó – kampányát követően várhatóan 12 képviselőjét juttatta be az országos törvényhozásba. A sportoló korábban csak városi szinten volt aktív, évek óta az újbelgrádi önkormányzatot vezeti. Elemzők szerint az is elképzelhető, hogy az Aleksandar Sapic vezette Szerb Patrióta Szövetség (SPAS) is a kormánykoalíció részét képezi majd, Aleksandar Vucic SNS-elnök ugyanis az előzetes eredmények ismeretében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, minden bejutó párttal partnerségre kíván lépni.

A legnagyobb bukást pedig a parlamentből kieső radikálisok mellett a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szenvedte el, amely három évvel ezelőtt azért alakult, hogy az SNS-elnök Aleksandar Vuciccsal szemben jelöltet állítson az elnökválasztáson. Akkori vezetője, Sasa Jankovic egykori ombudsman súlyos vereséget szenvedett Vuciccsal szemben, és egy évvel később vissza is vonult a politikától. A pártot azóta Sergej Trifunovic színész vezeti, aki hangos, ám botrányoktól nem mentes kampányt folytatott az utóbbi hónapokban, a választási vereséget látva pedig felajánlotta lemondását.

A bojkottot hirdető ellenzék csak részben lehet elégedett, az előzetes adatok szerint a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot (47,7 százalék), így az ellenzéki vezetők nevezhetik ugyan illegitimnek a néhány hónap múlva felálló kormányt, ám ez sem magát az ország vezetését, sem a vele partneri viszonyt ápoló külföldi országokat nem fogja zavarni. A bojkottra szólító pártok hangját, úgy tűnik, leginkább Belgrádban hallották meg: a szerb fővárosi régióban volt ugyanis a legalacsonyabb a részvételi arány. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy az ellenzék elitista hozzáállása nem vált vonzóvá a vidéken élők számára, így ha a jövőben jobb eredményt szeretnének elérni, akkor a fővároson kívül is szimpatikus programmal kell előállniuk.

Az ellenzék szétforgácsoltsága abból is látható, hogy hiába csökkentették a parlamenti bejutási küszöböt néhány hónappal ezelőtt ötről három százalékra, egyik, magát komolynak nevező tömörülésnek sem sikerült megszereznie a kellő támogatást. Az előzetes adatokból az látszik, hogy a 21 induló közül csupán három országos párt kerül be a törvényhozásba, emellett négy kisebbségi lista képviselői ülhetnek még be a parlamenti padsorokba.

Amennyiben sehol nem kell megismételni a voksolást, a köztársasági választási bizottság csütörtökig közli a végleges eredményeket. Ezt követően harminc napon belül össze kell ülnie a parlamentnek, utána pedig kilencven nap áll rendelkezésére a pártoknak arra, hogy megalakítsák a kormányt, ami azt jelenti, hogy Szerbiának legkésőbb október végén, november elején lehet új kormánya, ám a választási eredmények tükrében erre sokkal előbb sor kerül.