Ukrajna szerint a magyarság nem őshonos kisebbség (videó)

Az M1 aktuális csatorna kulturális műsora, a Kárpát Expressz legutóbbi adásában az ukrán nyelvtörvény ügyével foglalkozott.

Az ukrán parlament ugyanis végső olvasatban is elfogadta a középfokú oktatást szabályozó, kisebbségeket is érintő törvényjavaslatot.

Ez három csoportba, egyfajta kasztrendszerbe sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra megfelelőnek tartott oktatást. Az első az úgynevezett őshonos népek, amelybe főként a krími tatárok tartoznak: számukra a törvény biztosítja az anyanyelven történő oktatást az ukrán nyelv tanulása mellett az elsőtől a tizenkettedik osztályig. A második csoportba az Európai Unió valamely tagállamának nyelvét beszélő kisebbségek kerültek. Számukra az ötödik osztályig biztosított az anyanyelven történő oktatás.

„A kommunista szovjet rendszerhez, meg Ukrajna függetlenségének első két évtizedéhez képest ez a törvény jogszűkítő”

– hangsúlyozza Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, megjegyezve, hogy 2017-ig anyanyelven lehetett az érettségiig tanulni. „Meg kell állapítani, hogy kettős mércét alkalmaznak, hiszen őshonossá nyilvánított bizonyos népeknek – amiben a magyarok nincsenek benne − engedélyezik, hogy az érettségiig anyanyelven tanuljanak.”

A csapi Gróf Széchenyi István Középiskola az ungvári járás egyik legnagyobb magyar tanintézménye, mely 1955-ben nyitotta meg kapuit. Itt egyelőre még 400 gyermek tanulhat az anyanyelvén. Kérdés, hogy meddig.

„Szeretjük a magyar meséket, a néptáncot, minden magyar dolgot. Nagyon fontos, hogy tudjunk így tanulni, mert vannak olyan gyerekek, akik ukránul egyáltalán nem tudnak. Nekünk ez a nyelvünk, és nem szeretnénk ukránul tanulni, de mégis elfogadták a törvényt” – mondja Varga Jázmin tanuló.

A törvény szerint a magyar iskolákban az ötödik osztálytól az éves óraszámok 20 százalékánál el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt folyamatosan növelni kell.

„Ez nagyon sötét perspektívák elé állítja a nemzetiségi iskolákat, mivel abból indul ki, hogy azoknak a magyar anyanyelvű gyerekeknek, akik nem tökéletesen beszélik az ukrán nyelvet, ukrán államnyelven kell tanulniuk a későbbiekben, a 11-ik osztályra a tantárgyak 60 százalékát” – fogalmaz Maha László, a csapi Gróf Széchenyi István Középiskola igazgatója.

„Sérülnek az emberi jogok is, hiszen a szülők adójából fenntartott intézményekben nem választható meg ezentúl a tanulás nyelve”

- teszi hozzá.

„El vannak keseredve a szülők is. Igazából nem tudják, hogy mi lenne a kiút, hogy most Magyarország felé vegyék az irányt, vagy lesznek olyan iskolák, magániskolák, ahol mégiscsak tudnak magyarul tanulni a gyerekek” – mondja Ónody Erika magyartanár.

A stáb ellátogatott Strasbourgba is, az Európa Tanácshoz, ahol a törvény elfogadása után az ukrajnai nyelvi jogokról tartottak kerekasztal-beszélgetést.

„Ukrajna nem csak a nemzetközi kötelezettségeinek nem tud majd eleget tenni, hanem egy olyan szerzett jogot von vissza, ami egész egyszerűen példa nélküli” – emeli ki Csernicskó István, a beregszászi Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője.

„A nemzetközi közösség segítségével, a magyar kormány kitartó támogatásával készek leszünk arra, képesek leszünk arra, hogy rendet tegyünk a magyar-ukrán kapcsolatokban, és ezeket a jogkorlátozásokat és az olyan teljesen abszurd törvényeket – amelyeket nyugodtan nevezhetünk a történelem legjogtipróbb nyelvtörvényének – megszüntessük” – teszi hozzá Németh Zsolt, az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint az ukrán törvény olyan elemeket tartalmaz, amely elsorvasztaná a magyar nemzeti kultúrát, az anyanyelvi közösségek pedig vagy elszigetelődnének, vagy felbomlanának.

Az MTA arra is felhívja a figyelmet, hogy az anyanyelvű képzés egyszerre joga a kulturális közösségnek és – az óvodástól az egyetemistáig – a fejlődő gyermeknek és fiatalnak is.

Nem rajtunk múlik a jó viszony

Korábban mi is megírtuk, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ukrán nyelv kisebbségi oktatására és a kárpátaljai magyarok anyanyelve egyidejű megőrzésének lehetőségére vonatkozó magyar javaslatról tájékoztatta ukrán tárgyalópartnereit kijevi látogatása során. Hanna Novoszad ukrán oktatási miniszter azonban a találkozójuk után azt közölte, egyik javaslatot sem tartja kivitelezhetőnek azok közül, amelyeket Szijjártó Péter ismertetett vele.