A gazdasági és a családpolitikai törvények voltak a legfontosabb döntések (videó)

A gazdasági és a családpolitikai tárgyú törvények meghozatalát nevezte a parlament őszi ülésszaka legfontosabb döntéseinek az Országgyűlés elnöke szerdán az InfoRádióban, melyről az Infostart írt.

Kövér László az Aréna című műsorban közölte:

ezek célja, hogy az elmúlt évek tendenciáinak folytatásaként a magyar gazdaságot a külső környezet negatív változásaitól függetlenítsék, továbbra is emelkedő pályán tartsák.

„Ennek hasznából pedig igyekezzenek egyre nagyobb mértékben támogatni a családokat a demográfiai trend megváltoztatása érdekében” – fűzte hozzá.

A közigazgatási bíróságok létrehozásának tervről azt mondta: a magyar igazságszolgáltatás hatékonyságát is javította volna Trócsányi László előző igazságügyi miniszter tervezete.

„Miután ezt nem voltunk képesek megértetni a hazai közvéleménnyel sem, nem is beszélve az eleve ellenséges külső opponenseinkről, ezért inkább visszakoztunk, mert a magyar igazságszolgáltatás teljesítménye így is jó” – fogalmazott.

A házszabálynak a képviselői magatartást szabályozó szigorításáról a házelnök azt mondta: ha némely renitenskedő ellenzéki képviselőt máshogy nem lehet megfékezni, akkor olyan szankciós rendszer kell, amely meggondolásra készteti őket.

„Ha mindenki úriemberként viselkedne, nem kellene olyan szabályozást kialakítani, amely szankcionálja a nem úriember-viselkedést” – fogalmazott.

Szerinte ennek már láthatók a jelei, ugyanis még mielőtt az új házszabály hatályba lépett volna, az elmúlt hetekben, hónapokban nem léptek át olyan határokat az ellenzéki képviselők, mint például egy évvel korábban.

A képviselői magatartás zsinórmértékéről az Országgyűlés elnöke úgy vélekedett, hogy a rend, a normális párbeszéd feltételeinek fenntartása közös érdek.

„Lehet háborúzni a médiában, de az Országgyűlés falai között (...) ezt ne csináljuk, mert azzal az utolsó olyan szigetet számoljuk fel a politikában, ahol az értelmes vita előre tudja vinni a közös ügyeinket” – hangoztatta. Kövér László méltatta a Ház törvényalkotási bizottságát, ahol, mint mondta, értelmes, szakszerű vitát lehet folytatni.

A házelnök szerint ott tört el egyszer és mindenkorra minden, amikor az ellenzék – a Jobbikot kivéve – az Alaptörvény 2011-es vitájáról teljesen indokolatlanul és értelmetlenül kivonult az ülésteremből. Kövér László erről, amellett, hogy azt mondta, méltatlannak tartja, úgy vélekedett, hogy az kényszerpályára állította az ellenzéket.

„Ott kezdődött az a verseny, hogy ki tud hangosabb ellenzéke lenni Orbán Viktornak” – fűzte hozzá.

Kövér László az Országgyűlés jövő tavaszi ülésszaka legfontosabb jogszabályának a 2021-es állami költségvetésről szóló törvény elfogadását nevezte.

Hozzátette: várhatóan újabb gazdaságvédelmi intézkedések törvényhozási hátterét is meg kell teremteni, továbbá a családpolitikában és az ifjúságvédelemben is lesznek törvénymódosítások és törvényalkotási kezdeményezések.

Kövér Lászlót a műsorban kérdezték a határon túli magyarság helyzetéről. Erről a házelnök kifejtette: Szlovénia és Horvátország mintaszerűen viszonyul az ottani magyar kisebbséghez, Szerbiában pedig egyértelműen pozitív tendenciák láthatók, amelynek okai között a szerb európai uniós integrációt is megemlítette, arra is kitérve, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség kormánypárt és valóságalakító tényező.

„A szerb kormány a legnyitottabb a magyar kabinet nemzetegyesítő törekvéseinek irányába”

- értékelt Kövér László.

Szerinte Szlovákiában a visegrádi országok együttműködése teremtette meg a jó légkört, de a februári választások miatt egyelőre bizonytalan lesz az együttműködés sorsa, majd megjegyezte, hogy a szlovákiai magyar közösség nem elégedett a helyzetével. Romániában meglehetősen nagy a politikai bizonytalanság – közölte, majd kijelentette: „szurkolunk az RMDSZ-nek és az ottani magyar közéletnek, hogy lehetőség szerint minél jobban tudják az erejüket összpontosítani”.

Álláspontja szerint Kárpátalján a magyarok éppen nincsenek a támadások középpontjában, majd annak szükségességét hangsúlyozta, hogy az ukrán vezetést kell meggyőzni arról, hogy az euro-atlanti integrációnak megfelelően ne csorbítsa az eddig megadott nemzetiségi jogokat. Ezzel az ukrán nyelvtörvényre utalt.

Kövér László beszélt arról is, hogy

óvatos várakozásokkal tekint az új összetételű Európai Bizottság (EB) működése elé, de úgy vélte, hogy a Jean-Claude Juncker által vezetett bizottságnál csak jobb lehet Ursula von der Leyen bizottsági elnöksége.

Bár nem osztják egymás nézeteit, habitusában óriási különbséget mutat az előző EB-elnökhöz képest a német politikus, aki nem a diktátumokra, hanem a párbeszédre helyezi a hangsúlyt.

Várhelyi Olivér szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos működésétől Kövér László azt várja, hogy nem hagyja békén az EB-t és az Európai Tanácsot, és megpróbálja rávenni az EU bővítésének szükségességére azon tagállamokat, amelyeknek a közösség kiszélesítése távol esik a nemzeti érdekeitől.

A házelnök szólt arról is, hogy a bővítés elsősorban közép-európai és német érdek, ugyanis – mint fogalmazott -

„mi érezzük leginkább annak a bizonytalanságnak, instabilitásnak a hátrányos következményeit, ami azért áll fenn, mert a Balkánt nem sikerült integrálni az EU-ba”.

Vélekedése szerint a magyar érdek az, hogy erős Európai Unió tagja legyen az ország, ennek előfeltételének pedig azt említette, hogy az Európai Néppárt (EPP) visszatérjen azokhoz az értékekhez, amelyek nevében az EPP-t, és a közös európai intézményrendszer is megalakították.