Kásler Miklós: közép-európai összefogás szükséges az onkológiában

Egyértelmű, hogy partneri együttműködésre van szükség a régiós országok között ahhoz, hogy a rákos megbetegedéseket vissza lehessen szorítani – hangoztatta Kásler Miklós szerdán Budapesten, a regionális miniszteri onkológiai együttműködési és partnerségi konferencián. Úgy fogalmazott, létre kell hozni azt a kritikus tömeget tudásban, tapasztalatban, kutatásban és ellátásban, amely a betegek javát szolgálja.

„A rák korunk civilizációs betegsége”, de a hagyományos törekvéseken túl új utakat is keresni kell, ami a kelet-közép-európai országok összefogása lehet – mondta a miniszter.

Bejelentette, hogy budapesti székhellyel megalakul a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia, amelybe tudósokat delegálnak az együttműködő országok.

Kásler Miklós előadásában szólt arról, hogy tavaly négymillió rákos megbetegedést regisztráltak Európában, és a tüdő-, a vastagbél-, illetve a gyomorrák, valamint nők esetében az emlőrák a leggyakoribb elváltozás.

Együttműködés szükséges a magasabb színvonalú ellátás érdekében

A közép-kelet-európai országok között nagyon nagy különbségek vannak a rákos megbetegedések tekintetében, amelyek a különféle szűrési technikákra, az eltérő ellátási módszerekre, a pénzügyi források eloszlására és különböző egészségügyi szakpolitikára vezethető vissza – mondta. Ahhoz, hogy emeljük az onkológia ellátás minőségét a régióban, sokféle tevékenységre van szükség, ezért az akadémiának feladata lesz az országok közötti eltérések harmonizációja, beleértve az oktatást és a kutatást is – ismertette Kásler Miklós.

A miniszter a prioritások között említette a nemzeti rákprogramok, a klinikai vizsgálatok harmonizációját, valamint a szakdolgozók megfelelő oktatását. Jelezte,

Magyarország már évekkel ezelőtt kialakította a nemzeti rákmegelőzési programját, amelyet tavaly újítottak meg.

A miniszter szerint fontos lenne a régióban a rákos betegek kezelésének összehangolása és az egyenlő hozzáférés megteremtése, valamint az onkológiai hálózatok közötti együttműködés is.

Hatékonyabb lehet a rákszűrés is

Kásler Miklós kitért arra, hogy egy új telemedicina központot kívánnak létrehozni, amely virtuális onkológiai szolgáltatást fog nyújtani az összes magyar rákközpont számára. A megbetegedési és halálozási adatok azt mutatják, hogy hatékonyabb rákkontroll-stratégiára van szükség Magyarországon. A lépések között említette a szűrési hatékonyság növelését, új biomarkerek alkalmazását, az alacsony dózisú CT-berendezésekkel végzett tüdőszűrést, és a személyre szabott gyógyászattal kapcsolatos technikák bevezetésére.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy az akadémia létrehozásával a kelet-közép-európai régió jelentős lépés tehet az onkológiai megbetegedések visszaszorításában és gyógyításában.

Nyugat-Európában több a beteg, de kevesebben halnak meg

Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője előadásában azt mondta, minden országban nő a rák kialakulásának kockázata, azonban az adatok szerint a nyugat-európai országokban magasabb ez a kockázat a kelet-európai országokhoz képest, mégis az előbbi régióban halnak meg kevesebben rákban, és a rossz halálozási adatokat a késői diagnózisra és a nem megfelelő terápiaválasztásra vezetik vissza – ismertette.

Mint mondta,

a megbetegedések és halálesetek nagyban elkerülhetők a rizikótényezők – mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen életmód – kizárásával.

Az adatok alapján a tüdőrák 85, a gyomorrákok 15 százalékáért felelős a dohányzás – mondta. A szakember szerint a rákos esetek 30-40 százalékát meg lehetne előzni ezen káros szenvedélyek mellőzésével.

Kifejtette, vannak olyan költséghatékony megoldások, amelyekkel a betegség hatékonyan megelőzhető, ide sorolta a méhnyakrák megelőzését célzó HPV-oltást, vagy a korai vastagbélrák-szűrést.

Minél hamarabb el kell kezdeni a kezelést

Ledia Lazeri beszélt arról, hogy a WHO ajánlásaiban életkorhoz kötve javasolják a különböző szűréseken való részvételt, amely ajánlásokra azonban sok ország nincs tekintettel. Kitért arra is, hogy lehetőség szerint le kell rövidíteni a diagnózis és a kezelés közötti időszakot, és el kell érni, hogy a tünetek megjelenésekor az emberek merjenek orvoshoz fordulni.

Az irodavezető említést tett arról, hogy sok országban nem elég fejlett a palliatív ellátás, „hatalmas szakadék tátong” a szükségletek és az ellátás nyújtása között. Mint mondta, a legtöbb országban a palliatív ellátás nem elég fejlett, ezen ellátást igénylő emberek 86 százaléka nem részesül megfelelő életvégi ellátásban, 88 százalékuk pedig nem kap megfelelő fájdalomcsillapítást. Hozzátette, a WHO 2014-es ajánlásában már megfogalmazta, hogy integrálni kell a palliatív ellátást a nemzeti egészségpolitikákban, újra kell alkotni az ehhez kapcsolódó jogszabályokat, és erősíteni kell ezen a területen a szakdolgozók képzését.