Tollra cserélte a „katyusát”

Nyíregyháza - Tizenöt év alatt tíz konferenciát szervezett, és számtalan emlékjelet állított.A helytörténet gyermekkora óta érdekelte, mert annak idején szülőfalujában, Beszterecen az általános iskolában Horváth József, majd Ibrányban, a középiskolában Hegedűs Dezső történelemtanárok beleplántálták a történelem szeretetét. Ez meghatározta pályájának jelentős szakaszát, hisz Tóth Sándor nyugállományú ezredes ma is kutatja Nyíregyháza és Szabolcs megye múltját, feltárja, az érdeklődők számára hozzáférhetővé teszi szűkebb pátriája nagyjainak munkásságát.

Hadi ismeretek, pedagógia

– Emlékezetes volt az érettségi, hiszen az év májusában éltük át a korszak legtragikusabb árvizét, s Ibrányból Újfehértóra menekítették a lakosságot. Egy kedves, vallásos család fogadott be bennünket, de a szervezett étkeztetésre az iskolába kellett járni. Az irdatlan hosszú falu végéről mire gyalogosan hazaértünk, lassan indulhattunk is vissza…

Az érettségi után egy év katonai alapképzés következett, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskola. Marcaliba irányították a tüzérdandárhoz, ahol tíz évet húzott le, majd jelentkezett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára. Az egyetem idejére Budapestre költözött a család (akkor már megszülettek a gyerekek), majd egy évig ingázott a főváros és Cegléd között. 1988-ban jöttek haza, a Damjanich-laktanyában volt parancsnokhelyettes.

– A rendszerváltás után megszüntették a munkakörömet, később a laktanyát is, fogalmazhatnék úgy is: derékba tört a katonai pálya. Véletlenszerűen lettem komendáns-hivatalvezető a helyőrség-parancsnokságon, ezer honvédségi lakás privatizációját kellett „levezényelnem” 1990 és 1998 között.

A hadkiegészítő parancsnokságra kerültem, a nyugállományú katonák, hadiözvegyek gondjainak kezelése volt a fő feladatom. 2001-ben lettem a toborzóiroda vezetője. Akkoriban a megye országos első volt a katonai toborzásban, innen jelentkeztek a legtöbben szerződéses katonának. 2005-ben, 35 évi katonai szolgálat után helyeztek nyugállományba. 2006. január 1-jétől főállásban végezhetem kutató-publikációs és közéleti munkámat.

Civil hagyományőrző

Az aktív közéleti tevékenység, melynek középpontjában a hagyományápolás áll, ma is jellemző Tóth Sándorra. Tizenöt éve elnöke a Nyíri Honvéd Egyesületnek. Emellett behatóan foglalkozik helytörténeti kutatással. Eddig 11 kötete jelent meg, kettő pedig kiadásra vár. Tizenöt év alatt tíz konferenciát szervezett, emlékjeleket (szobrokat, emléktáblákat) állítottak. Adományt gyűjtöttek a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola rendbehozatalára, egy tanterem viseli az egyesület nevét, Rákóczi szülőházának felújításában is aktív részt vállaltak Borsiban, Királyhelmecen pedig Reviczky Imrének állítottak emléket. Nyíregyházán a Kossuth-gimnázium falán állítottak emléktáblát az innen induló képzőművészeknek. És még hosszasan sorolhatnánk…

Tóth Sándor – nem mellesleg – végtisztességi szónok is.

KM-GYL

Kiadványok, kötetek

Nyíregyháza városa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszakában

„Koszorút a hősnek sírhalmára” (13 önálló tanulmány)

Nagy idők apró történetei 1848-1849

Rakovszky Sámuel 1848-49-es honvédezredes emlékezete

Kossuth-emlékek Szabolcsban

Zenei élet Nyíregyházán a XIX. században

A lelkiismeret parancsára (Reviczky Imre élete és munkássága, aki a háború idején zsidók ezreit mentette meg.)

Nagy Imre-emlékjelek

Forradalom az Isten háta megett és egyéb viszontagságok

Nyírség, akác, Sóstó (versgyűjtemény)

Húszéves a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége