Szép szavak, gyönyörű képletek

Nyíregyháza - Időnként a tudósok is elvesztik a fejüket – így járt szegény Lavoisier is, aki guillotine alatt végezte...

– A tudományok és a művészetek sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint gondolnánk, hiszen mindkettő egy nyelv. Olyan, amivel leírható a bennünk és a körülöttünk lévő világ: gyönyörű képletekkel, szemet gyönyörködtető egyenletekkel, vagy éppen szép szavakkal – mondta dr. Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Főiskola általános rektorhelyettese a magyar tudomány és művészet tiszteletére rendezett keddi konferencián, ahol a hallgatóság egy része jót mosolygott azon, hogy az egyenletek gyönyörűek is lehetnek...

Apró lépésekkel haladnak

– A tudományokat csak kis lépésekkel haladva, apródonként lehet megismerni! Ám minél beljebb jutunk, annál biztosabbak vagyunk abban, hogy csak elenyésző információ van a birtokunkban, sőt, nemritkán az is kiderül, hogy egyes területekről semmit sem tudunk.

– A tudomány sokszínű és rugalmas: képes arra, hogy átlépjen határokon, nemzeteken, de nagyon hosszú idő kell ahhoz, hogy eredményekről számolhassunk be.

– Gondoljunk csak bele: a tüzet az emberiség már egymillió éve ismeri és használja, de a működési elvét csak pár száz évvel ezelőtt vetették papírra. Nagyon fontos tudni, hogy a tudósok is emberek, akik időnként elveszítik a fejüket. Hogy a tűznél maradjunk: így járt az égés folyamatát dokumentáló Lavoisier, aki a francia forradalom után guillotine alatt végezte...

Prof. dr. Muraközy László egyetemi tanár arról beszélt, mit ér a tudományos előrelátás a saját szakterületén, a közgazdaságban. – Amit ma a közgazdasággal foglalkozók a főiskolákon, egyetemeken tanulnak, az több évtizedes, de még inkább több évszázados kutatásokon nyugszik. Ez is azt bizonyítja, hogy a kutató soha nem a pillanatnak dolgozik. A mostani tudásunk a múlt eredménye, amit ma kutatunk, azt pedig a jövő nemzedéke hasznosítja majd. Olyan rendszert vizsgálunk, amit több milliárd ember döntése határoz meg. És miközben pontosan tudjuk, hogy a tudomány mércéje az előrelátás képessége, nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy miért nem látták előre a közgazdászok a 2007–2009-es világgazdasági válságot.

Közbenső válság

– Ezt Erzsébet királynő is megkérdezte brit tudósoktól egy könyvtárátadáson, a felvetésről ezt követően komoly szakmai vita kezdődött. „Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó” – mondta a Nobel-díjas Niels Bohr, és ebben is igaza volt. A részkockázatokat sokan látták: azt, hogy az ingatlanpiacon komoly gondokat okozhatnak a rossz hitelek, vagy hogy egyes bankok nagy bajba kerülhetnek, de az ezekből következő rendszerszintű robbanást senki sem jósolta meg. És mint a válságok általában, ez sem volt előzmények nélküli, akárcsak az 1873–74-es, vagy az 1929–33-as. A ciklikusság jegyében fellendülés előzte meg, amit kordában kellett volna tartani, de ez nem történt meg. Vannak országok, amelyek már túl vannak rajta, másoknál ez hamarosan bekövetkezik, de én attól tartok, ez csak egy közbenső válság, ami egy nagyobbat előz meg – mondta a professzor.

A konferencián átadták a „Tudományért – Művészetért” elismeréseket, és előadások hangzottak el.

KM-SZA