Őseink, hőseink, példaképeink

Nyíregyháza - Európa több városában is forradalom tört ki 1848-ban, jelezve, hogy az emberek többsége nem akar elnyomásban, kiszolgáltatottságban, emberi és polgári jogok nélkül élni. Az uralkodók a saját karhatalmukra támaszkodva hamar leverték ezeket a megmozdulásokat, vérbe fojtották a forradalmakat, csupán egy országban élt még tovább a „szabadság, egyenlőség, testvériség” eszméje, s ez hazánk, Magyarország volt. S nemcsak abban különbözött a mi országunk a nyugat-európai államoktól, hogy a legtovább itt nálunk harcoltak a hősök a haza önállóságáért és függetlenségért, hanem abban is egyedülállóak vagyunk, hogy az osztrák császár csak idegen hatalommal összefogva, az orosz cár segítségét kérve tudta a magyarokat térdre kényszeríteni.

Történészeket faggattunk arról, hogy számukra a megyénkből ki a legszimpatikusabb személy a szabadságharc idejéből, miért állítaná példaképül a mai utódok számára.

Érdeklődésünkre a Kemecsén élő Lucza János nyugalmazott iskolaigazgató, a város lelkes helytörténésze így válaszolt:

- Az 1848/49-es hősök, példaképek, kiemelkedő személyiségek sokezres táborából számomra a kemecsei származású Krasznay Gábor honvédszázados emberi tulajdonságaival vált emlékezetessé, követendő példaképpé. A Kállóban megyei főtisztviselőként dolgozó jogi végzettségű szakember azonnal a haza, a szülőföld védelmére kelt. A szabadságharcban az első pillanattól az utolsó percig kitartóan, tisztességgel harcolt.

A szeptemberre megalakult Szabolcsi Nemzetőrzászlóalj főhadnagya. E zászlóaljnak azonnal kiemelkedő szerepe volt Jellasics utóvédhadának ozorai megsemmisítésében.

Ez az önkéntes nemzetőrzászlóalj képezte alapját a legendás 48. szabolcsi honvédzászlóaljnak, melyben Krasznay Gábor százados, majd század parancsnok lett. E zászlóaljnál volt a legerősebb az összetartozás, bajtársiasság, a szabolcsi szellemiség. Vitézség, bátorság, kitartás, hűség és hősiesség jellemezte őket. Utolsóként hagyták el Komárom várát. Krasznay Gábor 1873-tól 1890-es haláláig Nyíregyháza „építő-békítő” polgármestere lett. Kiemelkedő szerepe volt a megyeszékhellyé válásban, a város gazdasági, szellemi fellendülésében. A szilárd jellem, a szerénység, az önzetlen jóakarat, a tapintat volt Krasznay Gábor legjellemzőbb tulajdonsága.

Kedves Gyula hadtörténészhez Sipler Poldi, hivatalos nevén Lipót áll, aki bár tornyospálcai születésű, de igazából mándokinak vallotta magát, mert onnan vonult be önkéntesnek.

- Azért esett rá a választásom, mert ő testesíti kora fiataljainak gondolkodását, mentalitását, ugyanis vele együtt nagyon sok fiatal önkéntesnek áll, tudatosan vállalva a hazáért vívott küzdelem veszélyeit. Az hogy a magyar hadsereg újtípusú hadsereggé, nemzeti hadsereggé alakult, abban jelentős szerepet játszott a Lipóthoz hasonló önkéntesek helytállása. A többségük tanult, értelmiségi, írástudó fiatal - volt köztük lelkész, tanító, földesúr fia -, akik az adminisztrációval is foglalkoztak a seregben. Mozgósító erővel rendelkeztek, a többiek felnéztek rájuk.

Sipler Poldi a szabolcsi 48-as önkéntes zászlóalja tagjaként harcolt Ozoránál, a Muraközben, Csáktornyán, sőt még Stájerországban is. Isaszegnél szuronyosrohamot vezet az ellenség ellen, s ezt látja Aulich Lajos tábornok, s előlépteti hadnaggyá. Büszke volt a hadnagyi rangjára, de nem sokáig örülhetett neki, mert 1849. május 17-én a Buda ostrománál az első rohamnál halálos sebet kap.

A további részletek a Kelet-Magyarország 2014. március 14-i számában, vagy a kelet.hu portálon.