Büntethető a guberálás és a lomizás

Nyíregyháza - Lomtalanításkor a kitett hulladékot csak a közszolgáltató viheti el és kezelheti.

Megszűnhetnek a lomtalanításkor tapasztalható harcok, de az év eleje óta hatályos hulladékgazdálkodási jogszabály értelmében a kukákban sem szabad guberálni, és lopásnak minősül az is, ha valaki a szelektív hulladékgyűjtőkből emel ki egy betétdíjas üveget, azok ugyanis a közszolgáltató (a megyében ez az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft.) tulajdonát képezik attól kezdve, hogy kihelyezték azokat az utcára.

Nagyobb visszatartó erő

– A hulladékgazdálkodási törvény egy dolgot rögzít: a lomtalanításkor kirakott holmi a közszolgáltató tulajdonát képezi éppúgy, ahogy a szelektív gyűjtőkben elhelyezett hulladék is – mondta Éberhardt Gábor, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója, és hozzáteszi: nálunk eddig nem volt „lomis-ügy”. – Az, hogy az új jogszabály lehetővé teszi a lomisok és guberálók büntethetőségét, elsősorban azt a célt szolgálhatja, hogy megakadályozzák a szemetelést, megőrizzék a tiszta városképet – vélte az ügyvezető, ehhez pedig hatékonyabb lépésre és a nagyobb visszatartó erőt jelentő büntetésre lehet szükség.

Ahol a lomtalanításból származó hulladék hasznosítására lehetőség nyílik, ott a közterületek tisztán tartásán túl is érthető egy ilyen szankcionálás: a lomtalanításból összegyűjtött újrahasznosítható nyersanyag a közszolgáltatónak jelenthet bevételt, ha már az ő tulajdona, s nála merülnek fel a hulladékgazdálkodás költségei.

Lenne alternatíva

– Az aludobozok és PET-palackok nyersanyagként értékesíthetőek, de csak akkor, ha azt szelektíven gyűjtik, ezért fontos, hogy a lakótelepeken a kialakított szigeteken, a kertvárosi részeken pedig külön zsákokba gyűjtsék össze a szelektív hulladékot – magyarázza a szakember. Az új hulladéktörvény eredményeként már nem jellemző, hogy az értékesíthető nyersanyagért „dézsmálják” a szelektív gyűjtőket, s az ezt felvásárló vállalkozások felett is eljárt az idő. Tavaly több ilyen ügyben született feljelentés.

Hogy mi lehet a megoldás a lomisok ellen, hogyan lehet megszüntetni a lomtalanításkor tapasztalható áldatlan állapotokat, ami a megyében leginkább Nyíregyházán okoz gondot az évi egyszeri, tavaszi „kipakoláskor”? – A büntetés csupán egy megoldási lehetőség. Ami valós alternatíva, az a Nyugat-Európában már működő, de Magyarországon még csak lehetőség szintjén megfogalmazott újrahasznosítási központok létrehozása, ahol például a kidobott bútort megjavítják, majd kedvezményes áron értékesítik. Sajnos, a magas üzemeltetési költségek és az élőmunka terhei támogatás nélkül nem fedezhetőek ebből a tevékenységből, így ez egyelőre csak terv marad – fogalmaz az ügyvezető.

– Ha a nagyecsedi, kisvárdai és nyíregyházi központjainkban is elkészülnek a mechanikai-biológiai hulladékkezelő létesítmények, akkor 2015-től nálunk is lehetővé válik, hogy erőművi tüzelőanyagként hasznosítható terméket állítsunk elő a hulladékból – mondta Éberhardt Gábor.

Bűncselekmény

– A legutóbbi lomtalanítási akció során azt próbáltuk megakadályozni, hogy amíg a közszolgálató el nem viszi, azt ne szórják szét, a város különböző pontjain ne termelődjön újra a szemét, illetve jelenlétünkkel biztosítottuk azt, hogy a szolgáltató azt nyugodtan, rendben elvihesse. A guberálókkal szemben akkor intézkedtünk, ha a kiszedett szemetet elszórták – mondta Bodrogi László, a nyíregyházi közterület-felügyelet vezetője.

– Aki a közterületre kihelyezett kukákból, szelektív hulladékgyűjtő szigeteken lévő edényekből a hulladékot, vagy lomtalanításkor a kitett lomot elviszi, értékhatártól függően szabálysértést, vétséget vagy bűncselekményt követ el. Lomtalanításkor a kitett hulladékot csak a közszolgáltató szállíthatja el és kezelheti.

KM-BM