Az álmok világának csábítása

NYÍREGYHÁZA. A külföldön dolgozó magyarok számáról nehéz pontos adatokat találni. Az biztos, hogy megyénkből is sokan kelnek útra – van, aki megtalálja a számítását és kint marad, mások viszont hazatérnek. Jesenszky Judit kétszer is nekivágott a nagyvilágnak, de egyik alkalommal sem maradt sokáig.

– Hirtelen jött ötlet volt: először egy angol családnál dolgoztam – ez az út mindössze három napig tartott. Voltak rossz előjelek, melyek óvatosságra intettek: az elődöm csupán hét napig bírta a török feleség és angol férj mellett a két rakoncátlan gyermek felügyeletét. Furcsa volt, hogy a kicsiket nem a mi szokásaink szerint öltöztették és mosdatták – utóbbi valahogy mindig elmaradt, és a viselkedési normájuk is eltért a megszokottól. Három napig bírtam, szinte hazaszöktettek.

Jesenszky Judit: Ha mégis útra kelnék, nagyon alaposan tájékozódnék.

– A második körben már óvatosabb voltam. Egy Hollandiában élő magyar családnál dolgoztam babysitterként, és bár elég extrémek voltak, kezdetben nem volt semmi gond. Később viszont egyáltalán nem volt szabadidőm, mert a 4 éves gyerek, aki még nem volt szobatiszta, akkor is hozzám jött, amikor a szülei otthon voltak. Hónapokat töltöttem náluk, de végül úgy döntöttem: hazajövök. Sikerült elhelyezkednem, és most úgy gondolom, nem megyek többé külföldre dolgozni. De ha mégis megtenném, alaposan tájékozódnék, mert eltelnek a hetek, a hónapok, és ha a munkája nem teszi boldoggá az embert, akkor minden külföldön töltött nap szenvedés lehet.

Gyötörte a honvágy

Biztos egzisztenciát hagyott maga mögött Újteleki Mihály, amikor megvette az Angliába szóló repülőjegyét. Oktató volt egy főiskolán, mellette települési tűzoltóparancsnokként is dolgozott.

Számára egy jelentősebb „pénzinjekció” volt a hajtóerő a külföldi munkavállalásban.

– Kint az eredeti szakmámban dolgoztam: épületbelsők felújítását végeztem. Pénzben megtaláltam a számításomat, azonban ördögi körbe kerültem: a nyelvismeret hiánya miatt főleg magyarokkal találkoztam, de éppen ezzel akadályoztam meg magamat abban, hogy megtanuljak angolul. Biztos nyelvtudás birtokában talán tovább maradtam volna, de gyötört a honvágy, a családom is hiányzott. Így amikor letelt a hat hónapos szerződés, hazajöttem. Nem tervezem, hogy külföldön vállalok munkát, de kizárni semmit sem lehet.

Érdemes költözni

Olajos Tamás hosszú időn át dolgozott lapunknál, a fotóriporter azonban néhány éve Londonba költözött. Nem bánta meg: kezdetben egy fotóstúdióban végezte el azokat a munkákat, amihez másnak nem fűlött a foga, ma viszont már a maga ura: rengeteg a munkája, a nevét egyre többen ismerik fotósberkekben.

– A kezdeti nehézségek után viszonylag gyorsan történtek a dolgok. Az elmúlt 4–5 év elsősorban munkáról és új technikák elsajátításáról szólt. A fotózásból egy év alatt sikerült a filmezés felé fordulni, jelenleg pedig az interaktív és kreatív rendezés érdekel. Talpraesettnek kell lenni és keményen dolgozni, hogy az ember elérjen valamit, főleg mindenféle hátszél hiányában. Sikerült nagy cégeknél nagy projektekben fotóznom és filmeznem, sok olyan megoldást tanultam, amire otthon nem lett volna lehetőség. Mostanra elértem, hogy szabadúszóként dolgozom és azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek.

– Itt mindenki nyitott az újdonságokra, így alkotni is egyszerűbben, szabadabban lehet. Nem unatkozom, főleg hasonló érdeklődésű magyarokkal és külföldiekkel töltöm a szabadidőmet. Egyáltalán nem bántam meg, hogy Londonba költöztem, de sokak szerint ez a város inkább csak egy ugródeszka, így remélem, hamarosan egy újabb nagyvárosban is próbára tehetem magam – ez egyelőre biztosan nem Budapest lesz.

– A mögöttem lévő, pár évnyi munka- és élettapasztalat alapján azt mondom, érdemes külföldre jönni. Az itt szerzett tapasztalatok később otthon is hasznosíthatók, ha olyan lesz a helyzet, hogy érdemes visszaköltözni.

Beszédes adatok

A külföldön dolgozó magyar munkavállalók számáról nincs adat, de a különböző országokban működő hivatalok statisztikái növekedő trendre utalnak. A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint 2012-ben több mint 50 ezer magyar költözött Németországba, 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az osztrák munkaügyi központ adatai szerint az idén júliusban Ausztriában 62 335 magyar állampolgár dolgozott. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 júniusában felmérést végzett a magyarországi lakosság körében, melynek célja a tartósan külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok számának feltérképezése volt. A felmérés szerint június végén mintegy 250 ezer fő dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ami a teljes munkaképes korú népesség 4,4 százaléka.

Felfelé a ranglétrán

– Három éve döntöttem úgy, hogy szerencsét próbálok Angliában. Legalább annyira nehéz volt elindulni, mint hozzászokni egy új életritmushoz – mondja a 25 éves lány, aki egy étteremben kezdett el mosogatni. – Az akadozó nyelvtudásommal nem számítottam jobb munkára – meséli a realitásokról. Óránként 5,50 font volt a kezdő bére, de ebből is futotta arra, hogy szobát béreljen, egyen-igyon, ha kedve tartotta, bulizzon, és félre is tudott tenni. – Az egyre biztosabb nyelvtudás vitt felfelé a ranglétrán, ma már én irányítom a pincérek munkáját, magasabb a fizetésem, és egyre ritkábban gondolok arra, hogy hazajövök – jegyzi meg a jövőről. Az pedig, hogy Londonban ismerkedett meg az amerikai kedvesével, akivel már össze is házasodtak, teljessé tette az életét. Már csak az a kérdés, hogy a közös életük Európában vagy Amerikában folytatódik.

KM