2013.09.18. 18:47
Összetett folyamatok teszik biztonságossá az autóbusz közlekedést
Nyíregyháza - Azt kérdeztük meg dr. Huba Pétertől, a Szabolcs - Volán személyforgalmi igazgatójától: milyen körülmények tehetik biztonságosabbá a buszos közlekedést, a válaszból kiderült, több körülmény alakítása is fontossá válhat a cél érdekében.
Nyíregyháza - Azt kérdeztük meg dr. Huba Pétertől, a Szabolcs - Volán személyforgalmi igazgatójától: milyen körülmények tehetik biztonságosabbá a buszos közlekedést, a válaszból kiderült, több körülmény alakítása is fontossá válhat a cél érdekében.
Igazgató úr elmondta: az egyik szempont a járművek kialakítása. A gépkocsi vezetőjét a modern, síkpadlós autóbuszokon, belső tükrök rendszere segíti a rálátásban, még az ajtók holt terére is, a le és felszálló utasok biztonsága érdekében. Ezt a területet ezeken a járműveken sárga festéssel, vagy burkolással jelzik, és ide poggyászt se tegyenek, mert az ajtók mozgását akadályozza! Régi típusú buszokon, a lépcsőn utazni nem szabad, de a lépcsőtérre itt is rálát a járművezető ezt a megfelelően elhelyezett lámpák is segítik.
A belső tükröket külső tükrök egészítik ki, így a jármű előtt, és oldalánál sem maradhat rejtve semmi, általános esetben. A jármű biztonsági rendszerében az ajtók záródását az utasoknak hangjelzés, a gépkocsi vezetőnek fényjel mutatja. Ha idegen tárgy kerül az ajtó útjába, az automatikus visszanyitást eredményez, és a sikertelen zárát a fényjelzés mutatja a pulton a járművezetőnek. Ugyancsak a jármű rendszereihez tartoznak az utasok biztonságát segítő kapaszkodók.
Ha már az utasokról esett szó, ők is segíthetnek egymásnak, és a sofőrnek. Időben jelezzék leszállási szándékukat. Sajnos előfordul, hogy a nehezebben mozgó nagyon fiatal, vagy nagyon idős utasok késve jeleznek, és utolsóként próbálnak leszállni a járműről. Ha van rá mód, az ajtó előtt állóknak szóljanak, nyomják meg ők a gombot, a leszállni akaró utasokat engedjük előre, és ha lehet, a nehezebben mozgó utasok hagyják el elsők közt a járművet. Felszállni elöl lehet, leszállni hátul, de aki nehezebben mozog, a középső ajtót válassza. A felszállni akarók hagyják előbb leszállni az utastársakat, mert az ajtóban tolongás ugyancsak balesetveszélyes.
A megálló helyek kiépítése olyan, hogy a peronnak a jármű teljes hosszáig kell tartania. Szilárd burkolattal kell rendelkeznie, legyen megfelelő a csapadék elvezetése, ne legyenek benne pontszerű akadályok, oszlopok, fák. Nyilván az utak felújítása és új utak építése során van mód az infrastruktúra kialakítására, de időbe telik, amíg a régi megállókat át lehet alakítani. Ugyanez érvényes a járművekre, a közforgalmú közlekedésre alkalmas minősítés megszerzése nem azt jelenti, hogy párnás az ülés, és van klíma berendezés, hanem ezeknek a biztonsági rendszereknek a megléte.
A gond akkor van, amikor valaki úgy parkol, hogy autója belóg a forgalmi sávba, emiatt a busz nem tud párhuzamosan beállni a peron mellé, a sofőr pedig nem lát rá a tükrökből a szükséges területekre. Őket sok irányú stressz éri, és fél évente vesznek részt olyan képzésben, ami forgalmi helyzetekre, konfliktus kezelésre, is kiterjed. A turista buszoknál a hosszú út miatti fáradság jelenti a baleseti kockázatot, a menetrend szerinti járatokon pedig a gyakori megállás és elindulás. Például a mi sofőrjeinket 50 km. menetrend szerinti út megtétele alatt jóval több konfliktus éri, mint azt, aki elindul A-ból, é s megérkezik B-be.
Az évente két alkalommal megrendezett tanácskozásokon a volán társaságok szakemberei a szokatlan baleseti okok tanulságait is megbeszélik, és ahol lehet a képzésekbe is beiktatják. Ezek azonban a már lezárt vizsgálati eredmények bizonyított tényei alapján történhetnek meg.
Előzmények: