Túlélőtúrán a megyei kempingek

Dombrád, Nyíregyháza, Tiszamogyorós - Ha el nem is olvadtak a boldogságtól, akár egy kempingsajt, nem panaszkodhatnak az idei nyárra a falusi turizmussal és a kempingeztetéssel foglalkozók a megyében. Az előzetes félelmekkel ellentétben ragyogó volt az időjárás (olykor túlságosan is) – ugyan mi kell még a vendégcsalogatáshoz? Lássuk be, nem kevés...

A Főnix Camping évtizedek óta várja a vendégeket Tiszamogyorósnál. Sokat megéltek már, bőven van rálátásuk a helyzetre.

– A mostani szezonnak kedvezett az időjárás, az elmúlt 10 év legjobb vízállásának örvendhettünk, mégis a vendégforgalom alig mondható közepesnek. Ebben a vízitúrázó, táborozó, kerékpárosok egyaránt benne vannak – fejtegette Katkó Lászlóné. – Az ingyen szolgáltatásainknak (a 40 kerékpárnak és a 10 kenunak) köszönhető, hogy a tavaszi, a nyári és az őszi hónapokban táborokat tudunk kínálni, mellyel élnek is az iskolák és az egyéni nyaralók.

Én mindig bizakodó voltam. Most is azon dolgozom, hogy a sok negatív ráhatást, ami csökkenti a családok pénztárcájának tartalmát, és mégis el tudja küldeni a gyereket táborba, ilyen szolgáltatásokkal tegyük színesebbé, gazdaságosabbá. Tény: ezek az évek nem a fellendülés évei a Felső-Tiszán, hanem kemény munka árán a szinten tartás évei. De ha ez sikerül, akkor már megérte küzdeni, mert az út csak előre vezet.

Úgyszintén rutinosnak számít a szakmában Hamvas Sándorné, aki pontosan 20 esztendeje üzemelteti a dombrádi Hóbort üdülőt.

– Húsz év... – sóhajtott nagyot. – Emlékszem, akkoriban már májusban lehetett tudni, hogy augusztusban kik jönnek nyaralni. Ez persze annak is köszönhető, hogy a Dunapack Zrt., a papírgyár a tulajdonos, és a dolgozók, a családok sorban álltak a helyekért. Más időket élünk, változtak az üdülési szokások. Az idei kihasználtságunk egy hajszállal jobb volt a tavalyihoz képest. Turnusokról nem beszélhetünk, a hétvégi turizmus a jellemző, nagyobb a kereslet a szlovákok részéről. Ezen a nyáron jóformán észre sem vettük, hogy volt vízitúra a Tiszán. Mi évek óta ugyanazon az árakon dolgozunk, amit jó néven vesznek a vendégeink. Mindig abban reménykedünk, hogy jobb lesz, egyszer csak majd fellendül a turizmus. A vendégszeretetünkön nem múlik, az egészen biztos...

Prof dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár, a Falusi Turizmus megyei szervezetének elnöke szerint a falusi turizmus nagyon szezonális, melyet nagyban befolyásol az időjárás.

– A falusi turizmus nagyon szezonális a megyében, és az időjárás nagyon befolyásolja. A gyengébb májusi kezdés után nagyon kedvező nyarat tudhatunk magunk mögött. Persze segítettek a vízi lehetőségek mellett a széles körben elterjedt fesztiválok. Ma már nincsenek előrefoglalások, hanem az idő függvényében a hét közepén döntenek a turisták az előrejelzés értelmében a hosszú hétvége programjáról. Mivel a hosszú, meleg periódusok követték egymást, a július-augusztus hónap az előző évihez képest mintegy 8-10%-os növekedést mutat. Mindebbe az is besegített, hogy jelentősen nőtt az új vendégházak, és ezzel együtt a minőségi szálláshelyek száma.

Az új szállások kivétel nélkül mind védjegyesített, 4 napraforgós szállások, melyek a szálláson kívül minőségi programcsomagokat is árulnak. Sajnos, a Tisza és mellékfolyóinak felfedezése és vízi turisztikai hasznosítása leszállóágban van. Nem tud tematikusan olyan programokat nyújtani, ami elősegítené a vízi világ megismerését, és az infrastrukturális fejlesztések (kikötők, csónakmegőrzők, WC és zuhanyozó, étkezési helyek, stb.) nem valósultak meg. Nem oldódott meg a felső-tiszai indulás határrendészeti, határátlépési problémája.

– Az idei nyár kétarcú volt a falusi turizmus szempontjából. A vízparti vagy vízhez közeli települések szállásadói elégedettek – kezdte értékelését. – Éppen a múlt vasárnap beszélgettem el velük, és egy jó turisztikai szezonról számoltak be. Talán a víztől távolabbi vendégházak is közepesnek mondható vendégforgalmat bonyolítottak, ha megfelelő minőségű a szolgáltatásuk. Megjelent egy új fogyasztói szegmens: a nagyszülő unokával. Ők olyan vendéglátókat keresnek, akik a hagyományos falusi porták szerint még állattartással is foglalkoznak, és ma már nem csak a budapesti, hanem a vidéki gyermeknek is szeretnék megmutatni a falusi udvar állatait.

– A falusi turizmus fejlesztése terén sok a teendő. Mindenekelőtt a meglévő, védjegyesített vendégházakat tematizálni kell. Meg kell határozni, hogy milyen vendégkör fogadására a legalkalmasabbak, és a fejlesztésüket e vendégkör igényéhez kell igazítani. A lehetőségek szerint ki kell lépni abból a gondolkodási módból, hogy bárki jöhet, csak vendég legyen. Nagyon célzott marketingmunkával lehet újabb célközönséget megnyerni. Olyan új generáció alapított családot, és szeretné a falusi életvitellel megismertetni a gyermekét, aki már maga is csak elmondásból ismeri vagy falusi turisztikai emlékei vannak. Erre a vevőkörre nagyobb figyelmet kell fordítani! Sokkal több kedvezményt kellene kapniuk a falusi szállásadóknak, hiszen önfoglalkoztató módon igenis jelentősen hozzájárulnak a vidék talpon maradásában. A sok funkcióvesztett faluban jelentős szerepet töltenek be a helyi export megteremtésében.

Turizmusgyilkos az összemosdás

– A fesztiválok turisztikai szerepe egyre kisebb lesz, hiszen minden törekvés ellenére nem sikerült döntés hozni abban a kérdésben, hogy melyik az a 4-5 komolyabb múlttal rendelkező fesztivál, amely turisztikai vonzerőt jelent, és amit az egész megyének támogatni kellene. Kellene tehát olyan attrakció, amely a megyébe csalogatja a magyar és külföldi vendéget. Kellenek a falunapok is, hogy a települések lakossága tudjon szórakozni. A kettő összemosdása viszont turizmusgyilkos-elgondolás, ahol a szervező azt gondolja, hogy minél híresebb és minél több országos előadót tud meghívni, annál jobb turisztikai rendezvényt szervezett. Nos, nem! A turisztikai rendezvények a helyi hagyományokra kell, hogy épüljenek, ami eladható lesz mindig, és a helyes célközönség megfelelő marketingmunkával a megyébe hozható. A sztárok viszik a pénzt, és még azt az értéket is háttérbe szorítják, amely az épített és hagyomány őrző tevékenységünkben rejlik – említette prof. dr. Hanusz Árpád.

KM–LTL