Jókai nem halványuló igazságai

Nyíregyháza - Díszbemutatóval ünnepelte (volna) pénteken az 1848. március 15-i forradalom 165. évfordulóját a Móricz Zsigmond Színház. A cudar időjárás következtében azonban a nevezetes premiert március 17-én tartották meg.

A kőszívű ember fiai című Jókai-könyv Sediánszky Nóra készítette friss adaptációja megtartotta az eredeti mű legfőbb mozzanatait. A regény bőven adagolja a tragikus helyzeteket. A küzdelem, a szerelem, az árulás, a bosszú, a szenvedélyek és az indulatok pátosza megannyi drámai szituációban bomlik ki. A Baradlay Kázmér-végrendelettel szembeszegülő anya külszolgálatból hazatérő fiainak kalandos életalakulása magán- és közélet, sors és történelem szorításában alakul. Sediánszky Nóra a fő cselekményszálakra összpontosított, igyekezvén elhagyni minden, az epikus teljességből adódó mellékmotívumot. Műve a szabadságharc Jókai-féle „ragyogó hőskölteményének” képeskönyve lett.

Filmszerű jelleg

Az előadás nem pusztán nyelvében modern, hanem szcenikájában is. A hömpölygő, szerteágazó cselekményű epika a színpadon szükségszerűen több rövidebb-hosszabb jelenetre tagolódik. Ezek folyamattá szervezését hivatottak biztosítani a Bánki Ákos és Szöllősi Géza díszletként funkcionáló, olykor konkrét, olykor asszociatív, vetített számítógépes grafikai megoldásai. Tasnádi Csaba ihletett rendezése ez által nemcsak úrrá lesz az epizódok egymásba olvasztásának bonyolult mechanizmusán, hanem a játéknak sajátos filmszerű jelleget kölcsönöz. (A folyamatos mozgást imitáló háttérképek erősítik ezt a hatást: a látványt közelítik az ifjabb nézők vizuális elvárásaihoz is.) Tasnádi néhány dinamikus jelenettel (mozgástervező: Gyöngyösi Tamás) igyekezett oldani a történet időnkénti állóképszerűségét.

A tisztaság ragyogó példái

A kőszívű ember fiai a mai példaképkereső világban – romantikusan túlrajzoltan bár – olyan emberi tulajdonságokat láttat, amelyeket bízvást magáénak érezhet bárki, mert az előadás a hazaszeretet, a hősies helytállás, az önfeláldozás, a tisztaság ragyogó példáit kínálja. A főbb szerepeket alakító színészek odaadóan formálták meg a figurákat: Pregitzer Fruzsina konok, ám drámai Baradlaynéja, Frirdik Noémi ördögien kegyetlen Alfonsine-ja, Gosztola Adél Plankenhorst bárónéja, Bárány Frigyes Baradlay Kázmérja, Nagyidai Gergő Palvicz Ottója emlékezetes munka. Úgyszintén szívesen idézzük fel Illyés Ákos, Rák Zoltán és Fellinger Domonkos megformálásában a három Baradlay-fiú alakját, miként a Horváth László, Kuthy Patrícia, Petneházy Attila, Varga Balázs és Tóth Károly által életre keltett hősöket is. A Szózat dallamíveivel záruló előadás méltó az ünnephez; Jókai igazságai ma sem halványulnak el.

Karádi Zsolt