Nézőpont: Rémképes béke

Ha valaki elindítja a nagy bummot, a mi lábunk alól is kifújja az atomvihar azt a drága jó nyírségi homokot – Nyéki Zsolt jegyzete.Katona, jelentse: mit kell tennie atomrobbanás észlelésekor? – csattant az ügyeletes tiszt kérdése, mielőtt átvettük a laktanya őrszolgálatát, s nekem rendszerint az Uralok és Csepelek M-zárolt készlete fölé emelkedő őrtoronyba kellett felmásznom. Mint a legmagasabb pont, ez volt az atomrobbanást megfigyelő hely, és én szépen felmondtam a leckét a stopperóra indításától kezdve az atomfelhő szélességének logarléces megmérésén át az orifonon leadott riasztásig.

Mindezt az elvárt feszes, katonás precizitással, de érzékeltem a feladat tragikomikumát, hisz annyit már 18 éves előfelvételis („tápos”) fejjel is sejtettem: ha én egyszer atomfelhőt látok, akkor tologathatom azt a logarlécet… Nem féltünk az atomháborútól, de ettől persze ez az eshetőség még a Föld és az emberi civilizáció totális pusztulásának legnagyobb rémképe volt és maradt a mai napig.

Érthető hát az az ideges reagálás, ami egy-egy „feltörekvő” ország atomkísérleteit övezi, csak hát épp azok a leghangosabbak, akik maguk elfelejtenek jó példát mutatni, és atomarzenáljuk ezredrészével úgy szét lehetne pukkantani ezt a törékeny bolygót, mint egy lebegő szappanbuborékot. Hiába vannak a rakétasilók, tengeralattjárók és repülőgép hangárok több ezer kilométerre csöndes kis megyénktől, ha valaki elindítja a nagy bummot, a mi lábunk alól is kifújja az atomvihar azt a drága jó nyírségi homokot.

Ezért van okunk figyelemmel kísérni, mi történik a nagyvilágban, és jogunk a véleményformálásra. Megrögzött békepárti vagyok, de az a fajta, aki a kompromisszumokért kész csatába szállni – küzdök a közös nevezőkért, ami e súlyos témában ingatag alapokon áll.

Jelenleg ugyanis öt atomhatalom ismeri el létezését: Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország, de rajtuk kívül másokról is tudott, hogy atomfegyverrel rendelkeznek, ilyen India, Izrael, Pakisztán, s a jelek szerint Észak-Korea. A helyzet pedig az, hogy akik ezt a tömegpusztító fegyvert birtokolják, a béke jelszavával tiltják meg mindenki másnak azt. Nagyon helyesen, csak hát hiányzik valami: a leszerelés, de a teljes. Ehelyett van egy szűk közösség, amely egy bizonyos jogot fenntart magának, mely jogtól eltilt másokat, s ezért kész katonai csapásokat is mérni bárkire – furcsa jogalap.

Olyan ez, mintha néhány erős barátommal egyesületet alapítanánk azzal a céllal, hogy a lehető leghatározottabban fellépünk az erőszak legkisebb formája ellen is – de aki hasonló egyesület alapítását fontolgatja, azt készek lennénk jól elverni. A visszás nagypolitika emberi gyarlóságokban gyökerezik, de jobb szeretném, ha még száz év múlva is a nyírségi homoktalajban gyökerező almafa gyümölcsét ropogtathatná az utókor.