Strasbourgi lövöldözés - Sárgamellényes Facebook-csoportokban összeesküvés-elméleteket terjesztettek

Párizs - Összeesküvés-elméleteket terjesztettek szerdán a francia kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesek egyes Facebook-csoportjaiban a Strasbourgban előző este két halálos áldozatot és 13 sebesültet követelő lövöldözés kapcsán, azt feltételezve, hogy a merényletet a titkosszolgálatok rendezték meg a rendkívüli állapot kihirdetése érdekében és a tüntetők elijesztésére.

A közösségi oldalakon sokan azt feltételezik, hogy az "úgynevezett terrortámadást" a kormány rendelte meg a sárgamellényesek közel egy hónapja tartó tiltakozássorozatának elnémítására.

"És íme. Megtörtént, aminek meg kellett. Véletlenül éppen Macron beszédének másnapján és a következő szombati tiltakozás előtt" - olvasható egy kommentben az újabb tiltakozónap hivatalos oldalán, amelyhez eddig több mint 60 ezren csatlakoztak.

A sárgamellényesek egyik fő hangadójának számító "Fly Rider" (Maxime Nicolle) videót tett közzé saját, mintegy 120 ezer követővel rendelkező oldalán, amelyben azt mondja: "Most komolyan, valaki aki tényleg merényletet akar végrehajtani, nem arra vár, hogy három emberbe ütközzön este nyolckor egy utcában, hanem a Champs-Elysées-re megy, amikor ott milliók vannak és felrobbantja magát. Na, az egy igazi merénylet!" - mondta a sárgamellényes.

Egy kommentelő szerint "biztos volt egy degenerált Strasbourg utcáin, és ezt most a kormány merényletnek akarja eladni".

"Ez a strasbourgi esemény túl szép segítség Macronnak, hogy elfelejtesse a sárgamellényeseket. Őrültek mindenhol vannak. De emiatt készültséget hirdetni?!" - írta a sárgamellényesek egyik alapítócsoportja, a Blocage National le 17 Novembre Organisation Générale.

Az összeesküvés-elméleteket terjesztő üzenetek miatt több Facebook-csoport adminisztrátora jelezte, hogy átmenetileg felfüggesztik a kommentálási lehetőséget és semmilyen új tartalmat nem publikálnak. A kezdeményezést számos olyan sárgamellényes üdvözölte, akik elhatárolódtak az üzenetektől és együttérzésüket fejezték ki az áldozatok hozzátartozóival.

Laurent Nunez belügyminiszter-helyettes a France Inter közrádióban szerdán megerősítette, hogy nem tervezi a kormány a sárgamellényesek tüntetéseinek betiltását és szombaton megrendezhetik az ötödik országos tiltakozónapot is. A kormánytag felháborítónak nevezte azokat a manipulációs vádakat, amelyek szerint a kormány megpróbálja elfojtani a sárgamellényesek mozgalmát. Hozzátette, hogy Strasbourgban emberek haltak meg és több a súlyos sérült. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy szombaton kevesebb sárgamellényes tüntetés lesz, mint az elmúlt hétvégéken.

Fabrice Epelboin, a közösségi oldalak szakértője szerint a sárgamellényeseknek csak kis százaléka terjeszti az összeesküvés-elméleteket, a többségük inkább nyugalomra int a merényletet követően, és együttérzést fejezte ki.

Szerdán mintegy 4 ezren tiltakoztak az úttorlaszokon és a körforgalmakban az előző napi 6 ezerhez képest. Abban egyetértettek, hogy a tiltakozást folytatni kell Emmanuel Macron államfő hétfői bejelentései és a strasbourgi merénylet után is, de abban megoszlottak a vélemények, hogy részt kell-e venni a szombati tiltakozónapon a nagyobb városokban szervezendő tüntetéseken.

Nicole Belloubet igazságügy-miniszter egyértelműen azt mondta, hogy "a mozgalomnak véget kell érnie", amire válaszul Clémentine Autain kommunista képviselő azzal vádolta meg a kormányt, hogy fel akarja használni a strasbourgi merényletet céljai eléréséhez. Benjamin Griveaux kormányszóvivő azzal zárta le a vitát, hogy "nem a kormány dolga megmondani, hogy egy tiltakozó megmozdulásnak folytatódnia kell-e vagy sem".

A francia államfő hétfő esti televíziós beszédében jogosnak nevezte a kormány szociális és adópolitikája ellen negyedik hete tüntető sárgamellényesek elégedetlenségét, jelképesen "gazdasági és szociális rendkívüli állapotot" hirdetett ki, és egy sor intézkedést jelentett be. A cél az, hogy Franciaországban ezentúl mindenki méltó módon élhessen meg a munkájából. A konkrét intézkedések között szerepel, hogy a minimálbér január 1-jétől 100 euróval emelkedik, a kétezer eurónál alacsonyabb összegű nyugdíjak után ezentúl nem kell járulékokat fizetni, a túlórapénzek pedig adó- és járulékmentesek lesznek a jövő évtől.

- MTI -