Élesen támadja a török sajtó az örmény népirtásról hozott Bundestag-döntést

Ankara, Isztambul - Mind a kormányhoz közeli, mind az ellenzéki török napilapok rendkívül elítélően írtak pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) előző napi döntéséről, amely népirtásnak minősítette az egykori az Oszmán Birodalomban végrehajtott örményellenes mészárlásokat.

Több vezető sajtóorgánum szokatlanul éles hangot ütött meg.

A Star című kormánypárti napilap egyenesen Angela Merkel német kancellár Hitler-bajuszos arcképét tűzte címlapjára. Az újság úgy vélte, hogy Németország a határozattal igyekszik "szépíteni" tekintélyén, ha már kudarcot vallott a török terrorellenes törvény megváltoztatásában, amelyet a török állampolgárok schengeni vízummentességének egyik feltételeként szabott. A lap kiemelte Devlet Bahcelinek, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökének reakcióját, amely szerint fel kell függeszteni az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást.

Az ellenzéki, kemalista Sözcü napilap úgy fogalmazott: "Hitler unokái Törökországot vádolják népirtással, szégyelljék magukat!". A nyitó oldalon Merkelt horogkeresztes náci karszalaggal és vaskereszttel ábrázolták. Az újság azzal vádolta meg Németországot, hogy az a Törökországban terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) szállít fegyvereket, amelyek a délkeleti országrészben zajló összecsapásokban többek között a török biztonsági erők tagjainak életét is kioltják. Egyúttal azzal hozakodott elő, hogy a németek hatmillió zsidót pusztítottak el a II. világháborúban, amivel ők "a népirtás királyai". Berlin a Bundestag lépésével lerombolta a két ország közötti történelmi barátságot - fűzte hozzá a Sözcü.

A Sabah című legfőbb kormánypárti napilap szerint Törökországot hátba lőtte egykori bajtársa. A döntéssel feledésbe merült az első világháborúval kezdődött sorsközösség - vélekedett az újság. A lap kiemelte, hogy a Bundestag csütörtöki határozatának értelmében az örmény népirtás része lesz a németországi történelemtanításnak. Mehmet Barlas, a Sabah egyik publicistája, cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Németország pont akkor elevenítette fel a történelmi kérdést, amikor a menekültválságra kellene közös megoldást találni.

A Habertürk című napilap "barátirtásként" értékelte a történteket. Az újság egyik tárcaírója, Hüseyin Bagci úgy látta, hogy a döntéssel Berlin a saját lelkiismeretét próbálja tisztára mosni. A lap emlékeztetett: Németország a török export első számú célpontja, a török importban pedig második helyet foglalja el. A Habertürk ezért úgy gondolta, hogy a közeljövőben elsősorban a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban történhet változás. Az újság nem tartja kizártnak, hogy Ankara esetleg szankciókat is életbe léptessen. "A legfontosabb ország mért csapást Törökországra" - olvasható a lapban. A Habertürk kifogásolta azt is, hogy Németország az események után mintegy száz évvel reagált.

A Vatan című tekintélyes napilap azt bírálta, hogy napjainkban is több olyan konfliktus van a világban, például Szíriában, amelyről a Bundestagnak megvannak a kellő információi, mégsem nyilvánítja népirtásnak az ott zajló eseményeket.

A kormányközeli Aksam ostobának, a Takvim pedig Brutusnak nevezte Németországot. Mindkét lap kifogásolta, hogy a szavazás eredményét a Reichstag előtt kurdok, görögök és örmények ünnepelték.

A török sajtó egyöntetűen elítélően nyilatkozott Cem Özdemirről, a német ellenzéki Zöldek vezetőjéről és a Bundestag több másik török képviselőjéről, akik igent mondtak a határozatra.

- MTI -