Az ősi Egyenlítő pontos helyét állapították meg kanadai kutatók

Ottawa, 2012. december 17., hétfő (MTI) - Az ősi Egyenlítő pontos helyét állapították meg fosszíliák segítségével kanadai kutatók, akik szerint négyszázötvenmillió évvel ezelőtt, az ordovíciumban az ekvátor Grönland északi részén, Manitobán (Kanada), Utah és Nevada államon át vezetett.

A Nyugat-Ontariói Egyetem tudósai vizsgálataikról a Geology című folyóiratban számoltak be.

Az ordovícium a paleozoikum hat időszaka közül időben a második, amely a kambriumot követte és a szilurt előzte meg: 488,3 millió évvel ezelőtt kezdődött, mintegy 44,6 millió évig tartott és 443,7 millió évvel ezelőtt fejeződött be - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

E földtörténeti időszak kezdetét a kambrium-ordovícium kihalási esemény jelzi, és egy még súlyosabb kihalási hullámmal ért véget, amely eltörölte a tengeri fajok 60 százalékát, ily módon az ordovíciumból bőségesen maradtak fenn fosszíliák. Az adott korszakban jelentős mennyiségű kőolaj és földgáz keletkezett.

Jisuo Jin és Phil McCausland, a Nyugat-ontariói Egyetem földtudományi intézetének munkatársai abból indultak ki, hogy a mai Egyenlítő környékét körülbelül 10 szélességi fokon belül megkímélik a hurrikánok. Feltételezésük szerint így kellett lennie a távoli múltban is, így az egyenlítői hurrikánmentes zónát az évmilliók során háborítatlanul lerakódó fosszíliák segítségével lehet megállapítani.

A két kanadai tudós által irányított nemzetközi kutatócsoport hatezer kilométer kiterjedésű fosszílis lerakódásokat követett nyomon, ebből állapítva meg az egykori ekvátor pontos helyét.

"Négyszázötven millió évvel ezelőtt a Föld mágneses pólusai is egészen másutt voltak, mint napjainkban, ahogy másutt haladt az Egyenlítő is" - magyarázta Jisuo Jin.

Mint a kanadai kutató kifejtette, Észak-Amerika körülbelül 90 fokos fordulatot tett az ordovícium óta, és ami ma az észak, akkor a kelet volt.

Jisuo Jin rámutatott: létfontosságú megismerni, hogy mi történt bolygónkkal a korábbi földtörténeti időszakok során, a kutatásoknak azonban gazdasági haszna is van, hiszen segítségükkel meg lehet jósolni, hogy hol és milyen ásványokat, kőzeteket kell keresni, vagy hol lehet számítani újabb kőolajlelőhelyekre.

-MTI-