Nagyvilág

2011.09.21. 19:04

ENSZ-közgyűlés - Obama: az ENSZ helyett az izraelieknek és a palesztinoknak kell dönteniük a békéről

New York, 2011. szeptember 21., szerda (MTI) – Az izraeli-palesztin konfliktusnak a ENSZ-szavazás helyett az érintett felek megállapodásával kell véget vetnie, Szíriában viszont elérkezett az ideje, hogy a Biztonsági Tanács büntetőintézkedéseket vezessen be a saját népével szemben erőszakot alkalmazó rendszerrel szemben - jelentette ki szerdán New Yorkban Barack Obama amerikai elnök, aki az világszervezet közgyűlésének 66. ülésszakának aznap megkezdődött általános vitájában szólalt fel.

New York, 2011. szeptember 21., szerda (MTI) – Az izraeli-palesztin konfliktusnak a ENSZ-szavazás helyett az érintett felek megállapodásával kell véget vetnie, Szíriában viszont elérkezett az ideje, hogy a Biztonsági Tanács büntetőintézkedéseket vezessen be a saját népével szemben erőszakot alkalmazó rendszerrel szemben - jelentette ki szerdán New Yorkban Barack Obama amerikai elnök, aki az világszervezet közgyűlésének 66. ülésszakának aznap megkezdődött általános vitájában szólalt fel.

Az amerikai elnök, miként a tavalyi ENSZ-közgyűlésen, most is hangot adott meggyőződésének, hogy a palesztin népnek szuverén államban kell élnie, de – utalva a palesztinok azon törekvésére, hogy az világszervezetben elnyerjék az állami státust - rámutatott: nem hisz benne, hogy a több évtizede tartó konfliktus befejezéséhez vezető utat le lehetne rövidíteni az érintett felek megállapodása nélkül.

„A béke azon népek kompromisszumától függ, akiknek együtt kell majd élniük azután is, hogy elmondtuk a beszédeinket és a szavazatainkat megszámolták” – mondta Obama, aki szerint ez a tanulság ugyanúgy igaz a palesztin állam esetére, mint ahogy az korábban igaz volt az északír és szudáni rendezésre.

Obama értésre adta, hogy másokhoz hasonlóan ő is elégedetlen a haladás ütemével, de - mint fogalmazott -„végül is az izraelieknek és a palesztinoknak – nem pedig nekünk – kell megállapodniuk azokban a kérdésekben, amelyek megosztják őket: a határok és a biztonság, a menekültek és Jeruzsálem kérdésében”.

Obama szerint palesztinoknak a jövőben meg kell adni a lehetőséget, hogy a saját szuverén államukban élhessenek. Kijelentette ugyanakkor, hogy Amerika elkötelezettsége Izrael biztonsága mellett rendíthetetlen, a két ország barátsága mély és tartós.

Hangsúlyozta, hogy a palesztinok barátai nem tesznek jó szolgálatot pártfogoltjaiknak, ha semmibe veszik Izrael elismerését, valamint azt a jogát, hogy jó kapcsolatban legyen szomszédjaival, mint ahogy Izrael barátainak is el kell ismerniük a két államra épülő megoldást, amelyben egy biztonságos Izrael és egy független Palesztina él majd egymás mellett.

Az amerikai elnök felhívta a figyelmet a közgyűlés tavalyi időszaka óta eltelt történelmi változásokra: „Ez egy figyelemre méltó év volt. A Kadhafi-rendszernek vége. Gbagbo, Ben Ali, és Mubarak már nincs hatalmon. Oszama bin Laden halott és a gondolatot, hogy a változást kizárólag az erőszak hozhatja el vele együtt eltemették” – jelentette ki Obama a líbiai, az elefántcsontparti, a tunéziai és az egyiptomi fordulatra, valamint az al-Kaida terrorszervezet vezetőjének likvidálására utalva.

Obama megerősítette, hogy az Egyesült Államok katonai küldetése Irakban véget ért és hogy Washington a Bagdaddal való egyenlő partnerséget az arab ország kormányának és biztonsági erőinek nyújtott támogatással fogja megerősíteni. Elmondta, hogy 2014-ig Afganisztánban a helyi kormány és a biztonsági erők veszik át a felelősséget országuk jövőjéért, s hogy a csapatok létszámának csökkentésével párhuzamosan Amerika tartós kapcsolatot épít ki az afgán néppel. Emlékeztetett rá, hogy hivatalba lépésekor hazája két háborút vívott egyszerre és hogy Irakban és Afganisztánban együttesen 180 ezer amerikai katona harcolt. Ez a szám az év végére ennek a felére, majd azon túl még tovább csökken majd.

Az amerikai elnök felszólalásában aláhózta, hogy az ENSZ-nek a regionális konfliktusok megoldása mellett az olyan problémákra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítania, mint a nukleáris fegyverek számának csökkentése, a szegénység, a tudatlanság és a betegségek visszaszorítása mellett, mert ezek a tényezők veszélyt jelentenek a békére.

Obama utalt rá, hogy a nukleáris biztonsággal kapcsolatos, tavalyi washingtoni csúcsot követően jövő márciusban Szöulban tovább folyik majd az egyeztetés arról, hogy hogyan akadályozzák meg a terroristáknak a nukleáris anyagokhoz való hozzáférését. Elmondta, hogy az új START-egyezmény megkötése nyomán az orosz és az amerikai fél a nukleáris arzenálok további csökkentéséről tárgyal.

Az elnök szerint folytatni kell számonkérést és a nyomásgyakorlást azokkal az országokkal – így Iránnal és Észak-Koreával - szemben, amelyek csúfot űznek a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó egyezményekből.

„Európai szövetségeseink mellett állunk, miközben átalakítják intézményeiket, hogy választ adjanak az őket érő pénzügyi kihívásokra” – jelentette ki egyebek között Barack Obama, aki elmondta, hogy az Egyesült Államokban gazdaságélénkítő programot hirdetett meg.

Az amerikai elnök összefogásra szólított fel a többi között az Afrika szarván tapasztal éhínség, valamint az AIDS, a TBC és a malária és minden más – járványokból vagy terroristáktól eredő - biológiai fenyegetés megelőzése, felfedezése és visszaszorítása terén. Felszólította az ENSZ tagállamait, hogy folytassák a klímaváltozás által megkövetelt erőfeszítéseiket az elkövetkező nemzedékek érdekében.

Barack Obama szót emelt a korrupció elleni harc, valamint a homoszexuálisok és a nők jogai mellett is.

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!