Híres magyarok, akik utáltak iskolába járni

Nyíregyháza - A XX. századi írók, költők, képzőművészek, színészek és tudósok bizonyítványai, illetve az, ahogyan az iskoláról vallottak, arról tanúskodnak: a magyar iskolarendszer egy évszázaddal ezelőtt sem volt képes kezelni a különc, az átlagostól eltérő módon gondolkodó, betöretlencsikó-lelkű fiatalokat – derül ki Csiffáry Gabriella Magyarázom a bizonyítványom című kötetéből.

Bár utálták az iskolát, nevüket ma oktatási intézmények őrzik. Szent-Györgyi Albertnek magántanárra volt szüksége ahhoz, hogy leérettségizzen, Bíró László József (akinek a golyóstollat köszönhetjük) a tornán kívül minden tantárgyból elégségesre zárt, Eötvös Loránd pedig, bár kitűnően érettségizett, fizikából csak elégségest kapott. Petőfi Sándor és Arany János is otthagyta az iskolát, de bukdácsolt Munkácsy Mihály és Kassák Lajos is. Ennek ellenére kiváló írók, tudósok, művészek lettek. – Csakazért­is-emberek – így fogalmazott Csiffáry Gabriella, a fővárosi levéltár munkatársa a Magyarázom a bizonyítványom – híres magyarok az iskolában című könyv szerzője a napokban a megyei levéltárban tartott előadásán.

Amíg az iskola elvárásainak próbáltak megfelelni, folyamatosan kudarcot vallottak." Csiffáry Gabriella

Kitalált érettségi

A XX. századi írók, költők, képzőművészek, színészek és tudósok bizonyítványai, illetve az, ahogyan az iskoláról vallottak, arról tanúskodnak: a magyar iskolarendszer egy évszázaddal ezelőtt sem volt képes kezelni a különc, az átlagostól eltérő módon gondolkodó, betöretlen csikólelkű fiatalokat.

– A kutatásokból az is kiderül, hogy amíg a könyv később híressé vált szereplői a szüleik, illetve az iskola elvárásainak próbáltak megfelelni, folyamatosan kudarcot vallottak, ám amikor a saját belső motivációjuk került előtérbe, szárnyaltak – mondta Csiffáry Gabriella, aki nem titkoltan diákvigasznak is szánta a könyvet, hiszen abból egyértelműen látszik, hogy a múlt század legjelentősebb alakjainak is voltak nehézségeik az iskolában.

A kiváló színésznő, Honthy Hanna négy elemiig jutott, a Körhintából is ismert Soós Imre gazdaképzőt végzett, a remek író, Mándy Iván pedig lejegyezte: „amikor jó atyám annak idején iskolába vitt, akkor az utcán én azonnal elájultam”. A kubizmus hazai megteremtője, Kassák Lajos mindenből megbukott, Piszkos Fred „atyja”, Rejtő Jenő pedig egy állásinterjún járva kitalált magának egy gimnáziumi érettségit, sőt, azt is hozzátette, hogy az orvosi egyetemből is elvégzett három évet – ebből semmi sem volt igaz. A Lúdas Matyi szerzője, Fazekas Mihály otthagyta az iskolát és inkább katonának állt, Szabó Lőrinc pedig be sem iratkozott az egyetemre, mondván: nem akar szegény középiskolai tanár lenni. Móra Ferenc bevallotta: két dologhoz ért, a szappanbuborék-fújáshoz és a virágkötéshez – szerencsére az írással sem voltak gondjai.

Kollégium helyett színészet

Móricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső otthagyták az egyetemet, Ady Endre pedig négyszer futott neki a jogi tanulmányainak, mire ráébredt: ez nem az ő világa. Csontváry Kosztka Tivadar gyógyszerésziskolába járt, Meggyesi Ferenc pedig eredetileg orvosnak készült – mind a ketten végigbukdácsolták az iskolát, és bár elvesztettünk egy gyógyszerészt és egy orvost, nyertünk egy zseniális festőt és egy nem kevésbé nagyszerű szobrászt. Petőfi Sándort rengeteg iskolába megpróbálta berakni az édesapja, végül az utolsót is otthagyta, Arany János pedig annyira unta a református kollégiumot, hogy inkább vándorszínésznek állt.

Az iskola egy marhaság

A magyar prózaírás halhatatlan szerzőit, Mikszáth Kálmánt és Krúdy Gyulát alig tudták odaráncigálni az érettségihez, Karinthy Frigyes kilenc iskolába is járt. Radnóti Miklós úgy fogalmazott: „az iskola egy marhaság”, Weöres Sándor pedig azt írta: „enyhe alkoholizmusban szenvedtem már abban az időben”. Illyés Gyulának sem maradtak meg jó emlékként a diák­évek: egyetlen tanártól egyetlenegy jó szót sem kapott. A Tüskevárt megálmodó Fekete István három-négy tárgyból is megbukott, mint ahogy a később Drakulaként híressé vált Lugosi Bélának is szinte csak elégtelenjei voltak.

Bukdácsoltak színészkirályok és királynők: Latabár Kálmán, Kabos Gyula, Bajor Gizi és Márkus László is – utóbbi borzalmas 12 évnek nevezte az iskolában töltött időt, de Bilicsi Tivadar és Feleki Kamill is gyűlölte az iskolát. Ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy a saját területükön a legjobbak legyenek – a sors furcsa fintoraként pedig a legtöbbjük nevét ma már oktatási intézmények is őrzik.

- SZA -

Szamár az igazgató hátán

Az egri csillagok és a Láthatatlan ember írója, Gárdonyi Géza már fiatalon tudta, hogy őt újságírónak szánta a végzet, és azzal is tisztában volt, hogy sokkal többet tud az irodalomról, mint amit az elégséges jegye mutat. Annyira nem vette komolyan az iskolát, hogy egyik alkalommal szamarat rajzolt az igazgató hátára – persze, kicsapták. „Annyi huncutság volt bennem, hogy ha három személyiségem lett volna, mind a hármat kicsapták volna” – fogalmazott.

[related-post post_id="3623861"]

[related-post post_id="4032735"]

[related-post post_id="3774583"]