Ab: a bíróságoknak minden esetben vizsgálniuk kell a jogszabályok célját

Budapest - A bíróságoknak minden esetben vizsgálniuk kell a jogszabályok célját - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában. Az ügyben az Ab a Magyar Nemzeti Bank (MNB) indítványára vizsgálta és semmisítette meg a Kúria egyik döntését.

Az ügyben eredetileg eljáró MNB egy befektetési társaság működését ellenőrizte, majd kezdeményezte a társaság felszámolását, és vizsgálatot indított a társaság igazgatósági tagjával szemben, ennek eredményeként az igazgatósági tagot felügyeleti bírság megfizetésére kötelezték. Az erről szóló határozatot az MNB egyik alelnöke írta alá "átruházott kiadmányozási jogkörben", a "Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazása alapján".

A megbírságolt igazgatósági tag a kiadmányozás visszásságaira hivatkozva kérte a határozat hatályon kívül helyezését, aminek az elsőfokú bíróság eleget tett azzal az indoklással, hogy álláspontja szerint az MNB alelnöke a tanács hatáskörének elvonásával, a saját nevében hozta meg a határozatot. A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta, "és az alkotmányjogi panasz alapján vizsgált kérdésben érdemi és végleges döntést hozott".

A bírósági döntések ellen az MNB nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Ab-hez.

Az Ab-nek az ügyben azt kellett megvizsgálnia, hogy a kiadmányozás fogalmának a Kúria ítéletében foglalt értelmezése sérti-e az indítványozó MNB tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. Az Ab elemezte a jogszabályi környezetet, a szabályozás célját és a konkrét ügy tényállását is. Míg a Kúria szerint a kiadmányozás lényegében a döntés aláírásával szinonim fogalom, addig a jogalkotó a MNB-ről szóló törvény módosítása kapcsán egyértelműen utalt a rugalmasabb döntéshozatalra irányuló szándékára.

A bíróságoknak a jogszabályokat azok céljára tekintettel kell értelmezniük, a Kúria azonban - alaptörvénybeli kötelezettsége ellenére - sem vette azt figyelembe. A meghozott bírói döntés önkényessé vált, mert kilépett abból a jogértelmezési keretből, amelyet számára az alaptörvény előírt.

Az Ab kiemelte: az alaptörvény a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék. Ez ugyan nem zárja ki, hogy a bíróságok egyéb szempontokra is figyelemmel legyenek, ám az a bírósági mérlegelés, amely a jogszabály céljának vizsgálatát teljes mértékben kizárja, alaptörvény-ellenes.

Mindezek alapján az Ab megállapította a Kúria ítéletének alaptörvény-ellenességét, és megsemmisítette azt.

A határozathoz különvéleményt fűzött a 15 tagú testületből 7 alkotmánybíró: Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter.

A határozat teljes szövege megismerhető az Ab honlapján.

- MTI -