Ab: sérti az alaptörvényt, hogy a fogvatartottak esetében nem egyértelmű az orvosi igazolás kiállítására jogosult személy kiléte

Budapest - Sérti az alaptörvényt, hogy az Országgyűlés nem határozta meg, kinek kell aláírnia a fogvatartottak közgyógyellátásra jogosultságához szükséges orvosi igazolást a büntetés-végrehajtási intézetekben - állapította meg szerdán közzétett határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).

A testület az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az eljárás bírói kezdeményezésre indult, miszerint egy fogvatartott közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását kérelmezte, viszont azt az első- és másodfokú hatóság elutasította, mert a gyógyszerköltségre vonatkozó igazolást nem a háziorvos írta alá, ezért nem állnak fenn a törvényi feltételek.

A felperes ezután fordult a bírósághoz. Keresetében arra hivatkozott, hogy európai elfogatóparanccsal hozták vissza külföldről Magyarországra, azóta folyamatosan fogva tartják, Magyarországon háziorvosa sosem volt. Szerinte a szabadságvesztésre ítélt emberek közgyógyellátásra vonatkozó joga nem szünetel, ezért a háziorvosi igazolás csatolásának előírása sérti az alaptörvényt - tették hozzá.

Az Ab közleménye szerint a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező ember egyéni gyógyszerkerete erejéig térítésmentesen jogosult egyes gyógyító ellátásokra, illetve gyógyszerekre. A közgyógyellátásból a jogalkotó nem zárta ki a fogvatartottakat, azaz lehetővé teszi nekik a büntetés-végrehajtási intézetben a jogosultság kérelmezését, illetve a már megállapított jogosultság érvényesítését is.

Hangsúlyozták, a hatályos jogi szabályozás a jogosultság megszerzéséhez olyan feltétel teljesítését is előírja, amelynek a fogvatartottak egy része képtelen eleget tenni, ugyanis a háziorvosi igazolás beszerzésének lehetőségétől el vannak zárva. Ezzel szemben azok, akik ugyanezt a jogosultságukat már korábban megszerezték, továbbra is részesülnek a közgyógyellátás által nyújtott kedvezményekben.

Ebben az esetben a fogvatartottak közötti különbségtételnek ésszerű indoka nincs, így a szabályozás diszkriminatív - állapították meg.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a jogalkotói mulasztás megállapításával és a jogalkotónak címzett felhívással az alaptörvény-ellenes diszkrimináció megszüntethető, így elutasította a támadott rendelkezés megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Továbbá felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának november 30-ig tegyen eleget - közölték.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A határozathoz Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Szívós Mária alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

- MTI -