„Soha ekkora összefogás nem volt” - Interjú Győrffy Balázzsal

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Tizenhét szakmai szervezet támogatásával indul a novemberi agrárkamarai választáson a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ). A szövetség alelnöke, Győrffy Balázs szerint a választás tétje, hogy kik és milyen felhatalmazással képviselhetik a következő öt esztendőben az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőit.

Alig egy hét múlva lesznek az agrárkamarai választások. Miről döntenek november 3-án a választásra jogosultak?

Eltelt egy öt éves ciklus és most másodszor van a tagságnak lehetősége arra, hogy közvetlen módon befolyásolja, milyen irányba induljon el a gazdasági önkormányzat. A MAGOSZ listáját tizenhét másik szakmai szervezet, érdekképviselet, terméktanács támogatja. Soha ekkora összefogás nem volt még az ágazatban. Én ezt úgy hívom, hogy az összefogás listája. Ezzel szemben a társas vállalkozásokat képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét (MOSZ) - aminél nyilvánvaló a baloldali elkötelezettség - úgy gondolom, nem véletlen, hogy egyetlen szakmai szervezet sem támogatja.

Miből nyilvánvaló a politikai elkötelezettség a MOSZ-nál?

A személyi összefüggésekből egyértelműen látszik. A kamarai választási bizottságban a MOSZ-t ugyanaz az ember képviseli, aki 1994 és 1998 között az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának volt az elnöke, szocialista országgyűlési képviselő. Maár András főtitkár-helyettes pedig a Gyurcsány-kormányban volt szakállamtitkár.

Önöknél is sokaknak van kapcsolata a politikához. Ön is országgyűlési képviselő.

Igen, viszont a MAGOSZ nyíltan felvállalta, hogy egy polgári értékrend alapján azzal a politikai erővel kötött szövetséget, amelyik partnerként kezeli a gazdatársadalmat.

A MOSZ kampányában önkéntes kamarai tagságot ígér. Ami nagyon csábítónak tűnhet.

A kötelező tagságról a kamarára vonatkozó törvény határoz, tehát azt politikai akarat nélkül önkéntes tagsággá változtatni nem lehet. Nyilván az nagyon népszerű dolog, hogyha azzal kampányolunk, hogy valami nem kötelező, vagy nem kell érte fizetni. Nincsenek illúzióink, hogyha az embereket arról kérdeznénk meg, hogy szeretnének-e adót fizetni, akkor ez a népszavazás érvényes és eredményes lenne.

De miért szükséges tagsági díjat fizetni?

Hogy fejleszteni tudjunk. Ami a leginkább számszerűsíthető pozitívum, az a jégkármérséklő rendszer. Körülbelül egy évvel ezelőtt határoztuk el, hogy ebben aktív szerepet vállalunk. Ez egy kétmilliárdos projekt, ami egy jelentős beruházás, még akkor is, hogyha ehhez uniós forrás áll rendelkezésre. 2017. október 26-án megkaptuk a Miniszterelnökségtől a támogatói okiratot a Vidékfejlesztési Programban benyújtott pályázatunkra. Ebből a forrásból 1,8 milliárd forint áll rendelkezésünkre a rendszer kiépítéséhez. De ezt meg kell előlegezni és mindig vannak el nem számolható költségek. Tehát ezzel 200 millió forint biztosan terheli a jövő évi költségvetésünket. Ha egy szervezetnek nincs egy fix, tervezhető tagdíj-bevétele, ekkora beruházásba nem tud belevágni. Holott ez nagyon látványos eredményeket hoz. Nagyságrendileg minden évben az éves kamarai tagságnak a tízszeresét, azaz ötven milliárd forintot tud termelési értékben megóvni a magyar vidék számára.

Emellett mi arra tettünk ígéretet, hogy a kamara által nyújtott szolgáltatások egy része a kamarai tagdíjból leírható legyen. Például a telekommunikációs szolgáltatásnál. Tehát ha valaki sok kamarai szolgáltatást vesz igénybe, akkor adott esetben nulla forint lehet a tagdíja. Mi pedig azon dolgozunk, hogy olyan szolgáltatásaink legyenek, amelyeket a tagok örömmel vesznek igénybe.

Az emberek többségének az agrárvilág egyenlő a földekkel és a földvásárlásokkal. Ebben az ügyben mit terveznek tenni?

A törvény úgy rendelkezik, hogy a földbizottságok döntenek arról, hogy jóváhagyják vagy megvétózzák az adott adásvételt. Mivel nem álltak fel ezek a földbizottságok, a kamara megyei elnökségei jogosultak ezeket a döntéseket meghozni. Így arról kell dönteniük a megyei tagjainknak, hogy a helybeli gazdálkodók és az ő képviseletük legyen jogosult ezeket a döntéseket meghozni, vagy a társas vállalkozásoknak a képviselője, akik nem egy esetben a volt TSZ elnökök.

Mely eredményekre a legbüszkébb az elmúlt öt évből?

Idén indítottunk egy villamosenergia-tendert, ahol az volt a cél, hogy minél több villamosenergia-igényt összegyűjtve tudjunk fellépni a szolgáltatók irányába. Érezhető volt a tagság együttműködési hajlandósága. A következő évben ugyanezt földgázra is szeretnénk elindítani. Emellett is nagyon sok szolgáltatást kínálunk: például biztosításközvetítő rendszert működtetünk, tápanyag-gazdálkodási tervet készítünk. Ezeket a szolgáltatásokat akkor tudjuk fejleszteni, ha mögötte egy stabil tagság van.

Nagy fegyverténynek gondolom továbbá, hogy a kamarai tanácsadó hálózatot és a falugazdász hálózatot sikerült egy egymás mellett működő hálózat helyett egy összeolvasztott rendszerré formálni. 2014. január elseje óta egy kamarai falugazdász hálózat működik, ami 650 főből áll. Nagyon komoly energiát fektettünk abba, hogy egyrészt szakmailag felkészültek legyenek, másrészt a kellő infrastruktúra is rendelkezésükre álljon. Az eredmény pedig kézzel fogható: 2014 óta 1000 milliárd forint lehívásában segítettek a tagjainkat. Félreértés ne essék, ez nem egy ajándék a gazdálkodók felé. A kamarai falugazdász hálózat költségeinek egyharmadát a kamarai tagdíjból finanszírozzuk.

Az elmúlt években elért siker az őstermelő igazolványok megreformálása is. Amióta a kamara feladatkörébe tartozik, azóta nem kell fizetni érte. Ez 1 milliárd forintot jelentett összességében a legkisebbeknek. Emellett a papírigazolvány helyett egy plasztikkártya került kiosztásra, ami azt is jelentette, hogy egy komoly informatikai rendszert tudtunk mögé tenni. Megszigorítottuk az igazolvány kiadásának a feltételeit is. Ezzel az volt a célunk, hogy az ál-őstermelőket kiszorítsuk a piacokról. Idén 30 ezerrel kevesebb igazolványt állítottunk ki, mint az elmúlt évben, ami azért egy számottevő csökkenés. És ez nem azt jelenti, hogy ennyien hagyták abba a termelést, hanem ennyivel kevesebb ál-őstermelő van.

A kamarai tagoknak pedig a továbbképzés lehetőségét is igyekszünk biztosítani. Idén nyár elején a mezőfalvi I. NAK Szántóföldi Napok rendezvénnyel is kísérletet tettünk erre. 40 hektáron tudtunk mozgógépeket és állógépeket bemutatni és fajtabemutatókat tartani. Nagy örömünkre két nap alatt 15 ezer szakmai érdeklődő jött el. Arra pedig különösen büszkék vagyunk, hogy ez egy úgymond ’vegytiszta’ szakmai rendezvény volt, tehát valóban a szakembereknek szólt. Ha minden a terveink szerint halad, jövőre ezt Mezőhegyesen tartjuk, ahol a kapás növények lesznek a fókuszban. Arra készülünk, hogy minden évben lesz szántóföldi napok és itt is olyasmiket tudunk megmutatni, ami a világ újdonságaihoz hozzátartozik.

Miért érdemes elmenni szavazni?

Az ágazatnak az érdekérvényesítő képességét alapvetően meghatározza, hogy milyen mértékben akarja a saját sorsát befolyásolni. Az, hogy most 9 megyében van választási lehetősége a tagságnak, az egy komoly előrelépés az öt évvel ezelőttihez képest. Mi mind a 19 megyében szeretnénk megkapni a választók többségének a bizalmát. Ez egy olyan mandátumot jelentene számunkra, ami érdemben erősítené a lehetőségeinket. Az, hogy nagyon sok ágazat szerepel a MAGOSZ listáján, egyfajta felhatalmazás is nekünk, hogy képesek vagyunk ellátni azt a feladatot, amire vállalkozunk.