Megakadályozhatta volna a szörnyű tragédiát, ha ott van?

Nyíregyháza - Érdekes feltevéssel keresett meg minket a jelenleg Pest megyében élő, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből elszármazott Botos Barnabás azt állítva, hogy felfedezett egy fontos körülményt a veronai buszbalesettel összefüggésben.

A férfi ácsként dolgozott és a világ számos országában megfordult. A tizenhat halálos áldozatot követelő baleset fényképfelvételeit nézegetve felfigyelt valamire, ami szerinte az egyik oka lehetett annak, hogy a rettenetes karambol egyáltalán bekövetkezhetett.

A sokat látott és tapasztalt szakember, Botos Barnabás elmondta: a hídpillérek előtt elhelyezett korlátok önmagukban nem nyújtanak biztonságot egy útról lesodródott, nagy testű jármű számára. A hídpillér előtt lenni kell még egy „V” alakú kerékvetőnek is, ami – visszadobva a kereket az útra – megakadályozza a betonba csapódást.

Mi védte a híd lábát?

– Egy ilyen helyzetben a híd is veszélyben van. Képzeljünk el egy 90 tonnás cementszállítót, ami valamilyen okból elszabadul. Ha egy ilyen kiüti a pillért, még a felüljáró is leszakadhat. Persze lehetnek olyan helyek – például egy hegyoldalnál –, ahol a pillér távolabb van az úttól, s ilyen kerékvetőre nincs szükség. De gondoljunk csak a hídpillérekre, azoknak is szélesebb a talapzatuk a víz szintjénél, amiről lecsúszhatnak az elszabadult hajók.

A hazai autópályákon többfelé megfigyelhető ez 30–40 centiméterre kiemelkedő betonterelő, ám ha megnézzük a helyreállítás utáni olasz felvételeket, jól látható, hogy onnan ez hiányzik. A fémötvözet korlátnak egy bizonyos mértékig hajlékonynak kell lennie, tehát nem alkalmas arra, hogy megállítson egy száguldó testet. De akkor mi védte a híd lábát, amit önmagában is meglehetősen karcsúra gyártottak?

Nekünk egykor még a mélygarázsoknál is építenünk kellett ilyen terelőket, 30 centiméterre a kanyargó falaktól – mondta el Botos Barnabás, aki annyit tett még hozzá, hogy több hivatalos helyre is elküldte az észrevételeit, de eddig lapunk volt az első, ahol meghallották a jelzést.

Nem kötelező, de ajánlott lenne

– Magyarországon nem kötelező az utak és út menti létesítmények mentén kerékvetőt elhelyezni, építeni, bár az tény, ezeknek kedvező a hatásuk a közlekedésbiztonságra. Nemcsak egy felüljáró pillérénél, hanem minden más létesítménynél – jegyzi meg a Magyar Autóklub Észak-Alföldi Regionális elnöke, Szaszala László.

Úgy véli, a veszélyes helyeken kimondottan indokolt lenne az alkalmazásuk, és véleményét az is alátámasztani látszik, hogy az M3-as autópálya egyes szakaszain a lemezkorlátot beton kerékvetőre váltották. Ez sokkal biztonságosabb. – A veronai baleset okainak megítélésénél nagyon óvatosan kell eljárni, mert csak gondos szakértői vizsgálat állapíthatja meg, hogy mi történt pontosan. Alaphelyzetben nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy egy jármű egy híd, felüljáró pillérének hajtson. Meg kell várni a vizsgálat eredményét – int türelemre Szaszala László, tartózkodva az elhamarkodott ítélettől.

Ez műszaki kérdés

Nyilatkozott lapcsoportunknak dr. Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke is. – Erre a kérdésre műszaki szakértő tudna válaszolni. Ő tisztában van azokkal a követelményekkel, amelyek a hídépítéssel kapcsolatosak. Az egyik kérdés tehát az, hogy szükség lett volna-e kerékvető építésére. A másik kérdés pedig, hogy ha van kerékvető, az befolyásolta volna-e a baleset kimenetelét, és ha igen, milyen mértékben. Tudomásom szerint a kerékvető az enyhébb eltéréseket hivatott korrigálni. Tehát nem jogi kérdésről van szó elsősorban, hanem műszaki szakértői kérdésről – fogalmazott.

ÉKN

Hivatalos helyeket is megkerestünk

Miután a kormány részéről a balesettel kapcsolatos tényekről a kezdetektől Szijjártó Péter miniszter tájékoztatja a közvéleményt, az általa vezetett tárcánál azt kérdeztük: a külügyi tárca szerint is fontos körülmény az, amit olvasónk felvetett? Tudnak-e ezzel a véleménnyel valamit kezdeni (például a baleset körülményeit feltáró vizsgálat segítésének részeként)?

Kérdéseket tettünk fel a Magyar Biztosítók Szövetségének is. A Mabisz ugyanis a héten közleményben tudatta, hogy a biztosítótársaságok már felvették a kapcsolatot a tragikus veronai buszbalesetben érintettekkel, és elindították a kárrendezési folyamatot. Azt kívánjuk megtudni: az olvasónk által felvetett körülményt az érintett biztosítók figyelembe veszik-e majd? Egyáltalán: a biztosítók gyakorlata és tapasztalata szerint ez milyen súlyú körülmény lehet?

A felvetéssel megkerestük a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetőjét, Loppert Dánielt, tájékoztatást kérve a hazánkban hatályos, ide vonatkozó szabályokról, építési-kivitelezési előírásokról. Amint megkapjuk a válaszokat, közöljük.

Veronai baleset - Óberling József: nem volt nyoma defektnek

A veronai buszbaleset helyszínén a magyar rendőrök nem látták annak nyomát, hogy defektet kapott volna a jármű - mondta Óberling József rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályvezetője az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Veronai baleset - Tizenhatan bennégtek a buszban

Tizenhat súlyosan megégett holttestet emeltek ki a tűzoltók a Verona mellett balesetet szenvedett, magyar középiskolás diákokat szállító autóbusz roncsai közül - közölte szombat reggel az olasz rendőrség parancsnoka, Geralomo Lacquaniti.