Szabó Máté: fokozottabban kellene védeni a közösségi szimbólumokat

Budapest, 2012. június 13., szerda (MTI) - Az alapvető jogok biztosa szerint fokozottabb büntetőjogi védelmet igényelnek a közösségi szimbólumok.

Szabó Máté a Gyűlölet-bűncselekmények a jog és társadalom szempontjából című műhelybeszélgetés megnyitóján szerdán Budapesten azt mondta, a közösség megsértésére alkalmasabb egy emlékmű vagy kegyhely meggyalázása, mint egyes embereké. Napjainkban elszaporodott a szimbólumokon keresztüli gyűlöletbeszéd – tette hozzá.

Álláspontja szerint ez megnehezíti a jog, különösen a büntetőjog helyzetét, amelynek nehézségei vannak ezen problémák rendezésével. Úgy fogalmazott: a közösségi szimbólumok a büntetőjog fokozottabb védelmét igényelnék.

Szabó Máté a gyűlölet-bűncselekményt agresszív politikai kommunikációként definiálta. Álláspontja szerint előítéletek mindenütt vannak, ám a társadalom csak a kirekesztés és befogadás kényes egyensúlyát tudja megteremteni. Az ombudsman feladata, hogy a zsákutcákra hívja fel a jogalkotók figyelmét – tette hozzá.

Miskolczi Barna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint előítéleti indokkal elkövetett rongálásról csak akkor lehet beszélni, ha a közösség elleni erőszak szándéka bizonyítható.

Kállai Ernő, a nemzetiségi jogokért felelős helyettes biztos úgy fogalmazott, hogy a leszakadó társadalmi rétegek ellen irányuló gyűlölet mostanra szinte elvárássá vált. Ha a mindennapok részévé válik a gyűlöletbeszéd, nehéz lesz a szellemet visszaszorítani a palackba. Azért történnek naponta atrocitások, mert azokat a társadalom nem ítéli el – fogalmazott Kállai Ernő. Az ombudsmanhelyettes a "közmunka mint a szociális ellátórendszer" szerinti megközelítést az "új feudális rendszer megjelenésének" nevezte.

Kállai Ernő kifogásolta, hogy csökken az iskolakötelezettség korhatára és az oktatás színvonala, így a fiatalok korábban és egyre kevesebb tudással kerülnek az utcára.

-MTI-