LMP: Higany és arzén a vörösiszap-katasztrófa érintette vizekben

A közlemény szerint a parlamenti zöldbizottság elnökének megbízásából az MTA Talajtani Kutatóintézetének Ökotoxikológiai Kutatócsoportja 2011 januárjában végzett vizsgálatokat Kolontár térségében. A Torna-patakból, a belvizekből, illetve a kolontári horgásztóból vett üledék- és vízminták több szennyező esetében jelentős határérték-túllépést mutattak. A higany mennyisége az összes esetben meghaladta a határértéket és az arzén is - egy kivétellel - valamennyi mintában határérték felett volt. Egy minta higanytartalma kiemelkedően magas, a talajra érvényes határérték 33-szorosa volt és meghaladta a szennyvíziszapra vonatkozó határértéket is. A magas higanytartalom forrása lehetett feldúsulás, de származhatott az ajkai üzem galliumtermeléséből vagy akár valamelyik a kármentesítés során használt anyagból is - írja Jávor Benedek.

A vizsgálat kiterjedt a vizek biológiai hatásának vizsgálatára is. A kolontári horgásztóból, illetve egy belvízből származó vízmintában tesztelt nagy vízibolha magasabb pusztulási arányt mutatott, mint az a mért toxikus elemkoncentrációk alapján várható lett volna. Ez azt jelenti, hogy a szennyező anyagok együtt akkor is súlyos biológiai hatásokkal járhatnak, ha egyébként külön-külön egyik sem éri el határértéket.

Az LMP az eredmények alapján elengedhetetlennek tartja, hogy a kémiai elemzések mellett alapos és átfogó ökotoxikológiai vizsgálatok is készüljenek a terület mezőgazdasági hasznosításának megkezdése előtt. Az ökopárt azt is szeretné tudni, hogy mi az okozta a határértéket meghaladó higanykoncentrációt, egyben szorgalmazza a vízfolyások medrének mihamarabbi megtisztítását.