Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok az új médiaszabályozás miatt

Még a módosított Alkotmány szövegével is ellentétes az új médiaszabályozási rendszer a Lehet Más a Politika szerint. Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese szerdai tájékoztatóján kijelentette, hogy jövő héten az Alkotmánybírósághoz fordulnak és utólagos normakontrollt kérnek. Az LMP országgyűlési képviselője úgy látja: Magyarországon komoly veszélynek van kitéve a közszolgálati televíziózás és rádiózás, az új médiairányítási rendszer pedig - megfogalmazása szerint - gyakorlatilag a mindenkori kormány szócsövévé teheti a közszolgálati médiumokat.

Karácsony Gergely kijelentette: az új szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a közmédiumok valóban a pártoktól és a kormánytól függetlenül működjenek. Az LMP kifogásolta egyebek mellett, hogy a miniszterelnök nevezi ki a médiahatóság vezetőjét, hogy a médiatanácsban ennyire erős a politikai pártok befolyása és azt is, hogy a szervezet elnöke gyakorlatilag mindenben egyszemélyi döntést hozhat.

"Kevésbé keményvonalas is lehetne"

Azzal kapcsolatban, hogy Szalai Annamáriát nevezték ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé az LMP frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: "lehetett volna kevésbé keményvonalas médiapolitikust is jelölni erre a posztra", de az alapvető kérdés azonban szerinte mégsem az elnök személye, hanem az az intézményrendszer, amit létrehozott a Fidesz-KDNP kormánytöbbség.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik is az ügyben. Volner János, a párt országgyűlési képviselője szerdán a Független Hírügynökség kérdésére közölte: a Jobbik álláspontja szerint a médiát és a hírközlést érintő törvények módosítása súlyosan korlátozza a sajtószabadságot és a vélemény-nyilvánítás szabadságát. A kormányzatnak, amely jelentős centralizáló hajlamot mutat és mindent megpróbál irányítása alá vonni, észre kellene vennie azt is, hogy a médiát szabályozó gazdasági környezetet kellene versenyképesebbé tenni - mondta a politikus.

Hozzátette: ez szolgálná a nemzetgazdasági célokat, nem pedig az, hogy hatósági eszközökkel szabályozzák a piacot, mert így csak elmenekülnek a cégek. Volner János hangsúlyozta: július 28-án már három televíziós társaság bejelentette, hogy megszünteti magyarországi tevékenységét, és átteszi cégközpontját Csehországba, mert ott versenyképesebbek a feltételek.

Utólagos normakontrollt akar az MSZP

Ahogy kedden az MSZP országgyűlési képviselője, Mandur László a Független Hírügynökségnek elmondta, a szocialista párt szintén alkotmányellenesnek tartja a törvénymódosításokat. A szocialista politikus azt mondta, a közmédia irányítási rendszere egy olyan piramis, amelynek legtetején a kormányfő áll és a jelenlegi kétharmados fideszes hatalom. Ezzel pedig direkt és indirekt módon is befolyást tudnak gyakorolni a közmédia irányítására és az egyes társaságok műsorpolitikájára - tette hozzá. Az MSZP korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva fordul a taláros testülethez utólagos normakontrollért.

Azzal kapcsolatban, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök szerdán részt vett a kormányülésen az LMP frakcióvezető-helyettese úgy reagált: az nem baj, ha a köztársasági elnök és a kormány tagjai egyeztetik álláspontjukat bizonyos kérdésekben. Karácsony Gergő azonban úgy látja, hogy ez a fajta túlzott közelség, ami ebben a gesztusban megnyilvánul, azt mutatja: "Schmitt Pál egy olyan szerepfelfogás szerint kívánja betölteni a köztársasági elnöki funkciót, amely az ő gondolataiban létezik, az Alkotmányban nem."

- Független Hírügynökség -