Lehet negatív hatása az IMF elutasításának

Szerinte a teljesen pesszimista forgatókönyv talán nem valósul meg, de komoly bizonytalanság övezi a jövő évi hiánycélt, és eddig inkább ad hoc intézkedések tapasztalhatók a kormánytól.

Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy képes legyen magát finanszírozni, lemondani a külső segítségről - mondta Kovács Roland annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Berilben azt mondta: az ősszel lejáró IMF-megállapodás után a magyar kormány már csak az Európai Bizottsággal akar tárgyalni arról, hogyan akarja 3 százalék alá szorítani az államháztartás hiányát. Az IMF-nek ezért nincs joga hosszú távú reformokat követelni - mondta.

Bizonytalan a jövő év

Kovács Roland szerint is ez úgy értelmezhető, hogy a kormány már csak a bizottsággal akar megállapodásra jutni esetleges újabb készenlétihitel-keretről. Ennek pedig lehet negatív következménye forintgyengülésben, az állampapírhozamok emelkedésében - fűzte hozzá. Az elemző úgy látja, jelenleg a legnagyobb bizonytalanság a jövő évi hiánycélt övezi, mert határainkon túl már a 3 százalék alatti hányad a mérce.

Az eddig lehívott hitelből jelentős rész a Magyar Nemzeti Bank számláján van, ami komoly tartalék a következő időre, de ez is korlátozott eszköz, s ezt a kormány is tudja - vélte Kovács Roland. Azt nem merte megbecsülni, mekkora összegre lehet szüksége az országnak jövőre. Az mindenesetre tény, hogy a 2008. őszén Magyarországnak odaítélt 20 milliárd euró hitelkeret nagyobb részét, 12,5 milliárdot az IMF adta, az Európai Unió 6,5, a Világbank 1 milliárdot - mondta az elemző. Szerinte egyelőre nem tudni, hogy a Görögország megsegítésében "kiköltekezett" EU mennyi pénzt tud és akar esetleg adni Magyarországnak.

Hozzá kellene nyúlni a nagy elosztórendszerekhez

Egyesek attól félnek, hogy ha komolyra fordulnak az események, könnyen a 2008. őszi helyzetben találja magát az ország, amikor elapadtak a külső pénzcsapok, és Magyarországnak a nemzetközi intézményekhez kellett fordulnia segítségért. A teljesen pesszimista forgatókönyv talán nem valósul meg Kovács Roland szerint. Az elemző bízik abban, hogy a kormány a második gazdasági akciótervben már előáll valamilyen átfogó programmal, amiben hozzányúlnak a nagy elosztórendszerekhez.

Ezzel már lehetne kampányolni a befektetők előtt, mint tette azt a Bajnai-kormány egy éve, s ha ez sikeres volna, akkor pótolható lenne az IMF kieső pénze - mondta az elemző. Szerinte mielőbb koncepciózus gazdaságpolitika megformálására lenne szükség az eddig tapasztalt ad hoc intézkedések helyett, amilyen például a bankadó.

- Független Hírügynökség -