Elégedetlen a lakosság a közbiztonsággal

Egy nullától százig terjedő

skálán, csupán 37 pontra

értékelték ezt a

válaszadók. Legrosszabb a helyzet a

fővárosiak

megítélése szerint, ők

mindössze 35 pontot adtak, de a falvakban

élők is csak 36-ot. Legkedvezőbbnek a

megyeszékhelyen élők

látják, akik 42 pontra

értékelték az állapotokat.

Régiónként is nagy

különbségek mutatkoznak. Míg

Nyugat-Dunántúlon 43 pontot

ítéltek meg, Dél-Alföld

lakossága pedig 40-et, addig

Észak-Alföldön, csak 34 pont volt a

megadott érték és

Észak-Magyarország lakói is

ennél csupán egyel jobbat, 35 pontot

adtak az ország általános

közbiztonságának

megítélésekor.

A hazai állapotok helyi szintű

megítélés ennél valamivel

jobb, de ebben az esetben is csak 54 pont volt az

általános eredmény.

Lakókörnyezetük

közbiztonságát a

nagyvárosokban élők

látják a legrosszabbnak, ők 54

pontot adtak erre, míg a megyei jogú

városban élők, 58 pontra

értékelték.

A megkérdezettek 42 százaléka

szerint, romló közbiztonságot az

elszegényedés és az egyre

súlyosbodó szociális

feszülségek okozzák. De a

lakosság 15 százaléka a

rendőrség rossz helyzetét és

az etnikai konfliktusokat is ide sorolja. Kevesebben

ugyan, de említették még az elit

negativ példamutatását ( 9

százalék) és a szervezett

bűnözés

erősödését is ( 7

százalék).

Megoldások között, a

többség, 45 százalék, a

bűntetőjogi szankcionáláson

keményítene, a válaszadók

harmada szerint pedig, a mindenkori

kormány határozottabb

rendvédelmi politikája lehet a

célravezető. A lakosság 17

százaléka úgy véli, az is

segítene, ha több rendőrt

alkalmaznának.

Korcsoportok alapján is jelentős

eltérések mutatkoznak. Amíg a

30-39 évesek majdnem 60 százaléka

szerint, egyértelműbb bűntetőjogi

megoldásokra és határozott

rendvédelmi politikára lenne

szükség, addig a hatvan évnél

idősebbek ezt csak 38 százalékban

támogatnák.